Adózás

Október 29-én benyújtották az Országgyűlésnek az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724 törvényjavaslatot, melynek kamarai tagságot érintő legfontosabb változásai az alábbiak szerint foglalhatóak össze.

1. Személyi jövedelemadó

Az őszi adócsomag az őstermelők esetében nem tartalmaz módosítást a személyi jövedelemadóról szóló törvény tekintetében.

Az átalányadózók esetében a minimálbér várható növekedésével emelkedni fog majd a bevételi értékhatár.

2. Építményadó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) vonatkozó rendelkezései értelmében mentes az építményadó alól az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

A Htv. a hatályos rendelkezések alapján két feltétel együttes fennállása esetén biztosítja az adómentességet. Az egyik, hogy az ingatlan-nyilvántartási állapotból ki kell tűnnie az állattartási vagy növénytermesztési funkciónak (nem elég a „gazdasági épület” megjelölés), illetve a másik, hogy az építményt rendeltetésszerűen is állattartási, illetve növénytermesztési tevékenységhez kell hasznosítani.

A földhivatalok eltérő nyilvántartási gyakorlata miatt – további rendeltetési jellegre való bontás hiányában – az adómentességhez szükséges ingatlan-nyilvántartási állapothoz kötődő feltétel nem minden esetben teljesül. A NAK-MAGOSZ közös kezdeményezésére a javaslat alapján az adómentesség az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolással is igénybe vehető.

3. Jövedéki adó

A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályát veszti és rendelkezései beépülnek a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Jöt.).

A valorizációs szabályra tekintettel a tiszta növényi olaj mezőgazdasági termelőkre vonatkozó adószintje, illetve a mezőgazdaság gázolaj adószintje (aktuális adómérték és a visszaigénylés különbsége) a 2024. évi szinten rögzítésre kerül.

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylés a javaslatban foglaltak szerint az alábbiak szerint alakul.

„A mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő

1. a) olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, a mezőgazdasági célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,
2. b) olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,
3. c) olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, - a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve - közvetlenül a halgazdálkodáshoz

felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából jogosult visszaigényelni literenként a gázolaj egy literre vetített adómértékének és 14,29 forintnak a különbségét, öttized forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított adó-visszaigénylés mértékét a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi.” [Jöt. 117. § (1) bekezdés]

Továbbá a kedvezmény az uniós keretek adta legszélesebb földművelési körre szélesedik, azaz például a zöldugaron és parlagon végzett mezőgazdasági munkákra is ki fog terjedni.

4. Illeték

A családi mezőgazdasági társaság egy speciális működési forma, amelyként olyan, legalább két taggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és amely kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. A földforgalmat szabályozó törvény alapján nem minősül a használat átengedésének, ha a tulajdonos olyan családi mezőgazdasági társaság javára engedi át a használatot, amelyben Ő maga is tag.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alapján a termőföld szerzéshez kapcsolódó illetékmentességi feltétele, hogy a vagyonszerző földműves a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.

A javaslat kiegészíti a Itv. 26. § (18) bekezdését, amelynek értelmében nem minősül a fenti feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását olyan családi mezőgazdasági társaság javára engedi át, amelyben tag, és ezáltal nem veszíti el a korábbi termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentességét (pótlólagos, kétszeres illeték megfizetésére nem válik kötelezetté).

A NAK-MAGOSZ által kezdeményezett módosítás a földforgalmi szabályozás és az Itv. összehangolását célozza.

A törvényjavaslatok az Országgyűlés általi elfogadását követően tekinthetők véglegesnek.

NAK / Dr. Buzás Tivadar