Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

2017 végéig 1127,42 milliárd forint sorsáról döntöttek a Vidékfejlesztési Programban – hangzott el a szakállamtitkárság évértékelőjén. A tényleges kifizetések összege ugyanakkor a vártnál kevesebb. Idén márciusig pedig közel 8 ezer kérelemről kívánnak határozni.

Pörgős év volt 2017 a Vidékfejlesztési Programban részt vevő szervezeteknek (irányító hatóságnak, Miniszterelnökségnek, Magyar Államkincstárnak, megyei kormányhivatali szerveknek), és különösen pörgős volt a december – így foglalta össze röviden az elmúlt évet Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára keddi tájékoztatóján.

2017: 690 milliárd

Mint mondta, 2016 végén rengetegen kétkedve fogadták az irányítási, elbírálási és kifizetési rendszer átalakítását, és sokan emiatt már a VP teljes összeomlását vizionálták, ám nem ez a forgatókönyv valósult meg. Sőt, az államtitkár szerint tavaly teljesült az a kormányzati elvárás, hogy 2017. március 31-ig az összes vidékfejlesztési pályázat jelenjen meg, így az 1323,78 milliárdos keretet 69 pályázatra osztották el.

A 2015 és 2017 között megnyitott 69 felhívásra érkezett pályázati anyagokat a végrehajtó szervek folyamatosan értékelték, bírálták el, az államtitkár megfogalmazása szerint az átalakulások után tavaly mindezt sikeresen tették. 2017. december 31-ig 39 pályázatot már lezártak, 30 még nyitott. A lezártakban 233 ezer kérelemről született döntés, és ezekből 168 ezret támogathatónak ítéltek meg. A determinációval együtt 2017 végéig 1127,42 milliárd forintról volt döntés – ennyire vállaltak kötelezettséget –, ebből 690 milliárd sorsáról tavaly döntöttek.

Kifizetési gondok

Kis Miklós Zsolt önkritikusan megjegyezte, hogy a kifizetési tervszámok sajnos nem teljesültek. 2017 végéig az 1300 milliárdos VP-keretből 207,01 milliárdot utaltak el a nyertes kérelmezőknek – ebből 2016-ban 101, 2017-ben 106 milliárdot –, ami 16 százalékos teljesítést jelent.

Ez szerinte két okra vezethető vissza. Az egyik egy európai tanácsi rendelet következménye. E szerint a VP-ben nem lehet biztosíték nélkül előleget kifizetni. Akik kifizetést igényelnek, azoknak bankgaranciát kell felmutatni. Viszont a pénzintézetek garanciáért felszámított díja és a beruházási hitelek kamatköltségei is nagyjából azonos mértékűek, így az érintettek nem előbbire, hanem utóbbira fókuszálnak, és az államtitkár szerint ezért érkezett be a kalkulálthoz képest kevesebb kifizetési igénylés.

A másik pedig, hogy 22 darab VP-s pályázatban – az Európai Bizottság előírásai szerint – öt éven keresztüli vagy öt éven túli kifizetéseket lehet csak folyósítani, így ezek részleteiben jelennek meg az adott naptári évben. (Döntően a bankgarancia-bemutatásra nem kötelezett önkormányzatok számára, illetve a közbeszerzés nélküli, kisebb összegű, számla ellenében történő kifizetések történtek meg eddig.) Hozzátette, reményei szerint azért 2018 második felében egy nagyobb, a beruházásokat érintő kifizetési hullám indulhat el. Az államtitkár megjegyezte, az Európai Bizottságnak a 2020 utáni egyszerűsítések körébe érdemes besorolnia a mezőgazdasági beruházásoknak fizetendő támogatási előleg ügyét, mert most a szabályok őket sújtják, holott a legjobb hitel-visszafizetők közé tartoznak.

Sok ügy, sok pénz

Mint Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta, 2017. decembere jelentős időszak volt, hiszen 139,3 milliárd forint sorsáról határoztak ekkor. Így a terménytárolók építésére, korszerűsítésére kiírt pályázatban 838 kérelemre 38 milliárdot ítéltek meg. Szerinte ez később – a majdani bírálatok és az esetleges fellebbezések utáni új döntések okán – akár 40 milliárd forint fölé kúszhat, vagyis a következő 24 hónapban 80 milliárd forint értékben valósulhatnak meg ilyen létesítmények, ami a növénytermesztők számára óriási eredmény. Szintén az előző hónapban döntöttek a kertészeti gépbeszerzési kérelmekről, itt 21,2 milliárdot osztottak el 3473 kérelemre. Az agráriumot közvetve érintő külterületi utak korszerűsítése pályázatban pedig az önkormányzatok 28,6 milliárd forintra számíthatnak.

Az államtitkár megjegyezte, mindhárom kiírásnál a lehetséges keretnél magasabb összegekről döntöttek. A túlvállalást pedig az tette lehetővé, hogy egyrészt a szabályok megengedték a fejezetek közötti, fel nem használt összegek átcsoportosítást, és így jutott a fenti háromra is. Másrészt pedig a kormány a VP esetében is lehetővé tette, hogy az éves keretnél 10 százalékkal többet költhet az irányító hatóság.

És még a decemberi döntéseknél maradva… A biztosításokhoz nyújtott díjtámogatásban 15,6 milliárd forint kötelezettségvállalás történt, a tejszerkezet átalakítására 1,1 plusz milliárdot adtak, az állattenyésztési pályázatoknál pedig újabb 15,6 milliárdról határoztak (ebből a baromfitartóknál 30 darab kérelemre 4,9 milliárd; szarvasmarha-telepek korszerűsítésére 50 darabra 5,8 milliárd, sertéstelepek korszerűsítésére pedig 23 darabra 4,2 milliárd jutott). A további kertészeti pályázatoknál pedig az üveg- és fóliaház létesítésére 53 kérelemre 3,9 milliárd, az ültetvénytelepítésre 81 kérelemre 1,6 milliárd, gomba- és hűtőház létesítésére 45 kérelemre 4,4 milliárd forint jutott. Emellett az élelmiszeripari pályázatokban 3 milliárdról, a borászatiakban pedig 2,3 milliárdról döntöttek még decemberben. Kis Miklós Zsolt hozzátette, nagyjából 2018 őszén vagy 2019 elején már látni lehet, hogy a mostani döntések után várhatóan melyek is valósulnak meg. Ez annak is köszönhető, hogy kötelezővé tették, hogy a nyerteseknek 12 hónapon belül az elnyert összeg 10 százalékával el kell számolniuk.

2018-as várakozások

Az viszont már a januárt érinti, hogy befejeződött társadalmi egyeztetések után e hónapban hirdetik meg az energiahatékonysági pályázatot a mezőgazdasági üzemeknek és az élelmiszeripari kkv-knak, illetve a borszőlő-telepítési pályázatot. Mindkettőre várhatóan 2018. februárjának második felétől lehet majd a kérelmeket beadni.
Az idei további menetrendről Kis Miklós Zsolt azt mondta, hogy a tárca szeretné március 31-ig a lehető legtöbb döntést meghozni a még nyitott pályázatokban –többek között a fiatal gazda, az öntözésfejlesztési, a diverzifikációs, a termelői csoportok, a helyi piacok, a tanyai villamosenergia-ellátási, az erdősítési, a szaktanácsadói pályázatokat említette –, ez a közel 8 ezer még függőben lévő kérelem feldolgozása és elbírálása után történhet meg.

(nak.hu)

Magyarország az uniós átlag fölött van a támogatások brüsszeli lehívásában

Jó ütemben folyik az uniós támogatások kifizetése, a tavalyi évben, december 31-ig 2488 milliárd forintot fizettek ki a pályázatok hazai nyerteseinek, ebből az év végéig több mint 900 milliárd forint már megérkezett Brüsszelből - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Hangsúlyozta: az uniós pályázatok utófinanszírozottak, a fejlesztésekre a forrásokat először a saját költségvetésükből fedezik a tagállamok, de Magyarország az uniós átlag fölött van a támogatások brüsszeli lehívásában.

Az államtitkár kiemelte, a kormány az előleg-szabályok könnyítésével azt kívánta elérni, hogy a vállalkozások, illetve a közszféra kedvezményezettei minél nagyobb előleget megkaphassanak, így biztosított legyen a projektek finanszírozása, befejezése.
– A kormány tisztában volt azzal, hogy a szabályok megváltoztatása egyben az uniós kifizetések későbbi beérkezését jelenti, mert azokat csak a fejlesztések előrehaladásával párhuzamosan, akár több év elteltével utalja át Brüsszel. A stabil magyar gazdaság azonban lehetővé teszi, hogy a jelentős időbeli eltérés ellenére a hazai költségvetés finanszírozza a szükséges összeget, az uniós pályázatok kifizetései miatt nem éri hátrány az államháztartást – mondta Vitályos Eszter.

Felidézte, a kormány fejlesztéspolitikai célkitűzése értelmében Magyarország a 2014-2020-as uniós költségvetési periódus minden pályázatát meghirdette 2017. március 31-ig. Az összes operatív programban – a halászati kivételével – a teljes költségvetési keret 85 százalékát már odaítélték a sikeres pályázóknak. A kormányzat 2064 és 2700 milliárd forint közötti kifizetést tervezett tavaly év végéig, a 2488 milliárd forintos kifizetéssel ez is teljesült. Vitályos Eszter ,,sikersztoriként" értékelte a kifizetések állását.

Hangsúlyozta azt is, Magyarország negyedévente küld költségnyilatkozatot Brüsszelbe, folyamatos az elszámolás, a projektek előrehaladásával, tényleges teljesítésével folyamatosan lehet lehívni az uniós forrásokat. Az államtitkár bízik abban, hogy nem sokkal 2020 után a teljes uniós támogatási keretet megérkezhet, de szavai szerint ez ugyanakkor nagy nyomás a pályázatok nyerteseinek is. Vitályos Eszter az idei év legnagyobb kihívásának nevezte, hogy a projektek minél előbb befejeződjenek, megtörténjenek a tényleges teljesítések. (MTI)