Kampányt indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a hazai termelői méz népszerűsítése érdekében. Ennek nyomán egyedi, könnyen beazonosítható mézesüveget és a zárszalagot vezetett be.

 


– Einstein még 1924-ben azt mondta, ha a méhek kihalnak, az embernek legfeljebb négy éve lesz még hátra a Földön – hökkentette meg egy régi, ámde kevéssé ismert bölcsességgel a hallgatóságot Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a hazai mézfogyasztás növelését elősegítő kampány november 9-i, gödöllői nyitórendezvényén, egyben utalt arra is, hogy a méhek milyen fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. A méhek ugyanis nemcsak mézet állítanak elő, de virágbeporzó tevékenységükkel kulcsszerepet játszanak az élelmiszer-alapanyagot termelő mezőgazdaságban is – csak Európában közel négyezer zöldség léte függ a virágbeporzók munkájától.


Kevesen esznek sokat


A hivatalosan november elsején elindult és három hónapon át tartó „Mézzel, lélekkel” elnevezésű kampánnyal – amelynek az előkészítésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vett – az OMME elsősorban azt igyekszik sulykolni, hogy a magyar vásárlók a megkülönböztető jelzésekkel ellátott magyar termelői mézet keressék, másodsorban pedig azt, hogy a magyarok még több mézet egyenek, hiszen sajnálatosan keveset fogyasztanak. Mint Bross Péter, az OMME elnöke a nak.hu-nak elmondta, idehaza évente átlag 80 dkg-t mézet esznek az emberek, ám ez úgy jön össze, hogy „kevesen esznek sokat”. Ezzel szemben – tette hozzá – a görögök, a németek és a skandináv országokban élők ennek majd’ dupláját, 1,5-2 kg-ot is elfogyasztják egy esztendő alatt.
– A hosszú távú cél persze az, hogy ezt a közel két kilogramm/fő/év mennyiséget mi magyarok is elérjük, hiszen az azt is jelentené, hogy a hazai méhészek által megtermelt közel évi 20-30 ezer tonna mézből viszonylag keveset kellene exportálni, a nagyobb része elkelne belföldön – jegyezte meg az elnök a nak.hu számára – Kemény munka lesz ezt elérni, a kampány talán segíthet ebben is…

Mautner Zsófia gasztroblogger volt a rendezvény háziasszonya, jobbra Bross Péter sorolta a méz legfontosabb tulajdonságait


Mézátalakítás


Jelenleg ugyanis inkább az exportra megy el 15-20 ezer tonna közötti mennyiség főleg az Európai Unió más országaiba, hordókban, alapanyagként kerül a felvásárlókhoz, akik aztán továbbértékesítik. A rendezvényen részt vevő Szandai József, a NAK Nógrád megyei elnöke, gyakorló méhész el is árulta a folyamatot: a magyar termelőtől megveszi a felvásárló, aki a többi megvásárolt mézzel együtt „egalizálja”, hőkezeli, majd ezt kiszállítja külföldre a megrendelőhöz, aki a máshonnan beszerzett mézekkel ezt ugyancsak „egalizálja”, hőkezeli, majd üvegekbe teszi és teríti az adott ország boltjaiban. Mint mondta, mivel a kétszeri melegítés során a méz nagyon sok értékes és az emberi egészséget megőrző/javító tulajdonságát is elveszti, a külföldi vásárló méz helyett mézre emlékeztető cukoroldatot kap. És adott esetben akár előfordulhat, hogy ez a tönkre tett méz visszakerül a magyar áruházakba…
Így aztán Bross Péter szerint aki termelői mézet vásárol, egyszerre három jó dolgot is cselekszik: bevételhez juttatja a magyar méhészt, elfogyasztásával a saját egészségének fenntartásához is hozzájárul, valamint a méhek életben maradásával segíti az ökoszisztéma egyensúlyát.


Egyedi jelzések


De a laikus vásárló nem minden mézzel teli üvegről tudja megállapítani, hogy abban hazai termelői méz, esetleg nem túl jó minőségű ázsiai méz vagy éppen az előbb említett cukoroldat van-e. Ezért az egyesület az azonosíthatóság érdekében – a rendezvényen is bemutatott – dombornyomott OMME-emblémával ellátott üvegeket és az ezeket még pluszban hitelesítő zárszalagot vezetett be, kezdeményezését a NAK is támogatta.
– A magyar, termelői méz ismertetőjegyei a könnyen beazonosítható termelőimézes-üveg és a zárszalag. E két elem együttes megléte garantálja a vásárlók számára a kifogástalan minőséget. Bevezetésük és alkalmazásuk mellett döntöttünk, hiszen előzetes felméréseink alapján két dolog érdekli a fogyasztót: a mézben van-e idegen anyag illetve hazánkban termelték-e – emelte ki a nak.hu számára Bross Péter. – Mindenképp érdemes tudni, hogy az import (jellemzően Ázsiából származó) termékekkel ellentétben a tiszta eredetű, ismert termelőtől származó magyar méz a hipermarketek polcain nem fellelhető, azt csak közvetlenül a termelőktől lehet beszerezni. A legegyszerűbb a termelői piacokon felkeresni őket. Ugyanakkor, ha nem emblémás és zárszalagos üvegben árul valaki mézet, az attól még lehet jó minőségű méz, de mi csak az azonosítható termékekért tudunk garanciát vállalni.

Beazonosítható üvegek


Eltérő viszonyok


Ha már méhészek: idehaza körülbelül 20 ezer méhész termel mézet, és Nyugat-Magyarországon működnek az ország nagyobb méhészetei. Amíg keleten 100-120 méhcsalád hozamából sokan kénytelenek megélni, addig a Dunántúlon ennyi méhcsaláddal munka mellett, hétvégi kikapcsolódásként foglalkoznak. A korszerűbb eszközöket, termelési technológiákat is nyugaton alkalmazzák. Keleten a hagyományos, közel száz éve kialakult, nagy élőmunka-szükségletű módszerekkel termelnek. Ennek többek között a csak az akácra koncentrálódott körülmények is az okai. A hazai méhállomány közel negyede Bács-Kiskun és Somogy megyékben van, és Budapesten is már több mint száz méhészet létezik, amelyekben több mint 6000 méhcsalád szorgoskodik.
Méz tehát bőven van, csak vásárolni kell, hogy az ember, a méh és az ökoszisztéma is meg- és fennmaradjon.


(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)

 


Egész évben méz
Nem csak Magyarország, az egész Kárpát-medence alkalmas a méhészkedésre az egyedi mikroklímája miatt. Tavasztól őszig szinte mindenhol találnak a méhek virágport és nektárt. A Dunántúlon az állóméhészkedésre alkalmasabb, többhordásos területek vannak. Ez azt jelenti, hogy az év során az adott méhészet körül több olyan növény él, ami eltérő időben virágzik és nagy tömegben fordul elő. Az Alföldön illetve a Tiszántúl nagy részén csak az akác ad a méhész számára a méhcsaládoktól elvehető mennyiségű mézet. Zala, Somogy, Tolna megyék dombjain az akácon kívül többek között virít a hárs, a szelídgesztenye vagy a nyár végi, évelő lágyszárú aranyvessző (solidágó).


 

 Képgaléria az eseményről