Erdőgazdálkodás

Terepbejárások, szakmai tanácskozások: augusztus 6. Jakabszállás, szeptember 15. Ásotthalom, október 1. Derekegyháza. Ezzel párhuzamosan ágazatközi aszályvédelmi és vízügyi tárgyú kihelyezett ülések, valamint erdőtervi egyeztetések. Ha azt gondoljuk, ennyi elég volt a Dél-Alföldi térségben kialakult erdővédelmi katasztrófahelyzet kezelésére vonatkozó javaslatok kidolgozására, akkor tévedünk. Sokkal bonyolultabb és érzékenyebb feladattal állunk szemben, amelynek elengedhetetlen „belépő” fázisa a megismerés.

Nem sajnáltuk tehát az időt, a nyáron életre hívott Erdészeti Klímaadaptációs Fórum és az érintett munkacsoportja a Dél-Alföldi Erdészeti Zrt. közreműködésével 2025. október 15-én még egy terepi bejárással egybekötött szakmai tanácskozást szervezett Ásotthalomra, amelyre elsősorban a Fórum munkájában résztvevő ökológus, erdővédelmi, természetvédelmi, valamint klímaügyi szakértőket és döntéshozókat hívtunk meg.

(Fotó: Csóka György SOE ERTI)

A bevezetőben szándékosan nem csak egyszerűen erdővédelmi problémaként utaltunk az erdészeti ágazat soron következő kihívására. A problémákat ugyanis a meglévő tudásunkat és tapasztalatainkat segítségül hívva a kor szakmai eljárásai és jogi keretei között jellemzően meg tudjuk oldani. A térség erdeiben tapasztalt jelenségek kezelését illetően azonban egyelőre még tanácstalanok vagyunk vagy korlátokba ütközünk.

A kihívás alapos megismerése és a szükséges válaszok keresése azért is fontos, mert a prognózisok alapján a változás erősödő ütemben minden hazai erdőt érint, melynek egyik következményeként egyre több erdei termőhely sodródik arra a határra, amelyet elsőként a Dél-Alföldi területek léptek át.

A megváltozott környezeti viszonyokkal a Dél-Alföldi térségben nem a mi generációnk szembesül először. A térségben kialakult homokos pusztaság már a huszadik századot megelőzően komoly kihívásokat jelentett a térségben élőknek. Egyebek mellett jelentős volt a szélerózió, amit a tájhasználat (pl. intenzív legeltetés) sok esetben futóhomok kialakulásával is erősített. Ezek egyéb negatív hatásaik mellett komoly egészségügyi kockázatokat is eredményeztek a lakosság körében. A problémát elődjeink a huszadik század során több ütemben végrehajtott, nagyterületű homokfásítással igyekeztek orvosolni.

A most reflektorfénybe került erdők nagy része ekkor létesült, mesterséges úton, a szélsőséges termőhelyen is megélő, jellemzően fenyő fafajokkal. A telepítésük és fenntartásuk eddig sem volt könnyű feladat, egyfelől komoly szakmai kihívásokkal és költségekkel, másfelől sok esetben csak bizonytalan és szerény gazdasági haszonnal járt.

A XX. század végén pedig bekopogtatott a klímaváltozás. Határtermőhelyekről lévén szó, nem csak egyszerűen bekopogtatott, hanem berontott, és alapjaiban változtatja meg a környezeti és gazdálkodási feltételeket. Tényszerűen, az Ásotthalmi Erdészet kezelésében lévő állami erdőterületen kb. 750 hektáron – nem válogatva a fafajok között – gyakorlatilag kiszáradt az idős- vagy középkorú faállomány, és úgy tűnik, akár már jövőre hasonló sors várhat további 1250 hektárnyi erdőre. Ha ehhez hozzávesszük a többi erdészetet, valamint a magánerdőket, akkor a kár tízezer hektáros nagyságrendű.

A gazdasági károk egyelőre felbecsülhetetlenek. A folyamat megelőzésére vagy legalább fékezésére szolgáló erdőfenntartási módszerek terén egyelőre hiányoznak a tapasztalatok. A károsodott faállományok megújítására eddig alkalmazott erdőfelújítási technológiák sorra eredménytelennek bizonyulnak. Az erdőterületeken kényszerűségből alkalmazott intenzív talajművelés is jellemzően már csak néhány évig biztosítja az elültetett facsemeték életben maradását. A faállomány kiszáradása miatt még az egyes fafajok esetében eddig eredményesen alkalmazott sarjaztatás is ellehetetlenülhet.

Első éves feketefenyő mesterséges erdősítés (Fotó: Csóka György SOE ERTI)

Ezek alapján megalapozottan merülhet fel az a kérdés is, hogy képesek vagyunk-e, akarunk-e ezeken a területeken továbbra is zárt erdőt fenntartani és erdőgazdálkodást folytatni, vagy egyes területeken ehelyett a megváltozó termőhelyi viszonyokhoz jobban illeszkedő, a környezetvédelmi funkciókat talán ugyancsak ellátó növénytársulásokat – nyílt vagy fás pusztát esetleg kisebb erdőfoltokkal – alakítunk ki?

Erdőből spontán módon kialakult ligeterdős puszta (Fotó: Csóka György SOE-ERTI)

Zárt erdő fenntartására sok területen jelenleg egyetlen, talán hosszabb távon is eredményes megoldás mutatkozik. Az idős faállományok védelmében spontán elszaporodott nyugati ostorfa fenntartása. A fafaj sűrűn felverődött egyedei ugyanis a klímaváltozásra látszólag fittyet hányva vidáman zöldellenek (jelenleg éppen sárgállanak) a kiszáradt vagy száradófélben lévő fenyves és szürkenyaras faállományok alatt.

(Fotó: Csóka György SOE ERTI)

Az idegenhonos fafaj erdészeti hasznosítására a múlt század közepén – éppen a határtermőhelyek fásításában – volt kisebb próbálkozás, de végül letett róla a szakma. Településfásításként viszont sok helyen alkalmazzák, illetve az országhatár túloldalán jelentős a fafaj erdei térfoglalása is. A térség erdeiben tapasztalt spontán megjelenés elsősorban ezekből az irányokból történik, és a fák termését szívesen fogyasztó madaraknak köszönhető.

A faanyag hasznosíthatóságára, értékesíthetőségére nézve üzemi méretekben nincs tapasztalatunk. A változó környezeti viszonyok közepette viszont a fafaj nagy előnye lehet, hogy – ahogy már említettük – magról nagyon könnyen újul, különösen fiatal és középkorban pedig a sarjaztatására is lehetőség mutatkozik.

A fafaj széles körű alkalmazása viszont, éppen az említett előnyeiből fakadóan, komoly kockázatokkal is jár. A madarak terjesztése révén a spontán felverődés a szomszéd erdőkben, mezőgazdasági területeken, sőt a lakott területeken is, a területi előfordulás növekedésével egyre nagyobb ütemben várható. Néhány évtized után akár az ország egész területén megjelenhet, különösen mert ez a folyamat más irányokból is zajlik. A fafaj intenzív terjedésének és jelentős vitalitásának hatásait pedig ebből a szemszögből eddig még senki nem mérte fel.

Közös gondolkodni való tehát van bőven. Tömören, címszavakban összefoglalva: a károk pontos felmérése, a megelőzés lehetőségeinek keresése, az erdőfenntartás és erdőgazdálkodás további lehetőségeinek – beleértve az alkalmazható fafajokat és technológiákat – vizsgálata, nem kizárva azok esetleges elengedését is. Mindez pedig annak ismeretében, hogy a környezeti feltételek további folyamatos romlásával kell számolnunk.

Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a rendezvényhez üzenetben csatlakozva hangsúlyozta: a klímapolitikai szempontok – kiemelten az üvegházhatású gázok megkötése és a természeti környezetet érintő klímaadaptációs törekvések – reális érvényesítése terén számítanak az erdészeti ágazat aktív, térségformáló tevékenységére,  amely tevékenységek szabályozási és finanszírozási előfeltételeinek a megteremtéséhez szoros együttműködés mellett felajánlják a közreműködésüket.

Mocz András erdőkért felelős helyettes államtitkár a rendezvény zárszavában jelezte, hogy a megkezdett széleskörű közös gondolkodás eredményeként reményt lát egyfelől a kialakult helyzet megnyugtató hosszú távú rendezésére, másfelől addig is az érintett erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó azonnali átmeneti intézkedésekre.

Viszontlátásra Ásotthalom! Még sokszor jövünk…

 

NAK / Erdészet

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Falugazdász iroda elérhetősége

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám