Élelmiszer-feldolgozás

Az elmúlt hónapban jelent meg az EU Bizottság Reggeli Irányelvek felülvizsgálatára vonatkozó ideiglenes megállapodása, amely a fogyasztók mézre, gyümölcsdzsemekre és gyümölcslevekre, valamint a dehidratált tejre vonatkozó tájékoztatás javításáról szól.

A felülvizsgálatra javasolt termékekre vonatkozó forgalmazási előírások már több mint 20 évesek. Ez alatt az idő alatt az innovációnak, a fogyasztói igényeknek és elvárásoknak köszönhetően lényegesen átalakult az élelmiszer piac. A felülvizsgálatok célja a kiegyensúlyozott étrend érdekében hozott fogyasztói döntések támogatása, valamint az élelmiszercsalás elleni fellépés erősítése.

A reggeli irányelvekkel érintett termékek csak akkor hozhatók forgalomba a vonatkozó kereskedelmi megnevezések alatt, ha megfelelnek a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését szabályozó forgalmazási előírásoknak. Ezeknek a kereskedelmi megnevezéseknek a használata általában jelentős kereskedelmi értékkel bír, mivel a fogyasztók felismerik őket, és azok alapján döntenek a megvásárlásukról.

A reggeli irányelvek hét irányelvet foglalnak magukban:

• a kávé- és a cikóriakivonatokról
• az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről
• a mézről
• az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról
• a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről
• az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről
• egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről

A 2024. január 30-án nyilvánosságra hozott ideiglenes megállapodás 4 irányelvre, ezáltal 4 termékkörre vonatkozik: méz, gyümölcsdzsemek, gyümölcslevek és dehidratált tej.

Ezek a termékek számunkra is kiemeleten fontosak, mert jelentős számú hazai előállító tevékenykedik előállításukkal, így Magyarországra is jelentős változásokat hozhatnak a módosított forgalmazási szabályok. A 4 termékkör esetében átláthatóbb, tisztességesebb és egészségügyi szempontból is teljesebb körű információk jelenhetnek meg a termékek csomagolásán, amelynek célja, hogy a fogyasztók az adott élelmiszerrel kapcsolatban megfelelő, egyértelmű információval rendelkezzenek, amely alapján megalapozott döntést tudnak hozni.  Az egészségesebb étrendre való átállás ösztönzése mellett a módosítással nagyobb átláthatóságot lehet teremteni az élelmiszerekről, az összetevőkről az élelmiszercsalással szembeni fellépés érdekében.

Az ideiglenes megállapodást követően szakértői szinten folytatódik majd a munka a felülvizsgált irányelvek részleteinek kidolgozása céljából. Az ideiglenes megállapodás ezt követően jóváhagyás céljából a tagállamoknak a Mezőgazdasági Különbizottságban ülésező képviselői elé fog kerülni, ahol döntés születhet az alábbiakról:

