Erdőgazdálkodás

Az éghajlatvédelem és a földhasználat kapcsolata: A LULUCF szektor (földhasználat, földhasználat-változtatás és erdőgazdálkodás) a talajokat, növényeket és egyéb biomasszát foglalja magában, amelyek képesek szén-dioxidot (CO2) megkötni a légkörből (szén-nyelőként működve), de kibocsátani is (CO2-forrásként).[1] Az emberi tevékenységek, különösen a földhasználat és az erdőgazdálkodás, jelentősen befolyásolják ezeket az elnyelőket, ezáltal módosítva a CO2 cseréjét a szárazföldi bioszféra és a légkör között.[2]

A LULUCF rendelet célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának és elnyelésének beépítése a 2030-as éghajlat- és energiakeretbe.[3] A rendelet előírja a tagállamok számára, hogy a szektor kibocsátásai ne haladják meg a CO2 elnyeléseket a 2021-2025 és 2026-2030 közötti időszakokban.

A LULUCF szektor kulcsszerepet játszik az Európai Unió azon céljának elérésében, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást (klímasemlegességet).[4] Ezzel összhangban az Európai Zöld Megállapodás részeként az Európai Klímarendelet 2030-ra legalább 55%-os nettó kibocsátáscsökkentési célt tűzött ki az 1990-es bázisévhez képest.

A LULUCF rendelet (EU 2018/841), amelyet 2023-ban módosítottak (EU 2023/839), új ágazati célokat vezetett be 2030-ra a klímarendelettel összhangban. A felülvizsgált rendelet kulcsfontosságú célja az EU-ban a szárazföldi nettó elnyelések növelése további 42 millió tonna CO2-egyenértékkel 2030-ra, a 2016-2018-as időszak éves átlagához képest. Az erdők és az erdészeti szektor az egyetlen olyan ágazat, amely – összességében – CO2-t von ki a légkörből, mind a meglévő, mind az új erdők által.

A LULUCF rendelet és a természeti zavarok kihívása: A rugalmassági mechanizmus

A természeti zavarok ugyanakkor éves ingadozásokat okoznak a LULUCF szektor szén-nyelő képességében, és növekvő gyakoriságuk negatívan befolyásolja a hosszú távú trendeket. Ezek a súlyos hatások, különösen az erdőtüzek, a fák tömeges pusztulása és a természetes szárazföldi szén-nyelők gyengülése, már megfigyelhetők, és a globális felmelegedés további növekedésével várhatóan fokozódni fognak.

Emiatt a módosított LULUCF rendelet bevezetett egy rugalmassági mechanizmust a természeti zavarok hatásainak kezelésére (13b. cikk (6) bekezdés). Ezt a tagállamok akkor alkalmazhatják, ha rajtuk kívül álló, hosszú távú éghajlatváltozási hatásokkal szembesülnek, vagy ha az organikus talajok nagy aránya túlzott kibocsátásokat generál.[5]

A rugalmassági mechanizmus részletei a tervezet alapján:

A tervezet két fő esetet különböztet meg, amikor a tagállamok igénybe vehetik a rugalmassági mechanizmust:

• Éghajlatváltozás hosszú távú hatása által érintett területek (2. cikk):
  • Azonosítás: A tagállamoknak földrajzilag pontosan meg kell határozniuk ezeket a területeket.
  • Bizonyíték: A bizonyítéknak az ariditási indexen kell alapulnia, amely a csapadék és a potenciális evapotranszspiráció (egy adott termőhelyi, ökológiai egység vízfogyasztása, amely magában foglalja a felszíni párolgást, vagyis az evaporációt, valamint a vegetáció által felhasznált és kibocsátott transzspirációs víz együttes mennyiségét) aránya. Egy terület akkor tekinthető érintettnek, ha humid vagy száraz szubhumid ariditási osztályból félszáraz, száraz vagy hiper-száraz osztályba sorolódott át, vagy ha félszáraz, száraz vagy hiper-száraz osztályba tartozó területen az ariditási index csökkent. Az ariditási osztályok a következők: Humid (>0,65), Száraz szubhumid (0,50-0,65), Félszáraz (0,20-0,50), Száraz (0,05-0,20), Hiper-száraz (<0,05).
  • Adatok: Az adatoknak hivatalos meteorológiai szolgálatoktól, hatóságoktól vagy tudományos testületektől kell származniuk, és uniós szinten elérhetőnek kell lenniük. Az elemzésnek legalább 20 egymást követő év idősorát kell összehasonlítania a 2001 és 2025 közötti időszakból.
  • Igazolhatóság: A bizonyítéknak igazolhatónak kell lennie, tartalmaznia kell a módszert, a felhasznált adatokat, az azonosítás eredményét, valamint a túlzott kibocsátások vagy csökkenő nyelők trendjének visszafordítására tett erőfeszítések részletes leírását.

