Idén már tizenötödik alkalommal szervezte meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet. Az objektív felmérés eredményei már elérhetők a gazdálkodók számára.
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében tizenkét fajtatulajdonos 46 hibridjét vetették el tavasszal. A kísérletnek helyt adó 11 helyszín – Abaújszántó, Bóly, Hajdúböszörmény, Iregszemcse, Jánoshalma, Jászboldogháza, Mezőhegyes, Püski, Székkutas, Szombathely, Tordas – eltérő termőhelyi adottságai még szélesebb körű adatelemzésre adtak lehetőséget. A kísérleti helyek közül Abaújszántót kellett kizárni a rendkívül magas betakarításkori víztartalom miatt, az innen származó eredményeket nem vették bele a kiértékelésbe. A korábbi évek visszajelzései és a felmerült igények alapján az elmúlt két évben beállítottak egy bemutató sort is, ahol az érdeklődők megtekinthették a teljes fajtasort.
A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolták. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. A kiértékelést az összes helyszín adatainak beérkezését követően a NÉBIH szakemberei végezték.
A vetéseket a tavaszi rendkívüli szárazság kissé hátráltatta, de végül a májusi csapadéknak köszönhetően a kelés egyöntetű volt. A rendkívül száraz nyári időjárás problémákat okozott a termékenyülés-szemkitelítődés időszakában, különösen a Dunántúlon. A kísérleti eredmények jól mutatják, hogy idén az országon belül jelentős különbségek voltak termésmennyiség tekintetében, mert az aszály eltérő mértékben érintette a különböző területeket.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: „a köztestület a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a vizsgálatban résztvevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére”.
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: „a kísérlet eredményeit minden évben nagyon várják a gazdálkodók, hiszen az objektív adatok fontos visszajelzést adnak számukra, hogy adott fajták milyen eredményekre képesek. Ezáltal képet kapunk arról is, hogy az egyre gyakoribb időjárási stresszhelyzetek és a változó klíma negatív hatásait mennyire ellensúlyozzák a hibridek. Nagy öröm számunkra, hogy a nemesítők folyamatosan keresik a kihívásoknak ellenálló fajtákat, ez az idei kísérleti sorban is megjelent.”
Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke hangsúlyozta: „a kísérlet szervezőire nagy felelősség hárul, hogy minden évben a gazdálkodói igényeknek megfelelve fejlesszék a kísérleteket. Ennek megfelelően a jövő évtől várhatóan öntözéses körülmények között is tesztelik a hibrideket”.
A kísérletek eredményeiről készült összefoglaló elérhető a NAKlap decemberi számában, a részletes eredményeket tartalmazó kiadvány pedig letölthető a VSZT honlapjától.
Háttérinformáció:
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a gabonaágazat termelőinek akaratából alakult meg 2004-ben. Az önkéntes civil szervezet a gabona-termékpálya és egyéb kapcsolódó - olajos (napraforgó, repce, szója), fehérje és rost - növények termelőinek szakmai érdekképviseleti fóruma.
Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. A kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön