Sajtóközlemények

Egy sikeres mezőgazdasági szezon megalapozásának első lépése a megfelelő fajta megválasztása. Ebben nyújt a gazdálkodók számára hasznos, objektív segítséget a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérlete, amelyeknek legfrissebb eredményeit összefoglaló kiadványokban tették közzé minden érdeklődő számára a szervezők.

Az őszi vetésű, hosszabb érésidejű szántóföldi kultúrák között Magyarországon a legjelentősebb a közel 900 ezer hektáron termesztett őszi búza, valamint a 174 ezer hektáros vetésterületű őszi káposztarepce. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs kísérletei hosszú ideje látják el objektív információval a gazdálkodókat a fajtákkal kapcsolatosan.

„A gazdálkodás első lépcsője a megfelelő fémzárolt vetőmag kiválasztása, a fajtakísérleteink ezen a területen nyújtanak fontos információkat az egyes fajták teljesítményéről. Ezek között évről-évre megjelennek az újonnan regisztrált fajták is. A nemesítők évtizedekre előretekintő munkája rendkívül fontos a hazai mezőgazdaság versenyképessége szempontjából, hiszen olyan kihívásokkal kell megbirkózni az általuk nemesített fajtáknak, mint a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek fokozódása”, hangsúlyozta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős alelnöke szerint a fajtakísérletek eredményei mindig fontos támpontot adtak a gazdáknak, ez az idei, extrém időjárású esztendőben hatványozottan igaz. A vizsgálatok ugyanis választ adtak arra, hogy mely fajták, hibridek tudnak jobban teljesíteni rendkívüli körülmények között.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke szerint minden évben érezhetően nagyobb figyelem kíséri az eredmények megjelenését. Az elmúlt években a jövedelmezőség csökkenése még fontosabbá teszi a fajtaválasztást. A kísérleti rendszer eredményeinek felhasználása a következő termesztési év jövedelmezőségének alapja lehet.  

A 17. GOSZ-VSZT-NAK őszi búza fajtakísérletben szereplő, összesen 52 fajtát az ország 8, különböző termesztési adottságú helyszínén – Bólyban, Füzesabonyban, Hajdúböszörményben, Martonvásáron, Mosonmagyaróváron, Szarvason, Szegeden, valamint Szombathelyen - vetették el ősszel. A kísérletsorozat fajtáit idén korai és középérésű éréscsoportra bontva állították be, és minden fajta azonos vetőmagnormával került a földbe. A kísérlet kivitelezésébe bekapcsolódó fajtatulajdonosok a parcellák fajtáit kódolva kapták, így biztosított volt a pártatlan kezelés és eredményközlés. A mosonmagyaróvári fajtasort a Széchenyi István Egyetem által szervezett bemutató keretében tekinthették meg a látogatók. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látta el.

A kísérlet kiértékelésekor a 8 hely terméseredményeit, a fajták egyéb agronómiai jellemzőit, illetve a szemtermés minőségvizsgálati adatait használták fel. A fajták beltartalmi paramétereit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyorsvizsgálatra alkalmas berendezése segítségével vizsgálták. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a kísérletben részt vevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére. 

A GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletei között 2019 óta folyamatosak az őszi káposztarepce kísérletek. A 2024-es kísérletben 8 fajtatulajdonos összesen 15 hibridet indított, melyből a középérésű csoportba 11, a korai éréscsoportba 4 hibrid került. A kísérletek helyszínei Bóly, Bödönhely, Püski, Sopronhorpács, Taktaharkány és Vámosszabadi voltak. A 2023/24-es őszi káposztarepce vetési időszakát követően a taktaharkányi kísérletet a súlyos csapadékhiány, a pocok-kártétel és a rendkívül kiegyenlítetlen, gyenge fejlődésű növényállomány miatt ki kellett zárni. Az áttelelés a többi kísérletben problémamentes volt. Az év első négy hónapjában az országos helyzettel megegyezően súlyos csapadékhiány sújtotta a területeket, mely erősen éreztette hatását a terméseredményekben. A betakarítások időben és zavartalanul zajlottak. Az eredmények értékelése során a fajták olajtartalmát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyorsvizsgálatra alkalmas berendezése segítségével vizsgálták.

A GOSZ-VSZT-NAK kísérletek eredményeiről készült összefoglaló kiadványokat a szervezők nyilvánosan elérhetővé tették ebben az évben is:

Őszi búza: https://vszt.hu/oszi-buza-posztregisztracios-kiserletek/

Őszi káposztarepce: https://vszt.hu/oszi-kaposztarepce-posztregisztracios-kiserletek/

Háttérinformáció:

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a gabonaágazat termelőinek akaratából alakult meg 2004-ben. Az önkéntes civil szervezet a gabona-termékpálya és egyéb kapcsolódó - olajos (napraforgó, repce, szója), fehérje és rost - növények termelőinek szakmai érdekképviseleti fóruma.

Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013 tavaszán alapított szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. A kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.