Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Más országokhoz hasonlóan Magyarország is elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét a WWF szerint. Ezzel együtt folyik e területek megújítása: Fejér megyében négy természetvédelmi területet fejlesztenek.

Minden év február 2-án ünnepeljük a Vizes élőhelyek Világnapját. Ezen a napon emlékezünk meg a vizek és az élőlények alkotta együttesek ember számára is nélkülözhetetlen szerepéről.
– A vizes élőhelyek természetes testőreink: elsimítják az árhullámokat, védve az embert a katasztrofális áradásoktól; magukba szívják és tárolják a tavasszal érkező vizeket, majd a nyári csapadékhiányos időszakban biztosítják a vizet a növényeknek – mondta Siposs Viktória, a WWF Magyarország Vizesélőhely-védelmi programjának szakértője a világnap alkalmából. – A talaj vízháztartását is javítják, így a környezetükben lévő élővilág és a mezőgazdasági növények jobb vízellátást kapnak azokhoz a területekhez képest, melyek nem vizes élőhelyek mellett terülnek el.

A szakértő szerint az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka elpusztult a WWF adatai szerint. Magyarország is elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét, emiatt gyakran előfordul, hogy a tavaszi árvízveszély után hamar jelentkezik a nyári aszály.
– E kettős problémára megfelelő megoldást jelentene, ha a folyókat kísérő természetes, mély fekvésű területeken megfelelő mérnöki módszerekkel kiengednénk az áradás vizét és elraktároznánk a nyári időszakra. Ezeken a területeken előtérbe kerülhetnének az egykor hagyományos, mára azonban eltűnő tájhasználati formák, mint például a legeltetés. Az így kialakított táj a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb, hiszen segít megőrizni a víztartalékokat és megelőzni a terület kiszáradását – tette hozzá.

Egy még megmaradt szabolcsi élőhely

A WWF szerint a vizes élőhelyek másik fontos szerepe a vízmegtartás mellett, hogy élőviláguk képes a folyók élővilágának a megújítására, visszapótlására egy esetleges szennyezés után.
– Ezek megőrzése olyan takarékossági beruházás, amelynek óriási megtérülési értéke lenne. Az árvizek tárolása a táj adta természetes mélyületekben olcsóbb és méltán lehetne a folyómeder árvízvédelmi célú szabályozásának alternatívája. Az árvízi kockázatok elkerülése mellett a vizes élőhelyek halbölcsőként, illetve strandolási, sportolási lehetőségeket kínáló pihenőhelyként is értékesek – tette hozzá Siposs Viktória.

Fejér megyében már fejlesztenek

A világnaphoz kapcsolódva február 1-én jelentették be, hogy 530 millió forintból újul meg négy, országos jelentőségű, természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhely Fejér megyében: a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület, a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület, a Sárréti Tájvédelmi Körzet és a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet.
A szerdai projektnyitó rendezvényen V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy Fejér megyében a Mezőföld az évszázadok óta tartó szántóföldi növénytermesztés miatt csekély biológiai sokszínűséggel rendelkezik, a vizes élőhelyek azonban rendkívül értékesek.
– Éppen ezért a projektek a vizes élőhelyek megújulását szolgálják, a vízi madarak és növények életkörülményeinek javítását – tette hozzá.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a közeljövőben sok hasonló projektnyitó rendezvény lesz a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) keretében. E projektek révén országszerte folytatódik a leromlott élőhelyek állapotának javítása mintegy 100 ezer hektáron. Emellett karámrendszerek, istállók újulnak meg, valamint a természetvédelmi őrszolgálat épületei, gépjárműparkja és eszközei is. A programban – európai uniós kötelezettség miatt is –, az ökoszisztémák feltérképezését követően a természetvédelmi monitoring feltételeit is megteremtik.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) igazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt pályázati ciklusban, 2007-2015 között 5,2 milliárd forint értékben valósítottak meg természetvédelmi beruházásokat. Ezt folytatva, a 2015-2023 közötti időszakban további projekteket terveznek megvalósítani mintegy 7,5 milliárd forintból.
Mint mondta, a most induló projekt négy, Natura 2000 kijelölés alatt álló területet érint, illetve két terület egyben a Ramsari Egyezmény alá is tartozik. A fejlesztések célja, hogy a vizes élőhelyeken az optimális vízkormányzás, vízszintszabályozás lehetőségét biztosítsák, ehhez kapcsolódóan a vizes élőhelyek, a hozzájuk kötődő vízi madárfajok számára kedvező ökológiai állapotot biztosítsanak.

(WWF/MTI)