A Magyar Közlöny 185. számában jelent meg az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCV. törvény. A változások többsége 2024. január 1-től hatályos.
A törvény elfogadásáról már korábbi cikkünkben beszámoltunk.
A módosítások érintik – többek között – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Fftv.) és az azzal összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt (a továbbiakban: Fétv.).
A földforgalmi szabályokat érintő módosítás például, hogy ezentúl már csak banki átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezéssel lehet megfizetni a vételárat. A készpénzes fizetés lehetősége – bizonyos kivételektől eltekintve – megszűnt. Ilyen kivétel az állami, önkormányzati földek értékesítése, az ajándékozás vagy a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházás, vagy a gazdaságátadási szerződéssel, telekalakítással való tulajdonszerzés.
Az ökológiai gazdálkodás céljából gyakorolt elővásárlási jog is módosult: eddig az ökológiai gazdálkodó elővásárlási jogához elegendő volt 20 km-en belüli lakóhellyel rendelkezni, ezzel akár a helyben lakó földműveseket is megelőzte. Ezentúl csak a helyben lakó földművesek hivatkozhatnak arra, hogy a föld megszerzésének célja ökológiai gazdálkodás folytatása.
Nem újkeletű az az előírás, hogy az ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlásakor a jogosultnak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a birtokba lépéstől számított tíz évig ökológiai gazdálkodást fog folytatni. Az viszont újdonság, hogy ha valaki ezen vállalását nem tartja be, akkor 5 évig újabb földet nem szerezhet. Ez egyrészt jelenti azt, hogy adásvétellel nem szerezhet földet, de jelenti azt is, hogy elővásárlóként sem szerezhet tulajdont. Fontos, hogy ezen szankció csak akkor alkalmazható, ha a hatóság felszólítása ellenére a megadott határidőben sem tesz eleget a vállalt kötelezettségének és a hatóság bírságot szab ki.
Egy újabb esetkörrel bővült amikor az ún. más célú hasznosítás nem minősül a földhasznosítási kötelezettség megsértésének. A jövőben a nem mezőgazdasági termelési célú hasznosítás megengedett, ha a hasznosítás célja a föld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítése vagy építmény elhelyezése.
NAK/Dr. Farkas Diana
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön