Sajtóközlemények

A kedvezőtlen gazdasági környezet és a klímaváltozás okozta kihívások ellenére sem mondtak le a beruházásokról a gazdálkodók. Azok, akik hosszú távon a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket, tudják, hogy csak fejlesztéssel és innovációval maradhatnak pályán – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összevont osztályülésén, ahol a támogatási lehetőségek mellett a fenntarthatóság kérdése került a középpontba.

A vártnál is nagyobb érdeklődés fogadta az új KAP Stratégiai Terv (KAP ST) pályázatait, az eddig megnyitott felhívások többségére jelentős túligénylés érkezett – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos mezőgazdasági osztályai által szervezett „Támogatás
és fenntarthatóság a mezőgazdaságban” címet viselő összevont osztályülésén. Zászlós Tibor,
a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta: az élelmiszeripari és az állattenyésztési pályázatok benyújtási időszaka letelt, az elmúlt hónapokban a meghirdetett keretnél jóval magasabb összegben érkeztek be pályázatok. Csak az állattenyésztési felhívásra mintegy 700 milliárd forintos támogatási igény érkezett a gazdálkodók részéről. Az alelnök szerint mindez azt jelenti, hogy a gazdák felismerték, hogy a nehéz gazdasági körülmények
és a hektikus piaci mozgások ellenére is csak fejlesztésekkel, innovációval tudnak előre haladni
és előnyre szert tenni a piacon. Az állattenyésztés esetében a most kiépülő telepek
a legkorszerűbb technológiát képviselik. Számos nehézséggel tarkított év van mögöttünk,
a kemény munka árán megszerzett eredményeket azonban meg kell őriznünk – mutatott rá.

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt évben mintegy 1400 milliárd forint támogatást fizetett ki hazánk a gazdálkodóknak, idén pedig – az október 16-án kezdődött előlegfizetési időszakban – jóval meghaladja az időarányosan kifizetett összeg az egy évvel korábbi értéket. Előadásában felhívta a résztvevők figyelmét az új KAP úgynevezett egyes pillérében bekövetkezett változásokra, valamint tájékoztatást adott a már megjelent, illetve
a következő hónapokban várható pályázatokról.

Ilyen az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása, melyre a támogatási kérelmeket november 25-étől nyújthatják be a termelők. A NAK annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra legideálisabb konstrukciót kiválasztva vehessenek részt a programban, elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető, és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz csatlakozáshoz szükségesek. Emellett a falugazdászok felkészítésére külön képzést szervezett a kamara, hiszen a szakemberek feladata lesz, hogy tájékoztassák a termelőket az AKG nyújtotta lehetőségekről és segítsék kiválasztani az adott termelő számára legideálisabb konstrukciót. Fontos – emelte ki Papp Gergely –, hogy a gazdák ne csak a plusz jövedelmet lássák a pályázatban, tisztában kell lenniük a vállalt kötelezettségekkel, a korlátozásokkal és adott esetben a vállalások be nem tartásával járó szankciók mértékével is.

Az AKG-hoz hasonlóan hamarosan megnyílik az ökológiai termelést támogató felhívás (ÖKO) is, amelyhez szintén kiadványt készített a NAK. – Óriási eredmény, hogy mára 1,5 millió hektár érintett vagy az AKG vagy az ÖKO programban. A mostani kiírás célja, hogy ezt a nagyságrendet megőrizzük – tette hozzá a szakmai főigazgató-helyettes. Az AKG és az ÖKO programok
a NAKlap nemrég csaknem 320 ezer példányban megjelent különszámában is kiemelt szerepet kapnak. A kifejezetten a vidékfejlesztési pályázatoknak szentelt számot úgy állították össze
a kamara szakemberei, hogy a cikkek végén található QR-kód elvezeti az olvasókat a témáról szóló részletes cikkhez, kiadványhoz vagy a pályázati kiíráshoz.

Papp Gergely jelezte: a jövő évben csaknem 50 pályázati kiírás megjelenése várható, ezek közül kiemelte a digitális átállást ösztönző pályázatot, amely a legtöbb mezőgazdasági ágazatot érinti, valamint az erdészeti felhívásokat, a terménytárolók, terményszárítók építését célzó felhívást is. Várhatóan az év második felében jelenik meg a fiatal gazdáknak szóló kiírás
és a gazdaságátadást ösztönző pályázat.

Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet agrárgazdasági igazgatója a gabonapiaci aktualitásokról és a jövőbeli kilátásokról tartott előadást. A szakember elmondta, a jövő év elején minden bizonnyal változás következik be a globális búzapiacon, a készletek szűkössége, az őszi vetést hátráltató tényezők, valamint az orosz és ukrán piacon tervezett és részben már bevezetett exportkorlátozások miatt keresleti piac alakulhat ki, ami felfelé hajtja az árakat.

Az összevont osztályülés kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a támogatások mellett a fenntarthatóság témaköre is előkerült. Papp Gergely, a beszélgetés moderátora elmondta:
a kamara nyitott bármilyen párbeszédre a fenntarthatóság kapcsán, de nem lehet az a megoldás erre a kérdésre, hogy csökkenteni kell a termelést. – A következő évtizedek komoly kihívásokat tartogatnak az uniós mezőgazdasági termelőknek. Azt nem szabad megengedni, hogy az Európai Unió az élelmiszertermelése leépítésével behozatalra szoruljon – az élelmezésbiztonságot továbbra is fenn kell tartani – mutatott rá. Petőházi Tamás, a NAK Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Országos Osztályának vezetője szerint míg 2022 előtt kegyelmi időszak uralkodott a szántóföldi növénytermesztésben, a 2022-es aszály nagyon erősen felrázta az ágazatot. – A felgyorsult klímaváltozáshoz meg kell tanulni alkalmazkodni, tanulva a nemzetközi példákból. A kitettség sokkal nagyobb,
a profitmaximalizálás helyett a termésbiztonságra kell helyeznie a hangsúlyt, amihez akár technológiaváltásra is szükség lehet – jegyezte meg.

Wagenhoffer Zsombor, a NAK Állattenyésztési és Beszállítóipari Országos Osztályának vezetője is az alkalmazkodásban látja a megoldást. Véleménye szerint, bár az elmúlt években az állati termékpályát nagyon sok nemtelen támadás érte – főként a zöld szervezetek oldaláról –, ez az időszak már lecsengőben van. Egyre többen térnek vissza a normalitáshoz. Csizmadi Imre,
a NAK Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának vezetője az ágazatban uralkodó súlyos munkaerőhiányra tért ki. Szerinte erre a problémára néhány éven belül a mesterséges intelligencia és a robotika jelentheti a megoldást. A magyar termékek piacképességét – védővámok hiányában – a vásárlói tudatosság erősítésével lehet javítani. A magyar fogyasztókat arra kell ösztönözni, hogy válasszák az itthon megtermelt árut, hiszen azzal
a magyar gazdákat, s végső soron hazánk élelmezésbiztonságának fenntartását támogatják.