Erdőgazdálkodás

Az évváltás hagyományosan minden embert, közösséget, valamint szervezetet számadásra és új célok meghatározására sarkall. Így van ez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara esetében is, amely az erdészeti ágazatot érintően is meghatározó gazdasági érdekképviseleti szervezet. A következőkben kiragadunk néhány fontos, előttünk álló erdészeti kihívást, illetve feladatot, amelyek megválaszolásához és teljesítéséhez az agrárkamara az új esztendőben is igyekszik minél eredményesebben hozzájárulni.

Azt valljuk, hogy szakmai céljai és feladatai nem elsődlegesen az érintett intézményeknek és szervezeteknek vannak, hanem az egyes ágazatoknak, amelyek eredményes végrehajtásához azután minden érintett hozzáteheti, amit a helyzete és lehetőségei engednek. Az alábbiakban tehát nem az agrárkamara erdészeti céljait és feladatait, hanem az erdészet ágazat főbb aktuális kihívásait igyekszünk lajstromba venni, amelyek megoldásához az agrárkamara a maga eszközeivel, illetve a számára biztosított mozgástérben hozzá szeretne járulni.

Ebben a tekintetben ennek a cikknek valójában nincs jelentős hírértéke, hiszen az új év előre láthatóan, illetve remélhetőleg nem jár majd új kihívásokkal az erdészetben. Nem annyira érdem, inkább adósság magunkkal szemben, hogy nagyobbrészt az eddigiekkel fogunk az új évben is tovább birkózni.

 

Környezeti kihívások

A klímaváltozás, a vízgazdálkodási viszonyok romlása, az idegenhonos fajok fokozódó terjedése, valamint nagyrészt ezeknek köszönhetően az egyre gyakoribb erdőkárok komoly kihívásokat jelentenek az erdőgazdálkodásban. Egyszerre kell elősegítenünk az erdők alkalmazkodását a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz, továbbá az erdők hozzájárulását a klímaváltozási folyamat mérsékléséhez, esetleg visszafordításához. A sok szakterületet (erdészet, természetvédelem, vízügy, vadgazdálkodás, faipar stb.) érintő, összetett feladványt csak alapos elméleti átgondolással, bölcs kompromisszumokkal, gyakorlati innovációk garmadájával, széles körű, folyamatos tájékoztatással, és a támogatási források célirányos felhasználásával lehet megoldani. Úgy, hogy minderre meglehetősen kevés idő áll a rendelkezésünkre.

Az agrárkamara az új évben is igyekszik figyelemmel kísérni, illetve a lehetőségeihez mérten befolyásolni az uniós és hazai környezeti politikát, valamint stratégia- és jogszabály alkotást. Annak érdekében, hogy azok erdészeti szakmai szempontból se okozzanak szükségtelen változásokat, korlátozásokat.

Emellett igyekszünk a témát a saját szakközönségünk előtt is folyamatosan felszínen tartani, hogy a ránk váró feladatoknak időben eleget tudjunk tenni, és az erdőgazdálkodás mielőbb az új kihívásokkal összhangban álló pályára állhasson. Ellenkező esetben a szükségszerű folyamatokat mások vezénylik le helyettünk, ami feltehetően mélyrehatóbb változásokat eredményez majd a vártnál, illetve a szükségesnél.

 

Gazdasági kihívások

Az erdőgazdálkodás gazdasági feltételei az elmúlt években érzékelhetően romlottak. Az erdei haszonvételi lehetőségek korlátosak, az utóbbi időben inkább csökkenőek. Az emberiség faanyag felhasználási szokásai változnak, illetve a klímaváltozás elleni fellépés ezen a téren is új elvárásokat támaszt. Az említett folyamatokhoz való alkalmazkodás időt igényel, az átmeneti időszakban pedig rendszeres értékesítési nehézségek merülhetnek fel. Ezekkel párhuzamosan az erdőgazdálkodás hazai feltételei (például a munkaerőhelyzet és a technológiai színvonal) összességében inkább romlanak, a gazdálkodási költségek pedig növekednek.

Az erdőgazdálkodásnak az erdők környezeti és közjóléti szolgáltatásainak biztosításában, a vidékfejlesztésben, valamint a gazdaság alapanyagellátásában betöltött szerepe továbbra is jelentős, a nagyra nyíló erdészeti „agrárolló” hatásainak ellentételezésére ugyanakkor támogatási lehetőségek az agrárium más területeihez képest is csak hiányosan állnak rendelkezésre.

Az erdőgazdálkodás az egyes tevékenységek, valamint az üzemméretek terén sokszereplőssé és elaprózódottá vált. Ez nagyban megnehezíti a hazai erdészeti technológiai fejlesztést és innovációt, valamint az erdőgazdálkodás hatékonyságának és versenyképességének a növelését. Ezen a téren központi gazdaságszervező intézkedések, az erdészeti és faipari kutatás tudatos kezdeményező és koordináló szerepvállalása, valamint gazdálkodói együttműködések nélkül várhatóan nem, vagy csak nagyon lassan lehet előrelépni.

Az agrárkamara a továbbiakban is igyekszik a fentiekre folyamatosan felhívni a figyelmet, hogy ezzel is irányítsuk a hazai erdészetpolitikát. Igyekszünk továbbá tájékoztatással és javaslatokkal közvetlenül is elősegíteni a tagjaink előrelépését. Az említett központi gazdaságszervezési feladatok terén ennél többet azonban csak akkor tehetünk, ha arra felhatalmazást kapunk.

 

Szervezeti kihívások

Az erdőgazdálkodás sokszereplősségéről és elaprózottságáról, valamint az együttműködések hiányáról az előbbiekben már esett szó. A fennálló helyzet különösen a magán erdőgazdálkodásban jelent komoly akadályokat. Tetézi a bajt, hogy a magánerdők jelentős részén – a megbízott erdőgazdálkodói jogviszony év végi kivezetésével tovább növekvő erdőterületen – nem beszélhetünk rendezett, szakszerű erdőgazdálkodásról. Vagy nincs is erdőgazdálkodó, vagy csak formálisan van, illetve a rendszeres erdészeti szakirányítás terén is vannak hiányosságok. A magán erdőgazdálkodási tevékenység emiatt is sokszor csak a fakitermelésekre és a hatóság által kikényszerített erdőfelújítások minimum szinten történő elvégzésére szűkül le.

A rendeződést ezen a téren nagyban megnehezítik az osztatlan közös tulajdonok továbbra is nagy aránya, a tulajdonosi körök nagysága, a szabályozás hiányosságai és kiforratlansága, valamint a motiváció széles körű hiánya, amit a támogatási rendszer sem ösztönöz megfelelően.

Az állami erdőgazdálkodás szervezetileg és szakmailag nagyrészt rendezett. A fent említett kihívások nyilvánvalóan az állami erdőgazdálkodást is érintik, de ezekre a kihívásokra a jellemzően nagyüzemi, állami erdőgazdálkodók – az állam, illetve a tulajdonosi joggyakorló agrártárca szükséges koordinálása mellett – könnyebben meg tudnak felelni. Az agrárkamara aktívabb közreműködésére így továbbra is elsősorban a magán erdőgazdálkodás fejlesztése terén van igény, aminek az új évben is igyekszünk megfelelni.

 

A 2023-2027. közötti időszakra szóló új vidékfejlesztési és támogatási rendszer tervezése

Magyarország 2021. december 30-án az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet, ami meghatározza a 2023-2027. közöti időszak vidékfejlesztési- illetve támogatási lehetőségeit. Az új év ezen a téren egyik oldalról a stratégiai terv uniós egyeztetésével és véglegesítésével, a másik oldalról pedig a 2023-tól megjelenő hazai pályázati felhívások előkészítésével fog telni.

A cikk első felében említett erdészeti ágazati kihívásoknak való eredményes megfelelés állami finanszírozására gyakorlatilag csak a KAP keretében lesz lehetőség. Nyilvánvaló tehát, hogy az új vidékfejlesztési- és támogatási rendszer kialakítása az erdészeti ágazat szempontjából is kulcsfontosságú. Az agrárkamara, ahogy a tervezési szakaszban is tettük, a KAP vidékfejlesztési és támogatási rendszerének megvalósítási folyamatában is igyekszik aktívan közreműködni, az erdészeti intézkedések terén is.

 

Ágazati összefogás, ágazati képviselet

Ahogy a bevezetőben említettük, az ágazati kihívásoknak csak az érintett ágazati szereplők összefogásával és szoros együttműködésével lehet eredményesen megfelelni. Ezen a téren az agrárkamara jelentős összekovácsoló és koordináló erő lehet, hiszen az erdőgazdálkodásban közreműködő gazdálkodók és vállalkozók szinte teljes köre agrárkamarai tag. Ez komoly felelősségünk, aminek igyekszünk az új évben is megfelelni. Egyrészt az erdészeti kormányzati, igazgatási, kutatási és oktatási, valamint szakmai szervezetekkel, másrészt a kamara erdőgazdálkodási körbe tartozó tagságával, elsősorban azok választott képviseleti testületeivel – a kamara megyei és országos erdészeti osztályaival – való szoros együttműködés fenntartásával és bővítésével.

Az utóbbi kapcsán feltétlenül említést érdemel, hogy az agrárkamarának nem csak az erdőgazdálkodók a tagjai, hanem az erdőgazdálkodási szolgáltató és kivitelező tevékenységet végző vállalkozások is. A rendszerváltozást követően ezek a tevékenységek, illetve vállalkozások nagyrészt különváltak a szűken vett erdőgazdálkodó vállalkozásoktól. Ennek a változásnak a hatásai a szakmai és gazdasági érdekképviseleti rendszerben még nem képeződtek le megfelelően, így ebben a tekintetben ezek a vállalkozások átmenetileg a „senki földjére” szorultak. Az agrárkamara a továbbiakban ezen a téren is igyekszik felzárkózni a feladataihoz.

A tagsággal való kapcsolattartás kapcsán fontos még megemlíteni, hogy az új évben kamarai választásokra is sor kerül majd. A kamarai tagok ennek során választják meg többek között a kamara előbb említett „társadalmi” szerveit, azaz a kamara központi és megyei szervezeteinek „önkormányzati partnereit”, „külső munkatársait”.

 

A fentiek jegyében minden erdőgazdálkodási körbe tartozó kamarai tagunknak eredményes, a magánéletben pedig boldog új esztendőt kívánunk!

 

NAK / Szalai Károly

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése