Erdőgazdálkodás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara –az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságával együttműködésben – kerekasztal-beszélgetésre invitálta az erdészeti ágazat meghatározó szervezeteinek képviselőit. A beszélgetésen, melynek helyszínét, szervezését a kamara biztosította, a minisztérium és a NAK mellett az erdészeti igazgatási, oktatási, kutatási, valamint a szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek vettek részt.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke megnyitójában elmondta, a kamara számára köztestületként magától értetődő, hogy fórumot biztosít az ágazat szereplőinek, s egyben javasolta, hogy az ágazati kerekasztal-beszélgetésre negyedéves rendszerességgel kerüljön sor. Az ilyen jellegű, összágazati fórumoknak az új, uniós agrártámogatási időszak, a KAP stratégia tervének elfogadása és idei elindulása is különös aktualitást ad. A KAP stratégia finomhangolása, a végrehajtásra való felkészülés során felmerülő aktuális ügyek megoldása az ágazat minden szereplőjének érdeke. Ehhez – annak elnökeként – felajánlotta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Erdészeti Albizottsága tevékeny közreműködését is, megfogalmazva abbéli kívánalmát, hogy a szakma saját szervezeteként tekintsen az albizottságra. Végül megköszönte a részt vevő szervezeteknek a kerekasztal-beszélgetéshez megküldött témajavaslatokat, problémafelvetéseket.

Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az erdészeti ágazat előtt álló kihívásokról, aktuális ügyekről tájékoztatta a résztvevőket. Kiemelt feladatot és lehetőséget jelent, hogy a Közös Agrárpolitika keretein belül a korábbinál háromszor nagyobb, mintegy 310 milliárd forint forrás áll az erdészeti ágazat rendelkezésére. A többlet források jelentős része kifejezetten zöld megoldások alkalmazására fordítható, amely lehetőségek kiaknázása előzetes és tudatos felkészülést igényel az oktatástól a kutatáson át a gyakorlati megvalósításig. A támogatások segítségével folytatni kell az erdőterület gyarapítását szolgáló programokat, amelyek mellett hasonló nagyságrendű feladat a meglévő erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítése és az erdészeti vállalkozások versenyképességének javítása. Mindebben komoly lehetőségek előtt áll a magán erdőgazdálkodási szektor, amely a források hatékony felhasználásával tovább erősödhet.

Az oktatás és kutatás területén fontosnak nevezte, hogy az ágazat szerepet vállaljon a Soproni Egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozásában. A szakképzés megerősítése érdekében üdvözlendő lenne egy önálló, erdészeti ismeretekre alapozó szakképzési centrum létrehozása.

Az állami erdőgazdasági szektor kiemelten fontos az ország környezeti állapotának megőrzése és a biztonságos faanyagellátás területén egyaránt. Az Agrárminisztérium foglalkozik az állami erdőgazdaságok nonprofittá alakulásának kérdésével, keresve az optimális megoldást.

Az ágazatok közötti együttműködéshez is elengedhetetlen a természeti erőforrásokat összesítő adatbázis létrehozása, amely jelentős erdészeti digitalizációs fejlesztéseket igényel, többek között a magyar erdőkkel kapcsolatban a legtöbb információt tartalmazó Országos Erdőállomány Adattár megújítását.

Szakmatörténeti jelentőségű változás, hogy az új kormányzati struktúrában az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar irányítása egységessé vált. A fenntartható erdőgazdálkodásban és a megújuló nyersanyagra alapuló faiparban rejlő lehetőségeket az államtitkár szerint ugyanis csak a teljes termékpályában gondolkodva, az erdő alapú ipar fogalmának megfelelő értelmezésével lehet megteremteni. A közös ágazati stratégia kidolgozásában a minisztérium jelentős mértékben támaszkodik a szakmai szervezetek, különösképpen a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség véleményére.

A vadgazdálkodás területén a vadgazdálkodók és az agrárium más szereplői közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, amelynek keretében foglalkozni kell a vadlétszám kérdésével és a vadkárok megelőzésének, kezelésének lehetőségeivel.

A kerekasztal-beszélgetésen ezt követően az alábbi témák kerültek terítékre:

• a klímaváltozás, illetve a természetvédelmi elvárások egymással is összefüggő gyakorlati kezelési lehetőségei az erdészeti ágazatban,
• gyakorlatorientált ágazati kutatás, valamint közép- és felsőfokú szakképzés megteremtése,
• megfelelő minőségű erdészeti szaporítóanyag, illetve szaporító alapanyag beszerzés terén fennálló bizonytalanságok kezelési lehetőségei, figyelembe véve az elvárt klímarezisztencia szempontokat is,
• a faipari vállalkozások fa alapanyag keresletének és az erdőgazdálkodók kínálatának összehangolási lehetőségei,
• erdei vadkárkockázatok csökkentési lehetőségei,
• a magán erdőgazdálkodás fejlesztésének jogszabályi és támogatáspolitikai lehetőségei.

Egyes tématerületek az idő rövidsége miatt nem kerültek sorra, míg mások további egyeztetéseket rejtenek magukban. Az ágazati kerekasztalbeszélgetés folytatására, közös ügyeink újabb alkalommal való megbeszélésére minden résztvevő részéről hajlandóság mutatkozott.

NAK