• A tagállamban kivételesen magas arányú szerves talajok örökölt hatásai által érintett területek (3. cikk):
  • Küszöbérték: A szerves talajok kivételesen magas arányának küszöbértéke az uniós átlaghoz képest a tagállamok kezelt földterületén lévő szerves talajok arányának gyakorisági eloszlásának 90. percentilise felett van. (Szükséges megjegyezni, hogy az organikus talajok aránya alacsony Magyarországon, az előbbi skálán 46,1.)
  • Azonosítás: Az ilyen tagállamoknak földrajzilag pontosan meg kell határozniuk azokat a területeket, amelyeket a 2013 előtt alkalmazott múltbeli gazdálkodási gyakorlatok örökölt hatásai érintettek.
  • Bizonyíték: A bizonyítéknak igazolható kell lennie, tartalmaznia kell a módszert, a felhasznált adatokat, az azonosítás eredményét, a múltbeli gazdálkodási gyakorlatok leírását (beleértve az alkalmazásuk időkeretét és az előfordulásukat igazoló bizonyítékokat), valamint a túlzott kibocsátások trendjének visszafordítására tett erőfeszítések részletes leírását.

• Túlzott kibocsátások és csökkenő CO2 elnyelések bizonyítéka (4. cikk):
  • A tagállamoknak igazolható bizonyítékot kell szolgáltatniuk a túlzott kibocsátásokról és a csökkenő elnyelésekről.
  • Az éghajlatváltozás által érintett területek esetében ez a 2026-2030 közötti időszakban keletkezett összes kibocsátás és elnyelés különbségén alapul, összehasonlítva egy hasonló éghajlatú, talajtípusú és gazdálkodási gyakorlatú, nem érintett területtel, vagy ugyanazon terület történelmi adataival.
  • A szerves talajok által érintett területek esetében a 2026-2030 közötti időszakban keletkezett összes kibocsátás különbségén alapul, összehasonlítva egy hasonló éghajlatú, talajtípusú és nem érintett területtel.

A bizonyítékok benyújtásának folyamata (5. cikk):

• A tagállamoknak, amelyek élni kívánnak a kompenzációval, május 31-ig kell benyújtaniuk a kérelmet a Bizottsághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a 2. vagy 3. cikkben meghatározott bizonyítékokat.
• A Bizottság a teljes kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja az érintett tagállamokat az ellenőrzés eredményéről.
• Az ellenőrzés eredményét követően, de legkésőbb január 15-ig az érintett tagállamnak be kell nyújtania a 4. cikkben meghatározott bizonyítékokat, beleértve a felhasznált módszerek leírását.
• május 31-ig, és azt követően évente frissíteni kell a 2. cikk (6) bekezdés b) pontjában (a kijelölt területen alkalmazott módszer, bevitt adatok, elvégzett erőfeszítések leírása) vagy a 3. cikk (3) bekezdés c) pontjában említett bizonyítékokat (többletkibocsátások trendjének megfordítására elvégzett erőfeszítések), beleértve az éghajlat-szénmegkötési kapacitás és az ellenálló képesség javítása terén elért előrehaladást.
• A bizonyítékoknak átláthatónak, pontosnak, következetesnek, összehasonlíthatónak és teljesnek kell lenniük.

Részletek a nyilvános konzultációról és a benyújtás folyamatáról

Az Európai Bizottság által indított konzultáció az uniós jogalkotási folyamat szerves része, amely lehetőséget biztosít az érdekelt feleknek, hogy véleményükkel hozzájáruljanak a jogszabályok kialakításához A NAK folyamatosan figyelemmel kíséri az elérhetőséget, és tájékoztatást nyújt az esetleges frissítésekről.

A konzultáció az Európai Bizottság "Have Your Say" platformján keresztül zajlik.

A NAK kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar erdőgazdálkodók és szakértők gyakorlati tapasztalatai beépüljenek az uniós jogalkotásba. Amennyiben véleményét kollégáinkkal is szeretné megosztani, vagy segítséget kér a véleményezési folyamatban, kérjük, küldje el észrevételeit az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre. A NAK szakértői segítséget nyújtanak a vélemények összesítésében és továbbításában.

NAK / dr. Skobrák György

[1] EUROPEAN COMMISSION Brussels, 15.5.2024 COM(2024) 195 final REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNC - EU Climate Action, hozzáférés dátuma: május 20, 2025, https://climate.ec.europa.eu/document/download/d4e254cf-ae7f-4d78-bfbb-979ae34a23dd_en?filename=COM_2024_195_1_EN_ACT_part1_v3.pdf

[2] Land Use, Land-Use Change and Forestry (LULUCF) - UNFCCC, hozzáférés dátuma: május 20, 2025, https://unfccc.int/topics/land-use/workstreams/land-use--land-use-change-and-forestry-lulucf

[3] Land Use, Land Use Change and Forestry (LULUCF) (Regulation (EU) 2018/841 on the inclusion of greenhouse gas emissions and removals from land use, land use change and forestry in the 2030 climate and energy framework, amending Regulation (EU) No525/2013 and Decision No529/2013/EU), hozzáférés dátuma: május 20, 2025, https://climate-laws.org/document/land-use-land-use-change-and-forestry-lulucf-regulation-eu-2018-841-on-the-inclusion-of-greenhouse-gas-emissions-and-removals-from-land-use-land-use-change-and-forestry-in-the-2030-climate-and-energy-framework-amending-regulation-eu-no525-2013-and-decision-no529-2013-eu_5c1f

[4] Greenhouse gas emissions from land use, land use change and forestry in Europe, hozzáférés dátuma: május 20, 2025, https://www.eea.europa.eu/en/analysis/indicators/greenhouse-gas-emissions-from-land

[5] 8.       Initiative details - European Union, hozzáférés dátuma: május 20, 2025, https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14047-Land-use-land-use-change-and-forestry-flexibility-mechanism-for-impacts-of-natural-disturbances-new-process-_en