Sajtóközlemények

A hűvös tavasz ugyan néhány héttel késleltette a hazai dinnyeszezon kezdetét, jó minőségű, ízletes magyar görög- és sárgadinnyéből azonban idén sem lesz hiány a piacon – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB), valamint a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös szezonnyitó sajtótájékoztatóján. Az első magyar dinnyék már megjelentek a boltokban, július tizedikétől pedig már nagyobb mennyiséggel tudják ellátni a fogyasztókat a hazai termelők. A magyar dinnyeágazat jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, ami lehetőséget teremt arra, hogy a korábban elveszített exportpiacainkat is visszaszerezzük.

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a hazai dinnyetermesztésben a fajtaválaszték és a termeléstechnológia terén. A kevésbé korszerű, konstans dinnyefajták helyét egyre inkább átveszik a betegségeknek ellenállóbb, nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget adó oltott és hibrid dinnyék. Így a magyarországi fajtahasználat is egyre jobban felzárkózik a nemzetközi trendekhez, a fólia alatti termesztéssel pedig előrébb hozható a szezonkezdet.

A technológiaváltás következtében a dinnyetermesztés hatékonysága is lényegesen javult. Bár az elmúlt évtizedhez képest feleakkora területen termelünk dinnyét, a megtermelt mennyiség alig csökkent, mivel a termésátlagok, a termésbiztonság lényegesen növekedett. A fajtaváltás ellenére a megszokott finom íz megmaradt, sőt, javult a minőség. Így beérni látszik az elmúlt évek munkája: a hazai termelők a korszerűsítésnek köszönhetően kitűnő minőségű, ízű és beltartalmi értékű dinnyék termesztésére szakosodtak.

A termelők igyekeznek lépést tartani a változó fogyasztói szokásokkal. Egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilogrammos, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Keresettek a sötét csíkos, 4-8 kilogrammos dinnyék is, amelyek nagyrészt az áruházláncokban talál gazdára. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb.

A tavaszi hideg időjárás megviselte a növényeket, ezért a múlt évihez képest két héttel később indult a szezon, július tizedikétől azonban már nagyobb mennyiségben kerülhet magyar dinnye a boltokba. A tavaszi hideg időjárás miatt csak a fóliasátras termesztésből jelent meg kisebb mennyiségben korai dinnye. Az áprilisi közepi és végi szabadföldi kiültetéseknél nagyjából egyszerre történt a terméskötés, így várhatóan egyszerre jelenik majd meg nagyobb mennyiség a piacon.

A várakozások szerint ebben az évben hektáronként átlagosan 50 tonna terméshozamot érhetnek el a termelők, így mintegy 175 ezer tonnányi magyar görögdinnye kerülhet a piacra. A hazai fogyasztás 110 ezer tonna körül alakul évente, így jelentős mennyiséget szállíthatnak külföldre a gazdálkodók.

A görögdinnye termőterülete 2022 óta mintegy 1100 hektárral nőtt, az idén mintegy 3700 hektáron foglalkoznak görögdinnyével a termelők, ez a múlt évi szinthez képest 10 százalékos bővülést jelent. A kelet-magyarországi régióban ennél is jelentősebb, mintegy 20 százalékos területnövekedés tapasztalható. A hazai dinnyetermesztés továbbra is Szabolcsban (1350 ha) és Békés vármegyében (1320 ha) összpontosul.

A pozitív tendencia a sárgadinnye esetében is folytatódott, az idén 15 százalékkal, 500 hektárra bővült az országos termőterület. A növekedésben az is szerepet játszott, hogy a korábbi években az ültetvényekben tapasztalt gyümölcselfagyások miatt sokan idén sárgadinnyét termesztenek. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek, amit a jelentős hazai kereslet is alátámaszt.

Az export tekintetében lenne tér a fejlődésre, az elmúlt években ugyanis korábban jelentősnek számító külpiaci partnereinket veszítettük el. Mindez arra ösztönözte a termelőket, hogy technológiában és fajtákban is váltsanak. Ennek eredményeként 2023-tól újra bővült az export, 2024-ben már elérte a 46 ezer tonnát a kivitelünk. A magyar görögdinnye elsősorban a lengyel, a cseh a szlovák és a német piacra kerül. Jó hír, hogy hazánk korábbi meghatározó exportpiacain – például Németországban, Lengyelországban és Csehországban – élénkült a kereslet a magyar dinnye iránt. Ennek oka, hogy a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából. A termelés bizonytalansága miatt a kereskedők is több beszerzési forrást keresnek, így a magyar dinnye számára is piaci lehetőségek nyílhatnak, ha a keresletnek megfelelő típusú dinnyét termesztenek a gazdák. Ugyanakkor a piaci lehetőségeket csak szervezett formában lehet kihasználni. A hazai piaci pozíció megtartásához, valamint az exportpiacok felkutatásához és megszerzéséhez a termelői szerveződések megerősítése elengedhetetlen. Komoly változásra van szükség ezen a téren, hiszen a hazai piacot is akkor tudjuk megtartani, illetve a dinnyeexportot is akkor tudjuk magasabb szintre emelni, ha a termelői szerveződés általánossá válik az ágazatban.

Az import jellemzően a hazai dinnye megjelenéséig van jelen. Az elmúlt években összességében bővült az import, 14-28 ezer tonna között mozgott a behozatal, aminek mennyisége az adott év időjárásától és a hazai termékek rendelkezésre állásától is függött.  

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete még 2018-ban kötött együttműködési megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci pozícióinak javítása érdekében. Majd 2019-ben a kamara kertészeti és beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A beáramló import csökkentése érdekében az elmúlt években sikeresen működtek együtt az áruházláncokkal, segítve a harmonizációt a termelők és a kereskedelmi láncok között. A termelői szemléletváltásnak köszönhetően – amiben nagy szerepe volt az egyesületnek – változások történtek a válogatásban és a szállításban is, ezáltal homogénebb, exportképesebb lett az áru.

A hazai fogyasztás 2010 óta növekvő pályán van: Magyarországon átlagosan 10-12 kg/fő a dinnyefogyasztás. A kereslet alakulásában nagy szerepe van az időjárásnak: melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. Fontos, hogy a magyar dinnye pozícióját megőrizzük az olcsó, sokszor silányabb minőségű importtal szemben. A hazai áru választásával ugyanis nemcsak garantáltan jó minőségű és ízletes dinnyét vihetnek haza a vásárlók, hanem a magyar dinnyeágazatban dolgozó több száz magyar család megélhetését biztosítják.

A hazai görögdinnye íze összehasonlíthatatlan a déli országokból érkező importtal. Ennek oka, hogy a nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.

A görögdinnye igazi szupergyümölcs: nemcsak íze és hűsítő hatása miatt érdemes fogyasztani, hanem azért is mert rendkívül egészséges. Több mint 90%-a víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadék pótlásában. A sárga- és görögdinnye kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit. A közelmúlt kutatásai[1] megállapították, hogy a görögdinnyét fogyasztó gyermekek és felnőttek több mint 5%-kal több élelmi rostot, magnéziumot, káliumot és A-vitamint vittek be, miközben több mint 5%-kal kevesebb hozzáadott cukrot és telített zsírsavat fogyasztottak. A tanulmány szerint a görögdinnye hozzájárulhat a tápanyagbevitel és az étrendi minőség javításához mind gyermekek, mind felnőttek esetében.

NAK

[1] A tanulmány a National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) adataira épült, a Nutrients című folyóiratban jelent meg,