• gyümölcslevek: Egyre több csökkentett cukortartalmú gyümölcslé érhető el az uniós piacon, így szükségessé vált jogi keretet létrehozni a tagállamok közti szabad forgalmuk megkönnyítése érdekében. A gyümölcslevekben lévő, természetes módon előforduló cukor csökkentésére vonatkozó közös uniós szabályok hiányában ezen italok minősége és eredetisége (azaz, hogy a természetes módon előforduló cukrot valóban egy meghatározott eljárással vonták ki, nem pedig vizes hígítással vagy éretlen gyümölcs levének felhasználásával) nincs harmonizálva az egész Unióban. A javaslat új kategóriát vezet be, és szabályozza a megnevezéseket a különböző termékek esetén biztosítva mind a hatékony és tisztességes versenyt a gazdasági szereplők számára, mind pedig e csökkentett cukortartalmú gyümölcslevek minőségét és teljességét. Annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban figyelembe tudják venni a gyümölcslevek természetes cukortartalmát, az EU három új termékkategóriát vezet be: "csökkentett cukortartalmú gyümölcslé" megnevezéssel kell illetni a terméket, ha a természetben előforduló cukrok legalább 30%-át eltávolították. A " sűrítményből készült csökkentett cukortartalmú gyümölcslé " és a " csökkentett cukortartalmú sűrített gyümölcslé" esetében pedig nem használhatnak édesítőszert a kompenzáláshoz. Új kategóriaként bevezetik a " a gyümölcslé kizárólag természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” feliratot is.
• gyümölcsdzsem, zselék, marmeládok: A dzsemek és zselék esetén a javaslat szerint növelni kell az azok előállításához felhasznált gyümölcs mennyiségét, amelynek hatásaként várható az átadási árak emelkedése, illetve erősödik majd a kereslet az alapanyagok iránt. Tekintettel arra, hogy a hazai gyümölcstermesztés jelen helyzetben sem tudja kielégíteni az igényeket, ez az intézkedés várhatóan import fokozó hatású lesz. Az általános szabály alapján legalább 450 gramm gyümölcsöt kell felhasználni 1 kilogramm lekvár és dzsem előállításához (100 grammal többet kilogrammonként, mint jelenleg), ez az érték az extradzsemek esetében minimum 500 gramm lesz. A változtatás hatására a gyümölcstartalom növekedésével együtt csökkeni fog a dzsemek cukortartalma, ezáltal a fogyasztók egészségesebb élelmiszereket választhatnak.
• méz: Méz esetén a korábbi, Magyarország által tett javaslatok irányában történik az elmozdulás, a méz származási országainak (begyűjtési hely) százalékos arány feltüntetését ugyan nem írja elő a szabályozás, de megfelel a hazai érdekeknek a jelölés módosítás. Különböző országokból származó mézek keverésekor a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben kell majd feltüntetni a származási országokat a „mézkeverék” kifejezéssel együtt. Például: „Spanyolországból és Kínából származó mézkeverék”. Az ideiglenes megállapodás lehetővé teszi, hogy csak a négy legnagyobb százalékot kelljen feltüntetni, feltéve, hogy ezek a keverék tömegének több mint 50%-át adják (erről a tagállamok önállóan dönthetnek). A 30 grammnál kisebb kiszerelések esetében a származási országok neve helyett a kétbetűs ISO-kód is használható.

A Bizottság egy olyan rendszer felállítását tervezi, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a mézet visszakövethessék a termelőig. Ebben egy szakértői platform támogatja majd a Bizottságot, amely a mézcsalás elleni küzdelem további módszereinek kidolgozásában is részt vesz.

A Parlament a gyümölcslevek, lekvárok, dzsemek, zselék, lekvárok és cukrozott gesztenyepürék előállításához felhasznált gyümölcsök származási országának kötelező címkézését is szorgalmazta, ez azonban nem került bele a kompromisszumos szövegbe. A tagállamok kérték az új szabályozás termelőkre és fogyasztókra gyakorolt hatásának értékelését, amelyről a Bizottság a tervek szerint az irányelv hatálybalépésétől számított 36 hónapon belül jelentést készít.

A hivatalos elfogadást követően frissülnek majd az egyes élelmiszerek összetételére, címkézésére és megnevezésére vonatkozó szabályok.

A hazai termelési kedv csökkenése, a mezőgazdasági termelés jövedelmi viszonyainak romlása, valamint a kiszámíthatatlan időjárás együttesen nehezítik a mezőgazdasági alapanyagok rendelkezésre állását, ezért az ideiglenes megállapodásban foglalt gyümölcstartalom növelés (dzsemek) várhatóan import növekedést fog eredményezni. A fogyasztói árak csökkentésére irányuló törekvések ellentétesek a gyümölcstartalom növelésével, feloldási lehetőségként csak a termelési költségek drasztikus csökkentése képzelhető el. Ehhez azonban nemcsak a technológia korszerűsítésére, hanem a tartósítási eljárások újítására is szükség lesz. Ehhez azonban a legkorszerűbb és leghatékonyabb eljárásokat és termelési folyamatokat kellene kialakítani, amelyre nem minden egyes hazai vállalkozás tud fejlesztést megvalósítani.  

A méz és a tej termékpályák, amelyek egyértelmű nyertesei az ideiglenes megállapodásban foglalt változásoknak. Ezeken a termékpályákon működő vállalkozások piacokat tudnak bővíteni, új fogyasztókat megnyerni részben az élelmiszercsalás elleni intézkedések hatására a bizalom növelésével, illetve a laktózérzékeny fogyasztók részére is előállítható termékek szélesítésével.

A Reggeli irányelvben szereplő termékek jelentős pozitív változásokat hozhatnak mind a gyártók mind a fogyasztók szempontjából átláthatóbb, tisztességesebb szabályozást nyújtanak. Az irányelv változtatásának célja, hogy a fogyasztók az adott élelmiszerrel kapcsolatban megfelelő, egyértelmű információval rendelkezzenek mely segíti őket megalapozott döntést hozni az adottélelmiszerről, másrészt az élelmiszercsalással szembeni fellépést segíti elő. Az irányelvek naprakésszé tétele támogatja a tudatos élelmiszerfogyasztást, mind a termék eredetének mind összetételének tekintetében.

A javaslat gyümölcslevek esetén új kategóriákat vezet be, és szabályozza a megnevezéseket a különböző termékek esetén biztosítva mind a hatékony és tisztességes versenyt a gazdasági szereplők számára, mind pedig e csökkentett cukortartalmú gyümölcslevek minőségét és teljességét. Mivel a termék cukortartalmának csökkentésére egy másik technológiai lépést is be kell építeni a termék előállítási folyamatába, így az élelmiszeripari vállalatok számára beruházást igényel és termékek árai jelentős mértékben emelkedni fognak. Akár tudatosan vagy egészségügyi okok miatt szénhidrát csökkentett étrendet követő fogyasztó esetén ez a gyümölcslé beépíthető az étrendbe, illetve a cukorcsökkentés miatt nagyobb mennyiségben fogyasztható.

A gyümölcsdzsem, zselék, marmeládok esetén várhatóan az irányelv alkalmazásakor az átadási ár emelkedése mellett részben erős keresletnövekedés várható az alapanyagok iránt. Tekintettel arra, hogy a hazai gyümölcstermesztés jelen helyzetben sem tudja kielégíteni az igényeket, ez az intézkedés import fokozó hatású lesz.

Az elmúlt 7 évben méz tekintetében Magyarország számos javaslatban fogalmazott meg olyan javaslatokat és célokat, melyek kulcsfontosságúak lennének az európai méhágazat tisztasága és fennmaradása szempontjából és amelyek az ideiglenesen elfogadott szövegben végre az uniós jogalkotásban is megjelenni látszanak:

• A mézek címkéjén a származási országok a tömeg alapján csökkenő sorrendben kerülnek majd feltüntetésre. A címke tartalmazni fogja azt is, hogy az egyes országok hány százalékot képviselnek a keverékben, ezáltal nőni fog az átláthatóság a fogyasztók számára
• a tagállamok ugyanakkor dönthetnek majd úgy, hogy a címkén csak a négy legnagyobb százalékot kell feltüntetni, feltéve, hogy ezek a keverék tömegének több mint 50%-át adják
• valamint a rugalmasság érdekében a 30 grammnál kisebb kiszerelések esetében a származási országok neve helyett a kétbetűs ISO-kód is használható
• a Bizottságot egy szakértői platform segíti majd a mézhamisítás feltárására és az ellenőrzés fokozására szolgáló módszerek kidolgozásában; ez elősegítené a mézzel kapcsolatban elkövetett csalásokkal szembeni fellépést.

A Bizottság után az elmúlt héten a Tanács belga elnöksége és az Európai Parlament képviselői is ideiglenes megállapodásra jutottak a módosításokról, így megkezdődhetett a részletes szabályok szakértői kidolgozása.

NAK / Dr. Fogarassy Eszter, Dúl Udó Endre