A NAK és a MAGOSZ kiáll az ukrán importtilalom fenntartása mellett. A két szervezet szerint ugyanis – bár az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás elindításával fenyegeti hazánkat – jelenleg ez az egyetlen eszköz, amellyel eredményesen meg lehet védeni a magyar piacot a bizonytalan minőségű és dömpingáron érkező ukrán mezőgazdasági termékektől.
Az európai gazdák érdekei helyett továbbra is az Ukrajnában működő nyugati nagyvállalatok mellett tart ki Brüsszel. Miközben az Európai Bizottság az Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi megállapodással a földbe döngölné a közösség agrár-élelmiszeripari termelését, a küszöbön álló egyezménnyel azonban nemcsak a gazdák, a fogyasztók érdekei is komolyan sérülhetnek.
Miközben a világon az EU alkalmazza a legszigorúbb növényegészségügyi, illetve élelmiszer-biztonsági szabályokat, ezeket az előírásokat azonban sajnos csak az európai termelőktől követelik meg, az EU-n kívülről érkező termékekkel szemben nincsenek ilyen elvárások. Igaz ez az Ukrajnából érkező árukra is. A háborús országban például számos olyan növényvédőszert alkalmaznak a termelés során ma is, amelyeket az EU-ban már régen betiltottak. Ilyen például az Atrazin. A gyomirtószerekben alkalmazott hatóanyagot az EU 20 éve betiltotta, mivel szív- és érrendszeri problémák, asztma, ekcéma, allergia kiváltója lehet. Ugyanígy az Acatoklór nevű, gyomirtó szerekben alkalmazott hatóanyagot az unióban több mint 10 éve nem alkalmazható, mivel súlyos hormonrendszeri károsodást és rákot okozhat.
De nem csak a növényvédőszerekkel van probléma. Ukrajna egyik fő exportterméke a baromfihús, melyet sokkal alacsonyabb költséggel képes előállítani, mint az uniós termelők. Ez pedig részben annak köszönhető, hogy míg az eu-s gazdák szigorú kritériumok betartása mellett nevelhetnek baromfit – egyebek mellett például az állatsűrűség is korlátozott -, addig az ukrán „baromfigyárakban” akár 2 millió csirkét is nevelhetnek. Nem véletlen, hogy a háború előtt még mennyiségi korlátozások védték az EU piacát, azonban ezeket a kvótákat 2022-től feloldották, ennek eredményeként 130 százalékkal nőtt az EU-ba áramló ukrán baromfihús mennyisége.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna mezőgazdasága óriási potenciállal rendelkezik, akár négyszázmillió ember ellátására is képes lehet, mindezt úgy, hogy nem tartja be az EU-s előírásokat.
Hazánk egyelőre kitart, a magyar kormány határozottan kiállt az ukrán importtilalom fenntartása mellett, holott az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás elindításával fenyegeti hazánkat. Az importtilalom fenntartását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége is teljes mértékben támogatja. Jelenleg ugyanis ez az egyetlen olyan eszköz, amivel meg lehet védeni a piacunkat és a fogyasztókat egyaránt a kétes minőségű, dömpingárú ukrán termékekkel szemben.
Az Európai Tanács október közepén megszavazta az Ukrajnával kötendő, határozatlan időre szóló egyezményt. A tagállamok közül egyedül Magyarország és Szlovákia szavazott nemmel. Csak, hogy az arányokat lássuk: a háború előtti kvótákhoz képest a méz behozatala a hatszorosára, a cukoré ötszörösére, a tojás behozatala pedig háromszorosára nőhet, a baromfi esetében a kvóta 120 ezer tonnára emelkedik, míg a kukoricából a 0 százalékos vám miatt gyakorlatilag korlátlan mennyiség hozható majd be az uniós piacra.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön