Erdőgazdálkodás

Az elmúlt hetekben több cikkben jeleztük a magán erdőgazdálkodás szerveződésére vonatkozó szabályozás ellentmondásait. A korrekcióra okot adó, vagy elgondolkodtató felvetések bemutatását most egy utolsó felvetéssel egyelőre lezárjuk. Nem azért, mert elfogytak, hanem azért, mert azok további tárgyalását egy szélesebb körű ágazati egyeztetés keretében tartjuk célszerűnek folytatni. A tavalyinál („Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!”) hatékonyabb egyeztetés keretében, hogy őszig, az új kormányzati ciklus jogalkotási munkájának kezdetéig letisztuljon egy alkalmas szabályozási elképzelés, amit a jogalkotó figyelmébe ajánlhatunk.

 /Ha eredményesek akarunk lenni, akkor a közös gondolkodást az erdőkben fennálló osztatlan közös tulajdon érdemi, de az erdők további aprózódását nem eredményező felszámolásának lehetőségével kell kezdeni, mert az ingatlanonként nevesített, közös tulajdonú erdők használatára egészen egyszerűen nem lehet minden tekintetben megnyugtató szabályozást kialakítani. Ezt követően az erdők használatára vonatkozó önálló szabályozás lehetőségével kell folytatni, mert úgy tűnik, a mezőgazdasági területek használatára vonatkozó szabályozás kényszeredett patkolgatásával megint csak nem fogunk soha célba érni./

A hazai magánerdők nagyobb része közös tulajdonban áll. A jellemzően nagyszámú tulajdonosból álló tulajdonosi közösségek önszerveződő képessége gyenge, így a magánerdők jellemzően továbbra is egy tulajdonostárs vagy egy magánerdészeti vállalkozás kezdeményezésére kerülnek gazdálkodásba.

A használatba vételt a földforgalmi szabályozás alapján egy használati szerződési ajánlat tulajdonosok részére történő megküldésével lehet kezdeményezni.

A szerződési ajánlat a tartalmát tekintve nagyobbrészt hasonló ahhoz a szerződéshez, amit egy önálló tulajdonos köt a tulajdonában álló erdő használati jogának átadása céljából, ha éppen így kívánja hasznosítani azt. Amíg azonban ilyen helyzetben két személy valós megegyezéséről és a megegyezés papírra vetéséről van szó, addig közös tulajdon esetében személyes találkozásra jellemzően sem a szerződő felek, sem a tulajdonostársak között nem kerül sor, így valójában a szerződési ajánlat sem egy tényleges megegyezés írásba foglalását jelenti, az csupán egy – feltételezhetően jóhiszeműen, de ettől még nyilvánvalóan az ajánlattevő érdekei mentén összeállított – egyoldalú ajánlat. A szabályozás alapján ugyanakkor a végtermékként előálló szerződést végül mégis közös megegyezésként kell értelmezni, akkor is, ha az ajánlatot a vélelmes egyszerű többségi vagy a vélelmes minősített többségi jóváhagyási szabály eredményeképpen a tulajdonosoknak csak egy része – esetenként akár egészen kis része – fogadta el.

Talán további fejtegetés nélkül is érezni a két eset közötti különbséget!

Na de miért is érdekes ez? Egyebek mellett például azért, mert egy kicsit más megvilágításba helyezi az erdőkre vonatkozó használati szerződések esetében széles körűen biztosított szerződéses szabadságot.

Ha a szívességi földhasználati szerződés, valamint a többlethasználati megállapodás lehetőségétől most eltekintünk, akkor az erdőnek minősülő föld használatának átadására (ebben az esetben nevezzük inkább használatba vételnek) három jogcímen kerülhet sor, mégpedig erdőgazdálkodási haszonbérlet, erdőgazdálkodási integráció és erdőkezelés útján.

A három jogcím elsődlegesen az erdőgazdálkodási tevékenységek megtervezésében és végrehajtásában való tulajdonosi közreműködés lehetőségében, valamint az erdőgazdálkodás eredményének a felosztási módjában különbözik (normális esetben a felek ezen ismérvek alapján választanak jogcímet). Ezekkel az elsődleges ismérvekkel összefüggésben, jellemzően a felmerülő kockázatok kezelésére azután a szabályozás minden jogcím esetében tartalmaz további kiegészítő feltételeket, illetve rendelkezéseket.

Ilyen kiegészítő rendelkezés például kisebb tulajdonosi közreműködési lehetőség, illetve a tulajdonosi járandóság fix összegű meghatározása (haszonbérlet típusú jogviszony) esetén az erdővagyon védelmére vonatkozó erdőgazdálkodási korlátok meghatározása, nagyobb tulajdonosi közreműködési lehetőség, illetve az erdőgazdálkodás eredményének tételes elszámolásán alapuló felosztása (erdőkezelés típusú jogviszony) esetén pedig a szerződés tulajdonosi elfogadására vonatkozó könnyítés. Normális esetben ezek a kiegészítő feltételek, illetve rendelkezések magától értetődőek a felek számára.

Mindhárom jogcím, de főleg az utóbbi kettő szabályozása megegyezik abban, hogy sajátos módon nagy teret engednek a szerződéses szabadságnak. Sajátos mód alatt azt kell érteni, hogy a legtöbb rendelkezés rögzít ugyan egy, a jogcím sajátosságát adó karakteres főszabályt, de azt a legtöbb esetben „ha a felek másképp nem rendelkeznek” kitétellel vezetik fel, vagy feltételes módban határozzák meg.

Azaz egy mesebeli példával élve az eszes leány hoz is madarat a királynak, meg nem is. Ez első megközelítésben nagyon méltányos megoldás a szerződő felek részére, viszont ennek köszönhetően – amellett, hogy ember legyen a talpán, aki szabatosan be tudja mutatni az egyes jogcímeket – nagyon könnyen lehet az erdőkezelési szerződésből kvázi haszonbérleti szerződés, a haszonbérleti szerződésből kvázi erdőkezelési szerződés, az integrációs szerződésből pedig kvázi erdőkezelési vagy kvázi haszonbérleti szerződés. Az ajánlattevő gyakorlatilag a saját érdekei mentén választhat jogcímet, és ettől szinte teljesen függetlenül válogathatja össze a szerződés rendelkezéseit.

Ez azt eredményezi, hogy a cikk elején taglalt felvetés miatt egyébként is némileg kiszolgáltatott helyzetben lévő tulajdonosokat még egy karakteres jogcím szabályozás sem segíti a részükre megküldött használatba vételi ajánlat értelmezésében, illetve az elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésben.

Ha nem vigyázunk, a most kivezetett erdőgazdálkodási megbízási szerződések ingoványos világa helyén rendkívül nagy munkával egy újabb csalfa világ épül. Kinek lenne jó ez? Az erdész vállalkozások megítélésének biztosan nem használna (jelenleg ugyanis elsősorban őket illeti az ajánlattétel lehetősége, illetve terheli annak felelőssége).

 

NAK/Szalai Károly

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Falugazdász iroda elérhetősége

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám