A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően az energiaügyi miniszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, március 1-jei kezdettel.
A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán egy gazdálkodói bejelentésre van szükség. Emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek az idén is várhatóan száraz tavaszi időszak hatásai.
A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte az Energiaügyi Minisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ezt követően az energiaügyi miniszter 2025. március 1. napjától kezdődően elrendelte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.
Kontinensünk időjárását jelenleg hatalmas kiterjedésű anticiklon határozza meg, amelynek hatására egész Európában, de különösen Kelet-Közép-Európa legnagyobb részén a szokásosnál jóval szárazabb az idő. Az erősen aszályos 2022-as év februárjához képest is nagyobb mértékű hazánk aszályhelyzete. Az Adria teljes térsége aszállyal érintett, ami azért jelentős, mivel a legtöbb csapadék innen szokott érkezni hazánkba. Keleti és északi szomszédainkban is már februárban felütötte a fejét az aszály, ami ott nem volt jellemző az elmúlt években. Hazánkban az októbertől márciusig tartó téli vízellátási időszak jóval szárazabb volt az átlagnál, a sokévi átlaghoz képest decemberben közel 50, januárban közel 35, februárban 50%-kal kevesebb csapadék hullott. Bár a napokban lehullott csapadékmennyiség kielégítő volt, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vízgyűjtőn lévő jelentős vízhiányt egy heti csapadék nem képes pótolni. A Kárpát-medence 20%-kal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei, a hőségnapok száma radikálisan megemelkedett az elmúlt években, így óriásiak a párolgási veszteségek. A felszíni vízhozamok csökkennek, különösen igaz ez az Alföldre, ahol a Tisza vízhozamának 30%-a hiányzik, és az utánpótlás is elmarad, hiszen a Duna vízgyűjtőjén nagyon kevés hó van, a Tisza vízgyűjtőjén pedig gyakorlatilag nincs. A MAGOSZ és a NAK mindezek miatt a korábban megszokottnál is hamarabb kezdeményezte a vízhiányos időszak kihirdetését.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek a lehetőségnek a bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználathoz első körben a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását kell beszerezni, melyhez egy adatalapot kell kitölteni. A Vagyonkezelői hozzájárulási kérelmet a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok részére kell benyújtani.
További részletek: https://www.ovf.hu/kozerdeku/vagyonkezeloi-hozzajarulas-iranti-kerelem-rendkivuli-ontozesi-celu-vizhasznalathoz
Ezt követően a vagyonkezelői hozzájárulás mellékelésével kell a Rendkívüli vízhasználathoz szükséges adatlapot a területileg illetékes vízügyi hatóságokhoz (Kormányhivatalokhoz) bejelenteni.
A NAK által készített, rendkívüli célú vízhasználattal kapcsolatos teendőket tartalmazó útmutató elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, kiadványok” menüpontban: ITT. A felületről letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére.
NAK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön