Élelmiszer-feldolgozás

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati információk iránti igény, különösen a befektetők részéről. A kereslet növekedését a vállalkozásokat érintő kockázatok változó jellege és az e kockázatok pénzügyi vonzataival kapcsolatos befektetői tudatosság növekedése okozza.

A fenntarthatósági információk iránti kereslet növekedéséhez emellett hozzájárul az olyan befektetési termékek körének bővülése is, amelyek kifejezett célja bizonyos fenntarthatósági standardoknak való megfelelés vagy fenntarthatósági célkitűzések elérése, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részeként 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodásában rögzített biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az uniós szakpolitikák törekvéseivel való összhang biztosítása.

A jelentések iránti igény-növekedés az elfogadott uniós jogszabályok - (EU) 2019/2088 és az (EU) 2020/852 rendelet (Taxonómia) - mellett a polgári tudatosság, a fogyasztói preferenciák és a piaci gyakorlatok következménye is. A vállalkozások maguk is részesülhetnek a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó részletes beszámolás előnyeiből, mert egyrészt transzparens módon mutathatják be a fenntartható tevékenységüket - amely ma már nem versenyelőny, hanem elvárás -  másrészt könnyebben juthatnak pénzintézeti forrásokhoz, amelyekben a zöld források arányát – ilyen hitelek esetében a nem szabályozott körre is kötelező a fenntarthatósági standardok jelentése – jelentősen növelni kívánják az európai befektetők, a pénzintézetek (pl. a Raiffeisen Bank Zrt. 2025-re a zöld hitelek arányát 30%-ra kívánja növelni Magyarországon).

A fenntarthatósági jelentések szabályozásában a 2013/34/EU irányelv konszolidált verziója – amely a meghatározott vállalkozások éves pénzügyi kimutatásaihoz kapcsolódó beszámolókról is szól – tekinthető kiindulási pontnak. Az irányelv 19a. (fenntarthatósági beszámolás) és 29a. (összevont, konszolidált fenntarthatósági beszámolás) cikkeiben foglaltak nagyvállalkozásokra és olyan gazdálkodó egységekre vonatkoznak, amelyek nagy vállalatcsoport anyavállalatai, ahol az alkalmazottak átlagos létszáma önállóan vagy összevont alapon meghaladja az 500 főt. A szabályok kiterjednek továbbá a közérdeklődésre számot tartónak minősülő (átruházható értékpappírral rendelkező) kis-és közepes méretű vállalkozásokra is.

Tekintettel arra, hogy a felhasználóknak egyre nagyobb az igényük a fenntarthatósággal kapcsolatos információk iránt, ezért a Bizottság valamennyi nagyvállalkozás és az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező valamennyi vállalkozás – kivéve a mikrovállalkozásokat – számára előírja, hogy mérlegbeszámolójukat egészítsék ki a fenntarthatósági információkkal. Az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára azonban lehetővé teszik, hogy a kapacitásaikkal és erőforrásaikkal arányos, valamint a tevékenységeik léptéke és összetettsége szempontjából releváns standardok szerint számoljanak be. Az uniós szabályozott piacra be nem vezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára – ez a magyarországi vállalkozások jelentős részét jelenti – is biztosítani kell a fenntarthatósági beszámoló közzétételi lehetőségét, hogy önkéntes alapon dönthessenek az arányos standardok alkalmazása mellett készült jelentésük közzétételéről.

A 2013/34/EU irányelv vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló módosítása 2022. december 16-án jelent meg a 2022/2464 Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvben. Az irányelv a nagyvállalatok számára új jelentéstételi kötelezettségeket vezet be a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozóan, beleértve a környezeti, szociális és emberi jogokat, valamint az irányítási tényezőket.

A felhasználók információs igényeinek biztosításához a tagállamoknak az irányelvet nemzeti rendelkezéseik keretében kell alkalmazniuk a következő ütemezés szerint:

A 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évektől:

• olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő nagyvállalkozások, amelyek esetében a mérlegfordulónapjukon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt;
• olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek olyan nagy méretű csoportok anyavállalatai, amelyek esetében a mérlegfordulónapjukon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma összevont alapon meghaladja az 500 főt;

A 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évektől:

• a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységektől eltérő olyan nagyvállalkozások, amelyek esetében a mérlegfordulónapjukon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt;
• olyan nagy méretű csoportok közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységektől eltérő anyavállalatai, amelyek esetében a mérlegfordulónapon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma összevont alapon meghaladja az 500 főt;

A 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évektől (a 2026-os és 2027-es pénzügyi évekre vonatkozó önkéntes kívülmaradás lehetőségével):

• olyan kis- és középvállalkozások, amelyek értékpapírjait jegyzik az EU szabályozott piacain, a mikrovállalkozások kivételével;
• kis méretű és nem összetett intézmények, feltéve, hogy nagyvállalkozások vagy olyan kis- és középvállalkozások, amelyek értékpapírjait jegyzik az EU szabályozott piacain, a mikrovállalkozások kivételével;
• zárt biztosítók és zárt viszontbiztosítók, feltéve, hogy nagyvállalkozások vagy olyan kis- és középvállalkozások, amelyek értékpapírjait jegyzik az EU szabályozott piacain, a mikrovállalkozások kivételével.

A fentiek alapján a hazai élelmiszeripari vállalkozások között jelentős számban előforduló KKV-knak nincs kötelezően előírt fenntarthatósági jelentési kötelezettségük amennyiben nincsenek jelen értékpapírjaikkal a pénzpiacokon.

A Bizottságnak 2023. június 30-ig el kellett elfogadnia a fenntarthatósági beszámolási standardok (ESRS) első, illetve legkésőbb 2024. június 30-ig kell kialakítania a standardok második csoportját, amely kötelező szabványokat tartalmaz a tőzsdén jegyzett kkv-k, és önkéntes szabványokat a tőzsdén nem jegyzett kkv-k számára. A második szabályozásban már ágazatspecifikus szabványok megjelenítésére is sor kerül.

A Bizottság C(2023) 5303 final számú dokumentuma sorolja fel a kidolgozandó standardokat:

• Horizontális standardok:

ESRS 1 – Általános követelmények

ESRS 2 – Általános közzétételek

• Környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekkel kapcsolatos standardok:

ESRS E1 Éghajlatváltozás

ESRS E2 Szennyezés

ESRS E3 Víz és tengeri erőforrások

ESRS E4 Biológiai sokféleség és ökoszisztémák

ESRS E5 Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság

ESRS S1 Saját munkaerő

ESRS S2 Az értékláncban dolgozók

ESR S3 Érintett közösségek

ESRS S4 Fogyasztók és végfelhasználók

ESRS G1 Üzleti magatartás

és hivatkozik a vonatkozó rendelet I., valamint II. mellékletére, amelyekben a standardok megjelenítésre és részletezésre kerülnek. A standardok kidolgozásban közreműködő EFRAG honlapján az első ESRS verziókat bemutató videók megtekinthetők.

NAK / Szécsényi Tamás