A mezőgazdasági őstermelők körében sűrűn felmerül a kérdés, hogy az egyes pénzbeli ellátások mellet végezhető-e gazdálkodó tevékenység, illetve, hogy ezek az ellátások milyen viszonyban állnak az őstermelői tevékenységből származó bevétellel, és milyen módon befolyásolják az őstermelői biztosítási jogviszonyt. Rövid összefoglalónk a mezőgazdasági őstermelőket leggyakrabban érintő ellátások nagyítóján keresztül vizsgálja a fenti kérdéseket.
- Álláskeresési járadék
A társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak minősül az álláskeresési támogatásban (álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, valamint álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesülő személy.
Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása azonban, ha az álláskereső keresőtevékenységet folytat. Mezőgazdasági őstermelő esetében keresőtevékenységnek minősül az általa ilyen minőségben folytatott gazdasági tevékenység, ha az abból realizált bevétel meghaladja az éves minimálbér felét. Ebben az esetben őstermelőként válik kötelezetté a társadalombiztosítási járulék megfizetésére.
- Ápolási díj
A vonatkozó rendelkezések alapján folytatható keresőtevékenység ápolási díj folyósítása mellett, de annak időtartama a napi 4 órát – kivéve az otthoni munkavégzést – nem haladhatja meg. Tekintettel arra, hogy az őstermelői tevékenység (akárcsak az egyéni vállalkozói tevékenység) vonatkozásában a munkaidő fogalma nem értelmezhető, így az érintett magánszemély bármilyen nagyságú őstermelői tevékenységből származó bevétellel/jövedelemmel rendelkezhet, az nem érinti az ápolási díjra való jogosultságot.
Az ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő csak akkor mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a tevékenységét nem személyesen folytatja, ellenkező esetben, - ha egyéb jogcímen nem biztosított - őstermelőként társadalombiztosítási járulékfizetésére válik kötelezetté.
- Árvaellátás
Az érintett magánszemély keresete, jövedelme nem érinti az árvaellátás folyósítását, mert nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná annak lehetőségét.
Mivel az árvaellátás nyugdíjbiztosítási ellátások körébe tartozik ugyan, de nem minősül saját jogú nyugellátásnak, ezért az ellátás folyósítása mellett mezőgazdasági őstermelőként tevékenységet folytató magánszemély, ebben a jogviszonyban válik biztosítottá.
- Csecsemőgondozási díj - CSED
A hatályos rendelkezések alapján nem jár CSED a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. A CSED folyósítása alatt tehát őstermelőként személyesen nem végezhető gazdálkodó tevékenység (ez persze nem jelenti azt, hogy a CSED folyósítása idejére a mezőgazdasági őstermelőt a nyilvántartásból törölni szükséges).
2025. július 1-jétől változik a szabályozás, amelynek köszönhetően a fenti szabályozás enyhül. A továbbiakban már csak akkor függesztik fel a CSED folyósítását a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.
Ha a CSED-re jogosult a fent említett időszak lejártát követően bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, a CSED összege a jogszabályban meghatározott naptári napi alap 70%-a lesz.
A mezőgazdasági őstermelőnek nem kell járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt CSED-ben részesül.
- Gyermekgondozási díj - GYED
A GYED tartama alatt a szülő korlátlanul folytathat keresőtevékenységet (ideértve az őstermelői tevékenységet is).
GYED-ben részesülő biztosított mezőgazdasági őstermelő a GYED tartama alatt nem kötelezett járulékfizetésre.
- Gyermekgondozást segítő ellátás – GYES
A GYES-ben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat, de utána korlátlan időtartamban végezhet őstermelői tevékenységet.
A mezőgazdasági őstermelőnek nem kell járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozást segítő ellátásban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja. Ha tehát mezőgazdasági őstermelő az ellátás mellett személyesen őstermelői tevékenységet folytat, akkor ebben a minőségében áll fent a járulékfizetési kötelezettség.
- Gyermeknevelési támogatás – GYET (főállású anya)
A GYET-ben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik. Ha tehát az anya mezőgazdasági őstermelő, akkor őstermelői tevékenységét folytathatja, ugyanis őstermelői tevékenység (akárcsak az egyéni vállalkozói tevékenység) vonatkozásában a munkaidő fogalma nem értelmezhető.
Az ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.
- Gyermekek otthongondozási díja – GYOD
Nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja. Tekintettel arra, hogy az őstermelői tevékenység (akárcsak az egyéni vállalkozói tevékenység) vonatkozásában a munkaidő fogalma ebben az esetben sem értelmezhető, így az érintett magánszemély bármilyen nagyságú őstermelői tevékenységből származó bevétellel/jövedelemmel rendelkezhet, az nem érinti az ellátásra való jogosultságot.
A GYOD nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, az érintett magánszemély őstermelőként válik biztosítottá, ha az ellátás időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
- Korhatár előtti ellátás
A korkedvezményes nyugdíj mellett (szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő) mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély őstermelőként válik biztosítottá (a fenti ellátásokat nem minősülnek öregségi nyugdíjnak), és ezáltal járulékfizetési kötelezettség is keletkezik.
Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell.
A társadalombiztosítási járulék-alapja a mezőgazdasági őstermelő esetében nem az őstermelői tevékenységből származó ténylegesen realizált bevétel, hanem vagy a minimálbér 92 százaléka, vagy ha a bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, akkor az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka.
- Rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, és nem feltétele a rokkantsági ellátás megállapításának, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásakor ne végezzen keresőtevékenységet.
A rokkantsági ellátás nem sajátjogú nyugdíj, így az abban részesülő őstermelő biztosítottnak minősül és az általános szabályok szerint kötelezett járulék fizetésére.
Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.
NAK/Dr. Buzás Tivadar
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön