Az NFK által működtetett Erdészeti Mérő és Megfigyelő Rendszer az erdők állapotának romlását mutatja. A 2022-es vizsgálati adatokban az egészséges fák aránya 10% alá csökkent. Ezzel tovább folytatódott az az egészségi állapot romlási trend, ami 2011-ben kezdődött, amikor is a tünetmentes fák aránya még mintegy 60% volt a hazai erdőkben.
Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszerbe érkezett bejelentések alapján tavaly jelentősen megnőtt az abiotikus okokra visszavezethető károsítások aránya, a 2021-es 21%-ról 48%-ra. Nem meglepő módon az abiotikus károk mintegy 80%-ánál az aszály volt a kiváltó tényező. Első pillantásra meglepő ugyanakkor, hogy a vármegyénkénti területi arányok tekintetében az adatok nem feltétlenül korrelálnak szorosan a csapadékadatokkal. Közelebbről vizsgálva, bizonyára egyéb tényezők, pl. fafaj és korosztályviszonyok, mintavételi módszer, is közrejátszhattak az adatok ilyetén alakulásában.
Érdekes viszont, hogy a tavalyi évben a bejelentett károsított területek kiterjedése, 110 ezer hektárról 61 ezer hektárra csökkent. Ennek, valamint a csaknem már két évtizede tartó negatív trendnek a lehetséges háttere megérdemelne egy mélyebb elemzést, amint az is, hogy mindez miként értékelhető európai összehasonlításban. Aggódnunk kell a magyar erdőkért?
Az extrém, légköri szárazsággal párosuló aszály az erdőtüzek számában, kiterjedésében is jelentős növekedést hozott. A nyári időszakban számos, pusztító koronatűzzé fejlődött erdőtűzzel is szembe kellett nézni a szakembereknek. Az erdőtűz több mint 5 ezer hektárt érintett, ami mintegy négyszerese az elmúlt tíz év átlagának.
Az NFK az EMMRE-ről, az annak keretében végzett erdészeti monitoring tevékenységről kiadvány formájában ad tájékoztatást, ami honlapjukról digitális formában letölthető.
NAK Erdészet
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön