Megkezdődött az uniós vita a Közös Agrárpolitika tervezett átalakításáról, melynek első lépéseként az Európai Bizottság egy német bölcsészprofesszort és testületét kérte fel az indító javaslatok megfogalmazására.
A testület – melynek munkájába egyetlen gazdaszervezetet sem hívtak meg Kelet-Közép-Európából – lesújtó javaslatokat fogalmazott meg a 2027 utáni agrártámogatások átalakítására: többek között a területalapú támogatások megszüntetését és az európai állattenyésztés visszaszorítását tűzték ki célul. Az uniós javaslatokkal szemben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) aláírásgyűjtésbe kezdett, melyet már közel 250 ezren írtak alá. Ezt alátámasztva pedig egy hatástanulmány is készült arról, hogy mindez milyen negatív következményekkel járna a gazdákra és a fogyasztókra nézve egyaránt.
A „Stratégiai Dialógus” elnevezést viselő uniós javaslatcsomag egyik leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatások kivezetésére vonatkozik. A területalapú támogatás megszűnésével azonban a gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnének az EU-n kívüli szereplőkkel szemben (pl. Ukrajna, Brazília, Marokkó), a gazdák létszáma pedig drasztikus mértékben lecsökkenne, ami társadalmi szinten súlyos következményekkel járna. Egyes falvakból eltűnne a maradék vállalkozói réteg, a termőföldek használatát pedig a nagy gazdasági társaságok vennék át.
A támogatások megszüntetésével rendkívüli módon megemelkednének a termelési költségek, mely a fogyasztói árak számottevő emelkedésével járna, ez pedig teret nyitna a jóval olcsóbb, de kétes minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból igencsak aggályosnak számító harmadik országokból származó élelmiszerek előtt.
A Bizottság által felkért testület egyértelmű célként jelölte meg a húsfogyasztás csökkentését, ennek érdekében pedig adóterhekkel is sújtanák az állattartó gazdákat. Az intézkedés – minden hazai kormányzati intézkedés és támogatás ellenére – ezzel nagyban lerontaná a hazai állattenyésztési ágazat kilátásait.
A javaslat továbbá jelentősen kibővítené az Európai Bizottság beavatkozási lehetőségét a támogatási rendszerbe, miközben a tagállamok mozgástere ezzel tovább szűkülne. A területalapú támogatási rendszer megszüntetésével pedig még a mostanihoz képest is drasztikusan megnőne a gazdákra nehezedő adminisztratív terhek súlya, hiszen kevesebb támogatásért jóval több bürokratikus előírást kellene teljesíteni.
A NAK és a MAGOSZ álláspontja szerint a KAP jövőjének alakításakor kiemelt figyelmet kell szentelni az uniós piac védelmének, a harmadik országokból származó import ugyanis nem élvezhet előnyt az EU-ban megtermelt árukkal szemben. Az uniós döntéshozatal során a versenyképességi szempontokat és az élelmiszerellátás stratégiai szerepét kiemelten kell kezelni. Ennek érdekében a támogatási szabályokat nem túlbonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell, és csökkenteni a gazdákra háruló adminisztrációs terheket. A legfontosabb azonban, hogy az uniós döntéshozók ne ideológiai alapon, hanem szakmai szempontok alapján alakítsák az európai mezőgazdaság jövőjét!
RÓLUNK, NÉLKÜLÜNK NE DÖNTSENEK!
A NAK és a MAGOSZ tanulmánya itt olvasható.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön