Erdőgazdálkodás

Az Agrárkamara október 14-i erdészeti tájékoztató fórumának témája az erdészeti igazgatás által üzemeltetett informatikai rendszer, az Országos Erdőállomány Adattár, az arra épülő egyéb erdészeti szoftverek és fejlesztésük volt. A szakértők egybehangzó véleménye szerint az erdészeti ágazat informatikai szakrendszerei a végzetes elavulás és ennek következményeként is a rendkívül kockázatos szétaprózódás irányába haladnak. Képletesen fogalmazva, úgy tűnik, „szétszalad a szerverpark”.

 Az NFK által üzemeltetett nyilvános interaktív erdőtérkép - https://erdoterkep.nebih.gov.hu

Az erdészeti szakmai adatbázisok és az azokat kezelő informatikai rendszer – az ún. Erdészeti Szakigazgatási Információs rendszer, közismertebb nevén az Országos Erdőállomány Adattár (továbbiakban: Adattár) – működtetése állami feladatként, illetve egyfajta állami szolgáltatásként a múlt század hetvenes éveitől a kétezres évek elejéig egységesen az erdészeti igazgatás kezében volt. Fejlesztése folyamatosan, a kor informatikai színvonalának megfelelően történt, s az agráriumban igazi nóvumként elsőként nőtte ki magát igazi térinformatikai rendszerré.

Ez a fejlődési ív látszik megtörni annak következtében is, hogy mára a hagyományos erdészeti hatóság, az erdőtervezés, az EUTR erdészeti hatóság, valamint mindezek központi irányításáért felelős részlegek más-más minisztériumnál, azon belül is más-más államtitkárságoknál kötöttek ki. A sok bába közt valahol mintha elveszett volna a gyerek. 2017-ben – már akkor is a 24. órában – ugyan rögzítésre került az erdőtörvényben, hogy – az Adattár fejlesztéseként – 2019. január 1-ig egy korszerű, elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat biztosító erdészeti ágazati informatikai rendszert kell kiépíteni, arra sajnos nem került sor, a törvényi rendelkezés pedig még a hatályba lépése előtt törlésre is került. Ezt tetézte, hogy a Digitális Agrár Stratégiában szereplő fejlesztés is késlekedik, pedig az abban megálmodott Erdészeti Információs Keretrendszerre (ERDEINK), mely többek között biztosítaná az erdőről, erdőgazdálkodásról rendelkezésre álló adatvagyonhoz való hozzáférést, s lehetővé tenné az elektronikus ügyintézést a felhasználói – erdőgazdálkodói, szakirányítói – oldalról, egyre nagyobb szükség lenne.

Az Adattár pedig – mivel eredetileg nem erre tervezték – architektúrájánál fogva nem képes e céloknak eleget tenni. Jelenleg úgy tűnik, hogy átfogó fejlesztésére finanszírozási oldalról legkorábban csak az uniós közös agrárpolitika következő támogatási ciklusában nyílik meg a lehetőség. Más forrás hiányában, annak ellenére, hogy sokak szerint már jelenleg is az utolsó órában vagyunk, így a fejlesztés akár az évtized végéig is kitolódhat.

Az ágazat egyes szereplői – már akinek erre módja volt – az egyre égetőbb hiányt saját fejlesztésekkel próbálják pótolni. Az állami erdőgazdasági társaságok saját informatikai fejlesztésbe (ESZR) kezdtek. Az adattári adatokra épülő rendszer fejlesztése – a vállalkozói szférából érkező szoftver cég által – folyamatos, s a fejlesztő előadásából azt is megtudhattuk, hogy az egyre több szolgáltatást nyújt a felhasználók számára.

Ugyancsak saját fejlesztésekbe kezdett a NÉBIH kötelékében levő EUTR erdészeti hatóság is. Első lépésben a faanyagkereskedelmi lánc szereplőinek, valamint a szigorú számadású bizonylatoknak az elektronikus nyilvántartását oldották meg, illetve egyéb praktikus alkalmazásokkal segítik a faanyag jogszerű értékesítését. A rendezvényen elhangzott bemutatásból arra lehet következtetni, hogy egy következő lépésben már a hagyományos erdészeti hatósági felelősségi körbe tartozó eljárások, illetve szakmai adminisztrációs folyamatok felé is elmozdulhatnak, legalábbis erre utal, hogy a rendszerükben valósul meg a közeljövőben a fásításokból történő fakitermelések elektronikus úton történő bejelentése.

Az ágazat mostohagyerekeként a hazai erdők csaknem felében ugyanakkor a magán erdőgazdálkodók és azok szakirányítói részére egyelőre az Adattár rájuk vonatkozó naprakész adatainak elektronikus úton történő elérhetősége, mint alapvető szolgáltatás sem biztosított. A rendezvény online résztvevői a hozzászólásaikban megerősítették, hogy erre, valamint az elektronikus ügyintézési lehetőségre nagy igény van az ágazatban a magán szektor részéről is.

Az ESZR szoftver egyes moduljai ki tudnák szolgálni ezt, és akár például a különféle használati jogcímekből eredő gazdálkodói-tulajdonosi elszámolások informatikai hátterét is biztosítani tudnák. Ehhez azonban olyan üzemméret szükséges, melyet jelenleg még csak kevés magán erdészeti vállalkozás képes megugrani. Felmerült a kerekasztalbeszélgetésben, hogy ezek megvalósításában egy külső szervezet, akár pl. a Kamara is közreműködhetne. Ha erre széles körű igény mutatkozik, és ezzel az ágazat jövőjét igazgató vezetés is egyetért, akkor ezen komolyan el kell gondolkodni.

Azt azonban látni kell, hogy egy új szereplő belépésével az ágazat informatikai hátterének elaprózottsága tovább nőne, ami nem lehet cél. Ennél sokkal jobb megoldás lenne, ha az erdészeti ágazat informatikai fejlesztései, a kor kihívásainak eleget téve, közösen meghatározott célok mentén, egy kézben valósulnának meg. S erre véleményünk szerint legalkalmasabb az a szervezet, mely az erdészeti igazgatási eljárásokat és feladatokat a jövőben koordinálni fogja.

 

NAK/Szalai Károly, Kovácsevics Pál

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése