Hazánkban a rövid ellátási lánc (REL) többféle formában működik, vannak a piacos rendszerűek, ahol a termelő és a fogyasztó közvetlenül találkozik és vannak webes, vagy az átadópontos megoldással működők. Az utóbbiaknak nyújt jogszabályi lehetőséget többek között a bizományosi, illetve a letéti rendszerben működő, megbízás alapján történő értékesítési konstrukció.
A termelők új piaci értékesítések közül választhatnak úgy mint, bevásárló- és kosárközösségek, átadópontokon vagy weboldalon keresztüli értékesítések. Ezekről a REL értékesítési módszerekről a Helyi termék kézikönyvben részletesen olvashatnak.
A hazai értékesítési gyakorlatban gyakran találkozunk a bizományosi szerződés jogintézményével. Ezen szerződés keretében a bizományos közvetítő tevékenységet végez a megbízója és egy harmadik személy között [habár a valóságban ez inkább szolgáltatás jellegű ügyletnek tekinthető, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szempontjából termékértékesítésnek minősül].
Fontos megkülönböztetni a bizományosi szerződést az egyszerű megbízástól. Bizomány esetén a megkötendő szerződés (pl. adásvétel) a bizományos és a harmadik személy között jön létre, de a megbízó javára, addig megbízás esetén, ha a megbízottat szerződéskötésre is feljogosították, akkor a szerződést a megbízója nevében köti a harmadik személlyel. A bizományosi értékesítés azért is speciális konstrukció, mert habár a bizományos saját maga nem tulajdonos mégis jogosult arra, hogy a termék tulajdonjogát átruházza, vagy megszerezze.
Az Áfa tv. alapján bizományosi ügyletnél mindig két adásvétel történik, az első a megbízó és a bizományos, míg a második a bizományos és a harmadik fél között.
A bizományosi értékesítések kétirányúak lehetnek, eladási és vételi bizományosi konstrukciókat különböztethetünk meg.
Eladási megbízásnál attól, hogy a termék a bizományosnak átadásra kerül (javasolt a feleknek az átadásról bizonylatot kiállítani), még nem teljesül a konstrukció, ahhoz az kell, hogy a bizományos harmadik személy részére értékesítse a terméket. A bizományosi konstrukció maradéktalanul akkor teljesül (mind bizományos – harmadik személy, mind megbízó és bizományos viszonylatban), amikor a harmadik személy a terméket megvásárolja, ettől az időponttól kezdődően élhet a tulajdonosként a termék feletti rendelkezés jogával. Fontos az ügyletben résztvevő felek abbéli megállapodása, hogy az értékesítésről a lehető legrövidebb időn belül informálja a bizományos a megbízót, hogy a megbízó lehetőség szerint 8 napon belül ki tudja állítani a saját számláját, mentesülve ezzel a késői számlázás esetleges negatív következményei (bírság, pótlék, adóhiány) alól.
A bizományosi értékesítés teljesítési időpontját az Áfa tv. 10. § rendelkezéseiből kiindulva kell megállapítani, ugyanis a teljesítési időpont szabályok között nincs erre az esetre vonatkozó iránymutatás. A tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása akkor minősül termékértékesítésnek a bizományos és a megbízó relációjában, ha harmadik fél és a bizományos közötti termékértékesítés teljesítésbe megy. A fentiek értelmében vételi megbízásnál a bizományos akkor teljesít a megbízója felé, mikor megvásárolja a megbízójának szánt terméket, eladási megbízásnál, pedig a megbízó akkor teljesít a bizományos felé értékesítést, mikor a bizományos eladja a bizományba átvett terméket. Eladási megbízásnál így előbb történik a termék rendelkezésre bocsátása a bizományosnak, mint az Áfa tv. szerinti termékértékesítés. A vételi megbízásnál, pedig már akkor teljesít a megbízó a bizományos felé, mikor részére megvásárolja a terméket, még úgy is, ha csak később bocsátja azt a rendelkezésére.
Eladási megbízásnál tehát, a megbízó olyan teljesítési időponttal állítja ki a számlát a bizományos felé, amilyen időponttal a bizományos számláz a saját vevője felé. Vételi megbízásnál a bizományos azt a teljesítési időpontot szerepelteti a megbízó felé kiállított számlán, amelyik időpont a felé kiállított szállítói számlán szerepel [az említett teljesítési időpont szabályok az Áfa tv. 10. § és az Áfa tv. 55. § együttes értelmezéséből vezethetőek le]. Tekintettel arra a körülményre, hogy az eladási bizománynál nehézkes a teljesítési időpontok egyezőségét betartani, ezért megoldást jelenthet – feltéve, hogy a megbízás tárgyának jellege azt lehetővé teszi – ha a felek időszaki elszámolásban állapodnak meg (Áfa tv. 58. §), ami által mentesül a megbízó – jellemzően a hó végi ügyletek miatti – a folyamatos önellenőrzési kötelezettség alól.
Fontos megjegyezni, hogy a megbízó és a bizományos közötti viszonylatban a bizományosnak járó díjazás az adóalapot csökkenti, ha a megbízás termékértékesítésre, illetve növeli, ha a megbízás termékbeszerzésre irányul, tekintettel arra, hogy a bizományosi díj nem önálló szolgáltatásként jelenik meg.
NAK / Dr. Buzás Tivadar
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön