Élelmiszer-feldolgozás

Az utóbbi időben – és itt mindössze néhány évre kell gondolni – a fogyasztók közül egyre többen fordulnak a vegetáriánus, vegán és a flexitárius étrend felé. Ennek következményeképpen rövid idő alatt nagy mértékben nőtt az állati eredetű termékeket helyettesítő alternatív élelmiszer termékek kínálata. A növényi alapú helyettesítő termékek európai ipara összességében 49%-kal nőtt 2018 és 2020 között, ezek között is elsősorban a társadalmilag legelfogadottabb tejtermékek növényi helyettesítésének piacán mutatkozott különösen erős növekedés.

A Copa Cogeca, az európai mezőgazdasági termelők és termelői szövetkezetek érdekképviseleti szerve állásfoglalás-tervezetet készített az Európai Bizottság számára a növényi alapú helyettesítő termékek szabályozására. A kamara szakértői folyamatosan részt vesznek a Copa-Cogeca munkacsoportjaiban az uniós szabályozások kidolgozásának különböző egyeztető fázisaiban, az agrár-élelmiszeripari kamarai tag vállalkozások érdekeinek megkülönböztetett figyelembevételével.

A Copa-Cogeca állásfoglalásának célja egyrészt megvizsgálni az állati eredetű termékek növényi alapú helyettesítő termékeinek, másképp megfogalmazva „utánzatainak” elterjedése okozta hatásokat, másrészt, hogy megkeresse azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy ennek az új piacnak a fejlődése a fogyasztók félrevezetése és az európai állattenyésztés jövőjének veszélyeztetése nélkül menjen végbe.

A növényi alapú helyettesítő termékeket illetően közös, hogy mindegyikük tekintetében igyekeznek utánozni az állati eredetű termékek érzékszervi (forma, állag, íz, illat) és tápérték tulajdonságait, valamint nevét és hírnevét. Az állati eredetű termékekkel való hasonlóságuk, mintegy azonosságuk hangsúlyozásával a növényi alapú termékek előállítói elmossák a két kategória közötti határvonalat.

Amiatt viszont, hogy az eredeti állati termék helyettesítőjeként reklámozzák ezeket a termékeket, a növényi alapú helyettesítő termékek félrevezetők lehetnek a fogyasztók számára, hiszen azt – az egyébként téves – feltételezést erősítik, hogy az eredeti élelmiszerek és a helyettesítő termékek tápértéke megegyezik, azaz tökéletesen felcserélhetők az étrendben. 

A növényi alapú helyettesítő termékek támogatói által gyakran felhozott érv, hogy képesek csökkenteni a hús- és tejtermékgyártással összefüggő negatív környezeti hatásokat. Az ilyen érvek a környezeti lábnyom leegyszerűsített összehasonlításából erednek.  Ezek az értékelések azonban hiányosak, mivel nem veszik figyelembe az állattenyésztésnek a káros kibocsátásokat kompenzáló hatásait, sem az uniós termelési rendszerekre különösen jellemző pozitív hatásokat a tájgazdálkodásra és a biológiai sokféleségre.

Sajnos a hazai általános fogyasztói ismeretek – más európai országokkal összehasonlítva – jelenleg nem elegendőek ahhoz, hogy a fogyasztók el tudjanak igazodni ezekben az egyébként nagyon fontos kérdésekben. Ennek érdekében rövid időn belül fogyasztói edukációs programokra van szükség, ami segít ezeknek a hiányosságoknak a csökkentésében.

Állásfoglalás-tervezetében a Copa Cogeca, elismerve a helyettesítő termékek helyét a fogyasztók étrendjében, de nem megengedve a fogyasztót megtévesztő, illetve az élelmiszerlánc szereplői közötti esetleges tisztességtelen gyakorlatot eredményező kommunikációt, a következő javaslatokat fogalmazta meg:

• Az állati eredetű vagy főként állati eredetű összetevőkből készült termékek megnevezéseit jogszabályok szintjén az egész Unióban védeni kell.
• Uniós szinten védeni kell valamennyi állati eredetű termék forgalmazását, ideértve a félrevezető összehasonlítást és az utalást is.
• A növényi alapú helyettesítő termékek forgalmazását teljes mértékben és egyértelműen meg kell különböztetni az állati eredetű termékektől, hogy elkerülhető legyen a környezeti hatásuk, tápértékük és/vagy egyéb minőségi szempontok alapján történő tisztességtelen összehasonlítás.
• Ahhoz, hogy a gazdálkodók és szövetkezetek kihasználhassák a növényi-fehérje alternatívák előállítása által kínált lehetőségeket, a létrehozott értéket és jövedelmet tisztességesen kell elosztani az értéklánc mentén. 

Az állásfoglalás-tervezet végleges elfogadása június végén várható.

NAK / Vadász Sándor, Kovács Ágnes/Tej Terméktanács