A Copa-Cogeca az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló” Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoporttal indított kampányának keretében újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben Giuseppe Pulina elismert olasz állattenyésztési professzor által jegyzett, a mesterséges élelmiszerekre vonatkozó álhírekkel kapcsolatos gondolatokat foglalták össze.
Giuseppe Pulina, az olasz Tudományos és Állattenyésztési Szövetség rezidens emeritusa, a Sassari Egyetem Mezőgazdasági Tanszékének állattenyésztési professzora és a Fenntartható Hús Egyesület elnöke egy olasz lapban osztotta meg gondolatait a mesterségesen előállított élelmiszerekkel kapcsolatos álhírekről.
Olaszországban a legjelentősebb és legnagyobb mezőgazdasági érdekképviseleti szakmai szervezet, a Mezőgazdasági Termelők Nemzeti Szövetsége (Coldiretti) tájékoztató kampányt indított az állati eredetű termékek helyettesítésére törekvő, mesterségesen előállított élelmiszerekről, mely kampányban első sorban a már engedélyezett hús-, tej- és tojás-imitátumokra, valamint a piacra dobásra csaknem kész fázisban lévő haltermék-helyettesítőkre fókuszáltak.
Fotó: Copa-Cogeca - ELV – Respected Italian scientist points out 5 fake news about fake food
Giuseppe Pulina véleménye szerint az ezekkel a helyettesítő termékekkel kapcsolatos, folyamatos promóciós tevékenység öt álhíren alapul, amely állításokat az alábbi pontokban tudományos bizonyítékokkal és ”józan ésszel” próbált megcáfolni.
- Állítás: A mesterséges élelmiszerek tápértéke hasonló a természetes élelmiszerekéhez
HAMIS!
A metabolomika ─ azaz az anyagcsere-termékeket, a metabolitokat érintő biokémiai-élettani folyamatok tudományos vizsgálata ─ egy olyan kifinomult elemzés, amely a természetes állati eredetű termékekre és a mesterséges növényi helyettesítőikre alkalmazott biológiai mátrixokban több ezer vegyületet különböztet meg, ezáltal képes a természetes eredetű termékek és azok imitátumainak összetevőit az élő szervezet anyagcseréjének szempontjából összehasonlítani.
Az anyagcsere-termékek elemzésén alapuló tudományos vizsgálatok során kimutatták, hogy az előállított növényi helyettesítők összetevői több mint 90%-ban különböznek az eredeti, állati eredetű termékekétől!
Az élelmiszer-címkéken feltüntetett tápérték-egyenértékűségre vonatkozó állítások ezért félrevezetőek lehetnek a fogyasztók számára. Az állati őssejttenyészetekből származó in vitro húsról azonban nincs adat, mivel a gyártók ügyelnek arra, hogy ne álljanak minták rendelkezésre az elemzésekhez. Kísérletek történtek olyan minták beszerzésére, amelyeket laboratóriumi vizsgálatoknak vethetnének alá, sikertelenül, ami talán azt mutatja, hogy a gyártók nem hajlandóak megfelelő tudományos alapokon nyugvó információk alapján tájékoztatni az állampolgárokat.
- Állítás: A mesterséges élelmiszerek ugyanolyan jók, mint a természetesek
HAMIS!
A természetes élelmiszerek minél tökéletesebb lemásolása érdekében a szintetikus élelmiszerek előállítói számos komponenst használnak az érzékszerveink befolyásolására annak érdekében, hogy az imitátum termékek ─ amelyek valójában növényi alapú homogenizált élelmiszerek, vagy biológiai szubsztrátok és szintetizátumok hidrolizátumai ─ tej-, hús-, tojás-, vagy halhús-szerűvé ”váljanak”. A ”Vega Burger” bukása ─ amelyet a McDonald's amerikai étteremláncai gyorsan le is vettek az étlapjukról ─ a fogyasztói kereslet hiányának szenzációs demonstrációja volt, ami a ”Beyond Meat” laborhús-előállító cég részvényeinek árfolyamesését eredményezte a tőzsdén. Ami pedig a tejtermék-utánzatok érzékszervi egyenértékűségét illeti, elég csak az olasz minőségi sajtok aromájának változatosságára és összetettségére gondolni, hogy rájöjjünk mennyire lehetetlen kísérlet e termékek szerkezetének és zamatának mesterséges rekonstruálása.
- Állítás: A mesterséges élelmiszerek egészségesebbek, mint a természetesek
HAMIS!
A növényi, mikrobiális, gomba és szintetikus biológiai mátrixok gyűjteményei ultra feldolgozott élelmiszerek, amelyeket az EU gyakran feketelistára tesz. A labor-hús esetében például több mint 40-féle összetevőt, köztük nagy mennyiségű konyhasót adnak a növényi alapú péphez. Az őssejt-származékok esetén a rendelkezésre álló tudományos adatok hiánya miatt nem világos, hogy azokban milyen katabolitok, azaz ”anyagcsere-hulladékok” ─ amelyeket az állati szervezet természetes úton eltávolít ─ vagy egyéb kémiai, vagy biológiai maradványanyagok vannak jelen. Az egyes szintetikus élelmiszerek előállítási folyamatainak otthont adó nagy bioreaktorokban szaporodó sejtek génexpressziójára használt növekedési hormon promóterek (azaz a növekedési hormont kódoló gének átíródását altiváló génszakaszok) hatása sem tisztázott. Mindezek mellett a természetes eredetű, élelmiszerek alapvető mikrotápanyagokat és kofaktorokat ─ azaz olyan szerves molekulákat, amely nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy enzim kifejtse a hatását ─ biztosítanak az emberi táplálkozásban, amelyek általában hiányoznak a mesterséges élelmiszerekből, így a természetes úton előállított élelmiszerek egészségesebbek, mint az utóbbiak. Végezetül, azt az állítást, hogy a természetes állati eredetű élelmiszerek károsak az egészségre mára már, számtalan tudományos bizonyíték cáfolta, ezért itt az ideje, hogy erre a jövőben ne hivatkozzanak a viták során.
- Állítás: A mesterséges élelmiszerek sokkal kisebb hatást gyakorolnak a környezetre, mint a természetes élelmiszerek
HAMIS!
Az állati eredetű élelmiszereket nagyrészt a vidéki térségekben állítják elő, olyan körülmények között, ahol a károsanyag kibocsátás és -elnyelés egyensúlyban van. Az üvegházhatású gázok esetében az állattartó gazdaságok metán és dinitrogén-oxid-kibocsátását a kultúrnövények és az erdős területek szénmegkötő képessége ellensúlyozza. Az olasz mezőgazdaságban a károsanyag-kibocsátási és -elnyelési egyenleg átlagosan egyenlő, annak értéke az Olasz Környezetvédelmi és Kutatóintézet (ISPRA) óvatos becslése szerint 2021-ben megközelítőleg 20 millió tonna CO2 egyenérték volt.
A mesterséges élelmiszerek biogyárakban történő előállításánál azonban csak a kibocsátást veszik figyelembe. Hangsúlyozandó emellett, hogy a kibocsátások hatásait az élelmiszerek tápértékéhez viszonyítva kell mérni, és mint korábban említettük tápértékben a természetes élelmiszerek sokkal jobbak, mint a növényi származékok. Tehát a természetes élelmiszerek táplálkozási jóllétünkhöz való hozzájárulása alapján újraszámított kibocsátások funkcionális egységenként sokkal alacsonyabbak.
- Állítás: A mesterséges élelmiszerek etikusabbak, mert ”kegyetlenségtől mentesek”
HAMIS!
A halászokat és a haltenyésztőket állatkínzóként, egyféle ”főgonosz karakter”-ként történő feltüntetése egy olyan vád, amely súrolja a rágalmazás határát, ami miatt csoportosan benyújtott bírósági keresetlevéllel lehetne élni azon vállalatokkal szemben, amelyek a saját termékeik reklámozása során ezt a kifejezést használják kommunikációjukban. A haszonállatok jóléte az állattenyésztés etikájának egyik sarokköve, amelyet nem a jogalkotó ír elő, hanem az mélyen a gazdálkodók mindennapi magatartásában gyökerezik. Az állatokkal való rossz bánásmód az olasz büntető törvénykönyv szerint bűncselekménynek minősül, továbbá az a hatékony és produktív állattenyésztést is akadályozza. A gazdálkodók számára az állatjólét tiszteletben tartása alapvető érték a szakmájukban.
Forrás: European Livestock Voice – Respected Italian scientist points out 5 fake news about fake food
NAK/ Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön