Erdőgazdálkodás

Szakmai vitát tartottak az erdőgazdálkodási szabályozásról az egyetemek, az erdészeti szakma és az Agrárminisztérium képviselői a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja együttműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával az „Erdőgazdálkodás Magyarországon Múlt – Jelen – Jövő” című konferencián Budapesten.

Országunk területének 25,4%-át, vagyis az egynegyedét erdei fajokból álló vegetáció borítja, amiből több mint kétmillió hektár jogilag is erdő. Erre a természeti vagyonra bátran alapozhatunk – emelte ki előadásában Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a konferencián.

A kezdeményezés céljaként az erdőkre, illetve az állami erdőgazdaságokra, mint szolgáltatókra hívta fel a figyelmet, amelyek feladatukként a természetes ökoszisztéma szolgáltatásait közvetítik társadalom számára. Az Országos Erdőállomány Adattárában erdőként nyilvántartott területek 56%-a van állami kézben, ami európai szinten kimagasló arány. A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente.

Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy miközben az állami erdőgazdaságok stratégiai szerepet töltenek be az ország faellátásában, az erdő sokkal több, mint faanyag: klíma- és egészségvédelmi szerepe, rekreációs szolgáltatásai, a biodiverzitás védelme és gazdasági értéke együttesen teszi értékessé számunkra. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy a klímaváltozás időszakában megőrizzék a meglévő erdők minőségét, növeljék természetességüket, bővítsék a fával borított területeket. Tájékoztatott arról, hogy az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó.

Andréka Tamás az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában a hosszútávon fenntartható állami erdőgazdálkodás intézményi feltételeinek biztosításáról, az állami tulajdonba álló erdők elsősorban közcélú hasznosításának elősegítéséről, az állami erdővagyon-kezelés szervezeti egységének megteremtéséről, valamint az állam tulajdonában álló erdőknek egységes erdőgazdálkodási körbe vonásának szükségességéről, illetve a szervezeti racionalizálásról és holdingba szervezésről beszélt. A szervezeti integráció kapcsán kiemelte annak kérdését is, hogy a hatósági szervezetrendszer vonatkozásában is érdemes új megközelítést alkalmazni, amely szerint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok erdészeti, halgazdálkodási, természetvédelmi és vadászati hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeinek integrációját emelte ki. Legfontosabb célként többek között a természeti kincseink megismertetését, és a megőrzésüket biztosító szakemberek megbecsülését határozta meg.

A konferencia paneljeiben szó volt továbbá az erdőgazdálkodás történetéről és folytonosságairól Közép-Európában, az erdők társadalmi szerepéről, az erdőgazdálkodás jövőjéről, szabályozási és oktatási reformokról, valamint az erdőgazdálkodás nagy kérdéseiről.

AM Sajtóiroda