Élelmiszer-feldolgozás

Az élelmiszer-pazarlás az Európai Unió egyik legsúlyosabb és legösszetettebb kihívása, mivel egyszerre jelent gazdasági, környezeti és társadalmi problémát.

Az EU-ban évente mintegy 59 millió tonna élelmiszer vész kárba, ami fejenként körülbelül 130 kilogramm pazarlást jelent. Ennek nemcsak az anyagi, hanem ökológiai következményei is súlyosak, hiszen az élelmiszerlánc vonatkozó erőforrás-felhasználása – a víztől az energián át a földhasználatig – hiábavalóvá válik, ha a megtermelt élelmiszer végül hulladékként végzi.

2025. október 16-án lépett hatályba az EU felülvizsgált hulladék-keretirányelve (2025/1892/EU), amely jelentős változásokat hoz az élelmiszer- és textilhulladékok kezelésében. A módosított irányelv célja a körforgásos gazdaság előmozdítása és a fenntartható hulladékgazdálkodás erősítése az EU-ban.

Ambiciózus uniós célok 2030-ra

Az Európai Bizottság új javaslata világos és mérhető célokat tűz ki 2030-ig:

• 10%-os csökkentést kell elérni az élelmiszer-pazarlásban a termelés és feldolgozás szintjén,
• valamint 30%-os csökkenést a kiskereskedelemben, vendéglátásban, közétkeztetésben és a háztartásokban.

A tagállamoknak rendszeresen adatokat kell gyűjteniük és jelentéseket készíteniük a pazarlás mértékéről, hogy a célok megvalósulása nyomon követhető legyen.

A pazarlás csökkentése közös felelősség

Az élelmiszer-hulladék legnagyobb része – becslések szerint az EU-ban a teljes mennyiség 73%-a – a háztartásokban keletkezik. Ennek okai között szerepel a túlzott vásárlás, a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági dátumok közötti különbség félreértése, valamint az esztétikai szempontok miatt elutasított, „nem tökéletes” zöldségek és gyümölcsök.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a célok eléréséhez minden szereplő együttműködésére szükség van: a termelőktől és feldolgozóktól kezdve a kereskedelmi láncokon és vendéglátóegységeken át egészen a fogyasztókig. A tagállamok feladata, hogy nemzeti szinten hatékony intézkedéseket dolgozzanak ki, támogassák az élelmiszer-adományozást, az újrahasznosítást és az oktatási, szemléletformáló kampányokat.

Innováció, együttműködés, tudásmegosztás

A Bizottság már kidolgozta az élelmiszer-pazarlás mérésére szolgáló közös uniós módszertant, adományozási módszertant és működteti az EU Élelmiszer-veszteség és -pazarlás Platformját, amely fórumot biztosít a tagállamok, vállalkozások, civil szervezetek és kutatók együttműködésére. Az innovációk és technológiai megoldások – például az okos logisztikai rendszerek, az adatvezérelt készletgazdálkodás vagy az élelmiszer-újrafeldolgozás – kulcsszerepet játszanak a hatékonyság növelésében.

Fenntarthatóbb élelmiszerrendszer felé

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nemcsak a környezet védelmét szolgálja, hanem hozzájárul az élelmiszer-biztonság javításához és a költségek mérsékléséhez is. Mindez összhangban áll az Európai Zöld Megállapodás és a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célkitűzéseivel, amelyek egy fenntarthatóbb, igazságosabb és erőforrás-hatékonyabb élelmiszerrendszert kívánnak megvalósítani Európában.

NAK / Dr. Szűcs Viktória