`

Május utolsó hetében a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt csapata egy négy napos tanulmányúton vett részt Szlovéniában, azzal a céllal, hogy tapasztalatot cseréljen a szlovén LIFE integrált projekt vezetőivel és résztvevőivel.

Hasonlóan a magyar programhoz a szlovén kollégák szintén a természetközeli gyepgazdálkodást helyezték fókuszba – némiképp más megközelítésben, mint mi. A NAK részéről az alábbi tapasztalatokkal gazdagodtunk.

A gazdálkodók elengedhetetlenek a gyepek megőrzéséhez

Habár egy Magyarországnál lényegesen kisebb országról beszélünk, jóval kisebb üzemméretekkel (átlagosan pár hektár egy gazdaság, a 10 hektár vagy annál több, az már nagy gazdaságnak tekinthető) mégis kulcsfontosságúak ezek a területek és a gazdálkodási tevékenység egyes védett fajok: elsősorban lepkék megőrzéséhez. Ebből kiindulva a szlovének az integrált LIFE projektjüket a gazdálkodókra építették, hogy egyre inkább érdekeltté tegyék őket a természetbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásában. Annak érdekében, hogy a gazdálkodókat is minél nagyobb számban nyerjék meg az ügynek, komoly felmérést folytattak a körükben, hogy mik azok a fő tényezők, amik motiválnák őket a gazdálkodási gyakorlatuk megváltoztatásában. Mindamellett, hogy a támogatások itt is jelentős ösztönző erővel bírnak, több olyan – a támogatásokhoz legfeljebb közvetetten kapcsolódó – feltételt említettek a gazdálkodók, amelyek a pénz mellett fontosak voltak a számukra. Többek között ilyen volt az adminisztrációs terhek csökkentése, amelynek egyik kulcs eleme, hogy azok a szlovén gazdálkodók, akik bármilyen zöld KAP támogatásban vesznek részt (AKG, AÖP, ÖKO stb.) nem kell gazdálkodási naplót vezetniük. Fontos: a jogszabályból adódó kötelező jelentéseket – nitrát, növényvédőszer használat – a szlovén gazdáknak is vezetni kell a naplóban, de ezen felül mást nem. Magyarországon is ebbe az irányba alakul a napló vezetési kötelezettség.

Külön érdekes az is, hogy a szlovéneknél nincs jogszabályban meghatározott földhasználati szabályozás a Natura 2000 gyepekre vonatkozóan – ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Ezen szabályozás hiánya nyomás a szlovén környezetvédelmi minisztériumon, hiszen valamivel igazolnia kell az Európai Bizottság felé, hogy a kijelölt Natura 2000 gyepeit megfelelően kezeli, biztosított a természeti értékek fennmaradása. Ugyanezen okokra visszavezethetően, mivel nincsenek kötelezően előírt gazdálkodási gyakorlatok, így a szlovéneknél nincs Natura 2000 gyepkompenzációs támogatás, illetve a Natura 2000 jelleg a többi támogatás kapcsán nem jelent akkora előnyt, mint mondjuk nálunk (plusz pont AKG-ban, a Földhasználat-váltást elősegítő nem termelő beruházásokban… stb.). Az integrált LIFE projektjük kapcsán próbálkoztak néhány – elsősorban kaszálási – előírás bevezetésével, közepesen sikeresen, értve ez alatt hogy a Natura 2000 gyepen gazdálkodók közel kétharmada vett részt a programban, ami két dolognak volt köszönhető: a stabil és nagyon komolyan felkészült szaktanácsadói hálózatnak, akik szinte minden terhet levettek a gazdálkodók válláról és üzemre szabottan megterveztek mindent a gazdálkodónak és a 300 EUR/hektár támogatásnak, amit a gazdálkodó az agrártámogatásokon felül kapott a projektből, azzal a feltétellel hogy kötelezően vállalta, hogy a szlovén AKG-ba belép és folytatja a természetkímélő gyepgazdálkodást.

A szlovén gazdák helyzete: csökkenő állatlétszám – természetközeli gazdálkodás és támogatások, mint alternatíva

Akárcsak Magyarországon, a szlovéneknél is probléma az elöregedő gazdatársadalom és a fiatalok egyre kisebb szerepvállalása a mezőgazdaságban. A történelem során mindig is a kis birtokok voltak jellemzők a gazdálkodásukra, mind a növénytermesztést, mind az állattartást nehezítették a hegyvidéki körülmények és a széttagoltság – azonban ezekhez sikerült jól alkalmazkodniuk. Ugyanakkor a tanulmányút több helyszínén is elmondták, hogy a nagy létszámú, külterjes állattartás ritkának számított, részben a nagyragadozók miatt, részben mert nem volt annyi állat – így a gyepgazdálkodásuk sokkal inkább a kaszálásra és bálázásra alapozott, semmint a legeltetésre. Az évek során pedig még inkább csökkent az állatlétszám, így a bálákat is egyre nehezebben tudják hasznosítani. Felmerült a biomassza üzemekben való hasznosítás, de több esetben is azt válaszolták, hogy nem mindenhol van erre lehetősége a gazdálkodóknak és az átvételért fizetniük kell.

Az integrált LIFE projektben, mivel a védett hangyaboglárkák voltak a fókuszban, a kaszálási előírásokra alapozták a támogatást. A késői kaszáláson (június 15. után lehetett csak kaszálni) volt a hangsúly, így a 300 EUR/hektár támogatással elsősorban azt kompenzálták, hogy a gazdálkodó lényegében alomszénát állít elő, mert a késői kaszáléknak alacsony a tápértéke, másra nem igazán alkalmas. A folyamatosan csökkenő állatlétszám miatt azonban az alomszénára is egyre kisebb a kereslet, több szlovén gazdálkodó inkább átáll a szántóföldi növénytermesztésre.

A szaktanácsadás kiemelkedő szerepe

Szlovéniában nincsen falugazdász hálózat, a falugazdászok szerepét államilag fizetett szaktanácsadók látják el, akiknek a szlovén agrárkamara folyamatos oktatásokat, képzéseket biztosít. Három különböző szintje van a szaktanácsadásnak:

  • területi tanácsadó
  • specialista szaktanácsadó
  • nemzeti specialista szaktanácsadó (legmagasabb szint).

Az egységes kérelem benyújtásáért pénzt kérnek, ez egy fix áras szolgáltatás: 15 EUR/fél óra, minden más tanácsadási tevékenységük ingyenes a gazdálkodó számára.

A tanulmányút során megtapasztaltuk, hogy a szlovén gazdálkodók jelentős mértékben támaszkodnak a szaktanácsadói szolgálatra, az integrált LIFE program egyik kulcsszereplői is a szaktanácsadók voltak, akik segítettek a gazdálkodóknak a részvételben (tervezés, kivitelezés) és a projekt tovább vitelében az egyes agrártámogatásokban.

 

NAK / Gyenes Adrienn

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám