A végrendeleti örökösnek egy éve van megszerezni a földműves státuszt.
Korábban beszámoltunk arról, hogy jelenleg már az országgyűlés előtt van a T/8000-es törvényjavaslat vitája, mely az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szól. A tervezett módosításokról szólóelső cikkünkből már részben információhoz juthattak, azonban ahogy ígértük, most tovább folytatjuk a törvényjavaslat bemutatását. Nézzük mi változik, ha valaki végrendelettel örököl földet:
A végintézkedéssel – tipikusan és leggyakrabban végrendelettel – történő földtulajdon szerzéskor a hagyatéki eljárás során a közjegyző küldi meg jóváhagyásra a hatóságnak a végintézkedést.
A hatóság ugyanúgy, mint egy adásvételi szerződésnél megvizsgálja, hogy az örökös szerzőképes-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését, majd dönt a tulajdonszerzés jóváhagyásról vagy a megtagadásról, anélkül, hogy megkeresné a helyi földbizottságot állásfoglalás kiadása céljából.
Új szabály azt a helyzetet kezeli, amikor a hatóságnak meg kellene tagadni az örökös tulajdonszerzését azért, mert nem szerzőképes. (Ennek oka lehet, hogy a végrendeleti örökös nem földműves és a megörökölt földdel együtt a birtokában lévő összes föld meghaladná az 1 hektárt.) Ebben az esetben az örökös mégis megörökli a földet, azaz tulajdonos lesz, de 1 éven belül el kell hárítania a tulajdonszerzés akadályát. (Jelen esetben meg kell szereznie a földműves státuszt.) Ha ennek nem tesz eleget 1 éven belül – ez a kötelezettség egyébként az örökös örökösére is továbbszáll - akkor a kormányhivatal először figyelmezteti őt és póthatáridőt tűz ki. Ha ez sem vezet eredményre, akkor - végső soron - nem pénzbírságot szab ki a kormányhivatal, hanem határozatában megállapítja az állam vételi jogának megnyílását. A póthatáridő elmulasztása után már nincs lehetőség a kötelezettség pótlására, az örökös a határozat ellen azonban közigazgatási pert indíthat, melynek halasztó hatálya van a vételi jog gyakorlására. Ha a határozatot nem támadja meg a tulajdonos közigazgatási perrel, akkor a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az állam vételi jogát a határozat közlésétől számított 90 napon belül gyakorolja
A vételi jog gyakorlásához először meg kell határozni az ingatlan forgalmi értékét, ezért a póthatáridő lejárta után a kormányhivatal haladéktalanul megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet az ingatlan forgalmi értékének megállapítása érdekében - az értékbecslési díját egyébként a tulajdonos viseli - és egyidejűleg felhívja a tulajdonost, hogy adja meg az ellenérték megfizetéséhez szükséges adatokat. Ha erről nem nyilatkozik a tulajdonos, akkor a neki járó ellenértéket bírósági letétbe kell helyezni. A kifizetésre vagy letétbe helyezésre a vételi jog gyakorlását követő 30 napon kerül sor.
Mindezek biztosítékaként a megörökölt ingatlanra - a tulajdonjog bejegyzéssel egyidőben - a magyar állam javára szóló vételi jogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be az ingatlan tulajdoni lapjára, melynek lejárata a tulajdonszerzési akadály elhárítására nyitva álló 1 éves időtartam. Ha az örökös elhárítja az akadályt (azaz megszerzi a földműves státuszt) és ezt haladéktalanul bejelenti a kormányhivatalnak, akkor a vizsgálat eredményeként a hatósági bizonyítványt ilyenkor nem a közjegyzőnek, hanem a bejelentőnek adja ki a hatóság és egyúttal intézkedik a vételi jog, elidegenítési és terhelési tilalom törléséről. Ezen bejegyzett jogok törlésre kerülnek akkor is, ha végül a magyar állam szerzi meg a föld tulajdonjogát.
Fontos leszögeznünk, hogy jelen cikkünk megírásakor a beterjesztett törvényjavaslat ismert, a szabályozás végleges formáját a törvényjavaslat elfogadásával nyeri el.
NAK / Dr. Farkas Diana
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön