Erdőgazdálkodás

Az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiáját a biodiverzitás megőrzésének és a természeti örökség védelmének céljából alkották meg. A stratégia olyan politikai keretet biztosít, amelynek célja az élővilág sokféleségének megőrzése és helyreállítása az Unió területén. Ennek érdekében több olyan intézkedést és kezdeményezést foglal magában, amelyek a tagállamok, így Magyarország erdeit, erdőgazdálkodását is érintik.

Az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiája fontos szerepet szán az erdőknek a biodiverzitás megőrzésében. Számos kapcsolódási pontot fogalmaz meg az erdőkkel, erdőgazdálkodással. Néhány ezek közül csak az említés szintjén: erdők védelmének és fenntartható kezelésének, az erdei ökoszisztémák helyreállításának, az elsődleges és öreg erdők szigorú védelmének, az erdőterület növelése fontosságának hangsúlyozása.

Az uniós jogalkotást ugyan lassította, de meg nem akasztotta sem a covid, sem a kialakuló háborús helyzet. Szép fokozatosan születnek a bizottsági anyagok, iránymutatások.

Az első erdészeti vonatkozású „anyag” az EU 2030-i szóló erdészeti stratégiája volt, mely az Uniónak az erdőkkel kapcsolatos politikáját tartalmazza, a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása, az erdők védelme, valamint a kapcsolódó gazdasági és környezeti kérdések kezelése érdekében. Habár nem kötelező erejű joganyag – viszont későbbi jogalkotás során egyértelmű hivatkozási alap –, az európai erdészek több platformon (Copa Cogeca, EFI, CEPF) kifejtették fenntartásaikat a stratégiában foglaltakkal kapcsolatban.

Az unió bizottsági elfogadási szakaszba lépett természethelyreállítási rendelet tervezetéről még 2022-ben részletesen írtunk. Az akkor megfogalmazott észrevételek, a proaktivitás kívánalma az erdészeti szempontok eredményes érvényesítése érdekében ma is helytállóak.

Az idei év márciusának végén a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága (DG ENVI) több iránymutatást tett közzé – jelenleg még munkaközi anyagként – az EU 2030-ig szóló Biodiverzitás Stratégiájának tágabb keretein belül a stratégiával kapcsolatos általános uniós menetrend, valamint az EU Erdészeti Stratégiája végrehajtásának támogatására. Ezek talán kevésbé ismertek, mint az előbb említettek, így bővebben szólunk róluk.

A biodiverzitás barát erdőtelepítésre, erdőfelújításra és faültetésre” vonatkozó irányelv gyakorlati ajánlásokat tartalmaz a hatóságok, az erdő- és földtulajdonosok, a gazdálkodók és a civil társadalom részére. Gyakorlatilag az Európai Zöld Megállapodásban (Green deal) foglalt kötelezettségvállalás elősegítését hivatott szolgálni, azaz az EU erdőterületeinek gyarapítását – 2030-ig 3 milliárd fa ültetetésével –, és az erdők minőségének javítását.

A kidolgozott iránymutatások önkéntesek és nem előíró jellegűek, nem képezik például az állami vagy uniós finanszírozásból történő támogatás kötelező feltételeit sem. Tulajdonképpen a nemzeti iránymutatások kiegészítésére szolgálnak.

Az erdei ökoszisztémák mellett kitér a településfásításokra, az agrárerdészeti rendszerekre és mindezek finanszírozási hátterére. Különlegességét az adja, hogy hangsúlyosan megjelenik benne a biológiai sokféleség megőrzésére és az ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó igény. Zárójelben jegyezzük meg, hogy az erre való markáns törekvés kiolvasható a hazai KAP stratégiai tervből is.

Az agrárerdészeti rendszerek tárgyalása során hangsúlyozásra kerül, hogy azok a heterogén tájkép kialakításának segítése mellett hozzájárulnak a zöld infrastruktúra koherens hálózatának kiépítéséhez is.

A finanszírozás terén egy kezdeti elemzést nyújt, mely a tervek szerint 2023-ban kiegészül egy a "3 milliárd fa”-hoz kapcsolódó kötelezettségvállalást támogató pénzügyi forrásokról szóló útmutatóval, melyben a Közös Agrárpolitikán, a Life Programon, a Technikai Támogatási Eszközökön és a Horizon Europe programon keresztül kerülnek bemutatásra a finanszírozási eszközök.

Az iránymutatás a „EU elsődleges és öreg erdeinek meghatározásához, feltérképezéséhez, megfigyeléséhez és szigorú védelméhez” gyakorlati útmutatást nyújt a nemzeti döntéshozók számára. Az EU a biodiverzitás stratégiájában kötelezettséget vállal az Unió területén megmaradt összes ilyen erdő szigorú védelmére.

Az iránymutatás pontosítja és tisztázza a definíciókat, s kritériumokat határoz meg az elsődleges és öreg erdők azonosítására, továbbá javaslatot tesz a feltérképezésük és szigorú védelmük ütemezésére.

Eszerint az

  • elsőleges erdő „Őshonos fafajokból álló, természetesen úton felújult erdő, ahol emberi tevékenységre utaló jelek nem láthatók, és az ökológiai folyamatok jelentősen nem zavartak.”,
  • az öreg erdő pedig „Őshonos fafajokból álló olyan erdőállomány, amely túlnyomórészt természetes folyamatok eredményeképpen alakult ki, erdőszerkezetében és erdődinamikájában az azonos típusú elsődleges vagy háborítatlan erdők szukcessziójának stabilitás szakaszára (late seral phase) jellemző állapotokat tükröz. A korábbi emberi tevékenységek jelei ugyan láthatóak lehetnek, de ezek fokozatosan eltűnnek, vagy túlságosan elenyészők ahhoz, hogy jelentősen megzavarják a természeti folyamatokat”.

 

Természetesen mind az elsődleges, mind az öreg erdők esetében számos indikátort kell figyelembe venni a beazonosításukhoz. Ehhez a tagállamok saját módszertanukat alkalmazhatják majd, de azoknak ezen indikátorokra kell épülniük. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ismereteink szerint elsődleges erdő Magyarországon nincs, kisebb területű öreg erdőfoltokat azonban bizonyára be lehet majd azonosítani.

Az iránymutatás az elsődleges és öreg erdők szigorú védettség alá helyezését is tartalmazza. Sőt azon erdőkét is, amelyek a Biodiverzitás Stratégia közzétételekor (2020. május 20.) még megfeleltek a kritériumoknak, de azóta az emberi tevékenység miatt elveszítették meghatározó jellemzőiket.

Itt jegyezzük meg, hogy az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája azt a célt tűzi ki, hogy létrejöjjön egy koherens transzeurópai természetvédelmi hálózat, amely jogilag védi a földterületek legalább 30%-át (melynek 1/3-a szigorúan védett), beleértve a szárazföldi vizeket is. Fontos! Az EU nem határozta el közvetlenül, hogy minden tagállamnak el kell érnie a 30%-os mértéket. A tagállamok önállóan döntenek a védett területek (ideértve a Natura 2000 területeket is) kialakításáról és arányáról, figyelembe véve saját környezeti feltételeiket és prioritásaikat. Az EU tagállamai között tehát lesznek, lehetnek eltérések a védett területek arányában, attól függően, hogy milyen lépéseket tettek a biodiverzitás védelme és a természet megőrzése érdekében. Lényeges viszont, hogy e területek esetében elvárás, hogy kapcsolódjanak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, valamint rendelkezzenek tudományosan megalapozott természetvédelmi célokkal és intézkedésekkel. Ez egyben azt is jelent(het)i, hogy nem minden nem Natura 2000 státuszú terület számít majd ide. Ez nemzeti szinten akár további kérdéseket is felvethet a status quo-val kapcsolatban, azzal a megjegyzéssel, hogy a meglevő Natura 2000 területekre nézve az iránymutatás ilyen utalást közvetve sem tartalmaz.

Az újabb védett és szigorúan védett területek – beleértve a Natura 2000 hálózat bővítését is – kijelölése a munkának csak egy része. Az uniós zöld célkitűzések, stratégiák, jogszabályok és iránymutatások összegzéséből adódó komplex feladat valójában egy ökológiai folyosókat integráló, koherens, reprezentatív és reziliens transzeurópai természetvédelmi hálózat létrehozása.

A Bizottság 2022 év elején iránymutatást adott ki a védett területek kijelölésére is, mely tartalmazza a vonatkozó kritériumokat, illetve valójában a kritériumok forráshelyeit. Ebben él azzal a feltételezéssel, hogy a nemzeti védelmi rendszerek keretében megvalósuló kijelölések az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó fajok és élőhelytípusok védelmére összpontosítanak majd. Ennek okán nem hangsúlyozott, de az anyagból kiolvasható, hogy a megcélzott természetvédelmi hálózat alapjának a Natura 2000 területeket tartja. Szabályozás szintjén logikus módon kapcsolódik a természethelyreállítási rendelethez abból kiindulva, hogy a védett területek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a helyreállítási célok megvalósításához. A dokumentum ugyanakkor jogilag nem kötelező erejű, viszont arra irányul, hogy segítse a tagállamokat a fent említett kötelezettségvállalás teljesítésében.

Természetesen az EU-ban az elsődleges és öreg erdők meghatározásához, térképezéséhez, megfigyeléséhez és szigorú védelméhez készült iránymutatás – mivel végrehajtása minden szinten erőforrást igényel – foglalkozik a finanszírozással is. Kiemeli, hogy a tagállamoknak a nemzeti köz- és magánforrásokra, valamint az uniós finanszírozási eszközökre is támaszkodniuk kell. Az útmutatóban említetteken kívül potenciális forrásként jelöli meg például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és a Kohéziós Alapot, vagy éppen az Interreg -et.

A Bizottság még adós a – szintén a Biodiverzitás stratégiában beharangozott –természetközeli erdőgazdálkodási gyakorlatokat (closer-to-nature-forestry practices) tartalmazó iránymutatással. Ne legyen kétségünk, el fog készülni.

Emellett számos olyan Bizottsági intézkedés, iránymutatás várható még, melynek elsődleges célja a Zöld Megállapodás (Green deal) és a Biodiverzitás Stratégia célkitűzéseinek megvalósítása (csak egy példa: európai erdészeti információs rendszer fejlesztése az összes uniós erdőadat-platform összekapcsolásával).

Látható tehát, hogy az EU „zöld stratégiája” az európai erdőkkel, erdőgazdálkodással milyen széles körben és tág összefüggésben foglalkozik. Sok szempontból koherens szabályozási környezetről beszélhetünk, legalábbis az elvek európai szintjén. Ugyanakkor számos kritika is megfogalmazódik.

Az egyik kritika szerint az erdőkhöz kapcsolódó más közérdekű célok nem kerülnek kellőképpen figyelembevételre. Ilyenek például a klímaváltozás elleni küzdelem – s abban az erdők átgondolt szerepe –, vagy éppen a fenntartható erdőgazdálkodás.

További észrevétel, hogy az erdőgazdálkodás hosszú távú – a tízéves stratégiákon túl mutató – tervezést igényel, amely figyelembe veszi az erdők ökológiai folyamatait, de emellett az erdőgazdálkodás társadalmi és gazdasági aspektusait is.

Mindemellett az erdők és az erdőgazdálkodás jellege jelentősen eltérnek az egyes európai régiókban, emiatt fontos, hogy az uniós kezdeményezések, s ezek nemzeti adaptálása kellően rugalmas legyen, teret hagyva a helyi szakértelemnek és igényeknek.

Magyar oldalról ezidáig a 2030-ig érvényes nemzeti biodiverzitás stratégia tervezete került bemutatásra 2021-ben, azonban még nem lett elfogadva. A tervezet a védelemben részesülő területek 30%-ra növelésének kívánalmát fogalmazza meg, ami bizonyára érinti majd az erdőket is. A mennyiségi cél mellett számos erdészeti vonatkozású célkitűzés, intézkedés jelenik meg benne.

Magyarország Erdőstratégiája a 2016-2030-as időszakra szól. Tekintettel azonban a fent említett EU-s jogalkotási folyamatra, aminek derékhada 2016 utánra datálható, valószínűleg nem elkerülhető az erdőstratégiával való összevetése, ahogy az sem, hogy – lehetőleg proaktív módon – folyjon be az ágazat az uniós joganyag hazai jogrendszerbe való átültetésébe.

Ennek során, bízunk benne, a teljes erdészeti ágazat megszólításra kerül.

NAK Erdészet

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése

 
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám