Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatást adni a hulladékgazdálkodás átalakításával kapcsolatos jogszabályok változásáról, annak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az első hazai forgalomba hozó nagykereskedőkre gyakorolt hatásairól, illetve arról, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Kormányzathoz fordul a rendszer módosítása érdekében, hogy az az élelmiszer-ellátási láncban tevékenykedő vállalkozások számára kevésbé legyen megterhelő.
Jogszabályi háttér
A hazai hulladékgazdálkodási rendszer átalakítására a 2018/851 EU irányelvben meghatározott célszámok teljesítése érdekében van szükség. Az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése – melyet a 2008/98/EK irányelvben rögzít –, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés (újrahasználat, hasznosítás, ártalmatlantás) költségeit a gyártók, termelők fizessék meg. Ezt hívják kiterjesztett gyártói felelősségnek (angolul: extended producers responsibility, a továbbiakban EPR), amelynek rendszerbe foglalt működését Magyarországon a 80/2023. (III.14.) Kormányrendelet szabályozza. Többek között ez fogja biztosítani a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását. A hulladékkal kapcsolatos átfogó rendelkezéseket a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról tartalmazza.
A rendszer átalakításának I. szakasza
Az átalakítás első lépéseként 2023. július 1-től a korábbi környezetvédelmi termékdíj adminisztrációja és fizetési kötelezettsége megoszlik a csomagolószer-gyártók és a csomagolást végzők, valamint az EPR díjjal terhelt csomagolásban lévő termékek első hazai forgalomba hozó kereskedői között, ezért jelentősen kibővül a rendszerben adminisztrációs és pénzügyi kötelezettséggel terhelt vállalkozások köre. Ezért nagyon fontos, hogy minden egyes EPR termék, vagy EPR csomagolószerbe csomagolt, illetve gyűjtőcsomagolt és szállítmányozáshoz felhasznált termék gyártója/forgalmazója felismerje a rendszerhez való csatlakozási kötelezettségét, illetve regisztrációs kötelezettségének eleget tegyen. Kizárólag akkor tud a hulladékgazdálkodás új rendszere költség-forrás egyensúlyt kialakítani további díjemelés nélkül, ha minden érintett szereplő részt vállal a működtetésben, és a díjfizetését a forgalmazási adatai alapján teljesíti.
A 8/2023. (VI.2) EM rendelet határozza meg a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) mértékét, amelynek alkalmazása 2023. július 1-től hatályos. A 2011. évi LXXXV. törvény 2. számú mellékletében szereplő számítási képlet szerint egyes csomagolások esetén a termékdíj (TD) fizetésére nem is kerül sor, mert szerepét teljes mértékben átveszi az EPR.
AZ EPR díj, a környezetvédelmi termékdíj és a kötelező visszaváltási rendszer összefüggései
|
Környezetvédelmi termékdíj (TD) |
EPR |
Kötelező visszaváltási rendszer (fogyasztói csomagolások) |
Ki a fizetésre kötelezett? |
csomagolószer-gyártó |
élelmiszer-ipari vállalkozó |
0-6 liter műanyag, üveg, fém csomagolást használó vállalkozások (kivéve tej) (50 Ft/palack) |
Mennyit fizet? |
fizetési kötelezettség 0 Ft/kg, mert a levonható EPR díjak mértéke meghaladja a TD mértékét (kivéve a hordtasakok) |
EPR díj teljes értékét meg kell fizetni (a termékdíjat nem) |
2023.12.31-ig az EPR díj teljes értékét meg kell fizetni (a termékdíjat nem) |
Egyéb kötelezettség? |
adminisztráció, jelentési kötelezettség |
adminisztráció (ÚJ)
|
adminisztrációs kötelezettség (ÚJ) 2024. január 1-től nincs EPR és termékdíj, de az adminisztrációs teher marad, 2024. január 1-től ÚJ kötelezettség a visszaváltási rendszerrel kapcsolatban (csatlakozási díj, fenntartási díj, 5 évig kell fizetni) |
A környezetvédelmi termékdíj 2021. évi összegéből a csomagolószerek forgalmazásából származott a legnagyobb mértékű díjfizetés (67%), ennek közel 60%-a az élelmiszerek gyártásához és forgalmazásához köthető.
Az élelmiszer-előállítást érintő csomagolószerekre vonatkozó anyagárak
- az élelmiszerrel közvetlenül érintkező csomagolásra,
- a forgalomba hozatalhoz szükséges gyűjtőcsomagolásra (fólia, raklap, rekesz stb.),
- valamint az élelmiszer-előállítás teljes folyamatára – beleértve a mezőgazdasági termelési folyamatokat,
- illetve a köztes gyártási folyamatokból eredő inputanyagok csomagolására (aszeptikus zsákok, tárolók, tálcák stb.) is kiterjednek.
A díjtételek között megtalálhatók a műanyag hordtasakok is, amelyek felhasználása jellemzően a kiskereskedelemben történik.
A rendelet 1. számú mellékletében rögzített kiterjesztett gyártói felelősségi díjak szignifikáns emelkedést mutatnak a fa termékek kivételével a korábbi termékdíjakhoz képest.
Csomagolást érintő díjfizetési változások 2023. július 1-től
Csomagolószer |
Környezetvédelmi termékdíj *2011. évi LXXXV. törvény |
A gyártó által fizetendő EPR díj (Ft/kg) |
Változás mértéke |
Műanyag |
57 |
219 |
384% |
Papír |
19 |
173 |
911% |
Fém - 1 |
19 |
186 |
979% |
Fém – összevont (csak egy „fém” lesz) |
57 |
186 |
326% |
Egyéb |
57 |
129 |
226% |
Fa |
19 |
19 |
100% |
Üveg |
19 |
77 |
405% |
Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) |
57 |
168 |
295% |
Társított rétegzett italkarton |
19 |
168 |
884% |
A rendszer átalakításának II. szakasza A hulladékgazdálkodási rendszer átalakításának második lépéseként 2024. január 1-től kerül bevezetésre a kötelező visszaváltási rendszer (DRS), amelybe a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint a 0-6 literig terjedő fém, műanyag és üveg italcsomagolások (kivéve a tej alapú italtermékek csomagolása) tartoznak. A kötelezően visszaváltási díjas italcsomagolások esetében 2024. január 1-től nem kell megfizetni a termékdíjat, illetve az EPR díjat, mert ezekre a csomagolásokra vonatkozó begyűjtési és hasznosítási költségek a rendszerhez való csatlakozási és fenntartási díjban lesznek megjelenítve.
A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló rendelettervezet a magyar italcsomagolások visszaváltási rendszeréhez az átállási időre két hónapot határoz meg (2024. január 1-től 2024. február 29-ig).
Felhívjuk minden érintett figyelmét, hogy a hulladékgazdálkodás új rendszerének indítása és működtetése érdekében a jogszabályi kötelezettségeiknek időben tegyenek eleget, a koncesszor MOHU internetes felületén (mohu.hu) a szükséges regisztrációt a határidő lejáratát követően is (szankciómentesen) végezzék el, hogy keletkezett hulladékaik elszállítása, az EPR rendszerben kezelt hulladékok kezelése közös finanszírozás keretében történhessen meg.
Kamarai javaslatok
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az EPR díjak mértékének csökkentése, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszer bevezetésének halasztása, valamint egyes speciális esetek, kivételek alkalmazása érdekében a Kormányhoz fordul. Célunk, hogy szakmai érveink alapján a hazai élelmiszerlánc szereplőinek érdekei védelmében és az ellátásbiztonság megtartása miatt egyeztetéseket folytathassunk.
NAK / Élelmiszer-feldolgozás