Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában.
Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, és ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti, illetve azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014-2020-as időszakban volt. Magyarország számára 2018-as árakon 17,9 milliárd euró irányoztak elő, a jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret pedig – ugyancsak 2018-as árakra átszámolva – 23,6 milliárd euró. Ez 24 százalékos csökkentést jelent.
A bizottsági szakértők számítása szerint az összeg folyóáron 20,2 milliárd eurót tesz majd ki, ha a jövőbeli inflációval is számolnak. A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint.
Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné.
Az Európai Bizottság a kohéziós politika korszerűsítését javasolja. Ugyan a források elosztásának elsődleges kritériuma továbbra is az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) maradna, új változókat is bevezetnének, hogy pontosabb képet lehessen kapni a valós helyzetről. Figyelembe vennék többek között a munkanélküliség, ezen belül is külön az ifjúsági munkanélküliség szintjét, továbbá kis mértékben a klímaváltozás hatásait. A legnagyobb hangsúlyt az innovációra, a kis- és középvállalkozások támogatására, a digitális technológiákra, az ipari modernizációra, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fogja helyezni a bizottság.
Az Európai Bizottság május 29-én közzétett részletes tájékoztatója itt olvasható.
A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az EP másképp számolt
Az Európai Bizottság május 2-i, a 2021-2027 közötti többéves költségvetési keretre és az EU saját bevételi forrásainak megreformálásáról szóló jogszabály-javaslatára adott parlamenti, nem jogalkotási állásfoglalást 409 szavazattal, 213 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett fogadta el szerdán az Európai Parlament. A képviselők szerint az EB adatösszevetéséből nem látszik, hogy a javasolt forráscsökkentések milyen mértékben sújtanák az európai régiókat és a mezőgazdaságból élőket. Az EP saját számításai szerint az előbbiek 10 százalékkal, az utóbbiak 15 százalékkal kevesebből gazdálkodhatnának, szemben a bizottság 5 százalékos adatával. A képviselők ismét hangsúlyozták: a közös mezőgazdaság és kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani.
(MTI/EB)
Versenyképességi kérdések
A XXII. Pápai Agrárexpón megtartott Nyugat-Magyarországi Agrárfórumon is téma volt a magyar agrárium jövőbeli helyzete, amelyet befolyásolhat az új közös agrárpolitika büdzséje is. Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy az I. pillérben várhatóan a zöldítési, a környezetvédelmi követelményeket előtérbe állító rendszer lesz meghatározó, és a területalapú támogatás esetén ő 70 ezer Ft/hektár körüli összegre számít. Ugyanakkor ez már évek óta ennyi, és szerinte ez az összeg egész mást ért 2005-ben, mint fog 2025-ben. A II. pillérben szerinte a nemzeti társfinanszírozást korlátozni kellene majd.
A NAK elnöke megemlítette, a kamarai javaslat szerinti 2000 milliárd forintos vidékfejlesztési keret szükségszerű lenne a magyar agrárium számára, hogy a versenyképességi hátrányait kiegyenlíthesse. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jövőben fontos lenne úgy lehívni és becsatornázni a forrásokat, hogy azok minél hamarabb termelő beruházássá ,,érjenek".
Harangozó Gábor, az MSZP vidékfejlesztési kabinetjének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agráriumban érdekelteknek érdemes volna akár a holland gazdák összefogási példáját is követni a versenyképesség javítása érdekében: mint mondta, például az ottani tejtermelők szövetkezetbe tömörülnek, és a termeléstől kezdve a géphasználaton át a forgalmazásig mindent közösen végeznek. (nak.hu)