Módosult a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről szóló törvény, valamint egyéb törvénymódosítások születtek a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásával összefüggésben. A változások hamarosan hatályosak lesznek.
A törvény legfontosabb pontjait foglaltuk össze.
1. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2019. július 1-jén átalakulással megszűnik. Általános jogutódja a „Nemzeti Földügyi Központ (NFK) lesz.
- Ezért a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) valamennyi vonatkozó bekezdésében a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK)” lép.
- A fentiekkel összefüggésben az NFAtv. 4. § (5) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a kormánytisztviselőkre” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról szóló törvénynek a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezései, az NFK álláshelyeire pedig a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásra” megnevezés lép.
2. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 34.§(4) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
3. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Mgtp.) 7. § (3) bekezdésében módosult a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzésének folyamata a nyerstej értékesítés vonatkozásában.
- Nyerstej-értékesítés vonatkozásában előírt szerződéskötési kötelezettség megszegése esetén a korábbiaktól eltérően adatpótlási lehetőség 1 hónapos határidővel nem áll rendelkezésre, hanem a kötelezettségszegés azonnal ágazatfelügyeleti bírsággal sújtandó, melynek legkisebb mértéke 10 000 Ft, legmagasabb mértéke 1 millió forint, de nem haladhatja meg az elmarasztalt szerződő fél megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének 10%-át. E korlát a korábbi 5%-ról emelkedett 10%-ra.
4. Az Mgtp. 7/A. §-a előírja, hogy Magyarországon történő feldolgozása esetén kötelező írásba foglalni a módosítást követően nemcsak a korábban előírtaknak megfelelően a feldolgozásra alaptermékként beszállított friss meggyre, hanem az almára is kell értékesítési szerződést kötni.
- A szerződésnek rögzítenie kell a rögzített módon számított fizetendő árat, és meg kell felelnie a Rendelet 168. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására kell, hogy irányuljon ilyen szerződés. A szerződésnek meggy esetében az adott év május 15.-ig, alma esetében augusztus 1.-ig kell hatályba lépnie.
- Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Kötelezettségszegés esetén ágazatfelügyeleti bírságot szabhat ki, melynek legkisebb mértéke 10.000 Ft, legmagasabb mértéke 50 millió Ft.
- Amennyiben a gazdasági társaság (szövetkezet) tagja a beszállító, az (1)–(4) bekezdésben foglalt előírások az általa a gazdasági társasággal kötött szerződésre nem vonatkoznak, ha teljesülnek azok a feltételek, melyeket a Rendelet 168. cikk (5) bekezdése a szövetkezetek esetében előír.
- Az előírások azokra a feldolgozókra vonatkoznak, amelyek 100 tonna feletti meggyet, illetve 200 tonna feletti almát dolgoznak fel.
5. Az Mgtp. 5. alcíme kiegészült a 7/C. §-ban, a cukorgyártó vállalkozások és cukorrépa-termesztő érdekképviseletek számára kötelezően e termékértékesítési szerződés
- A termékértékesítési szerződésre vonatkozó tárgyalásokat legkésőbb minden gazdasági év december 10-ig meg kell kezdeni. A szerződés kötelező tartalmi elemeit a jelen törvényben rögzített felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
6. A mezőgazdasági termékpiacok megalapozott információn alapuló szervezése érdekében a piaci tesztüzemi informatikai rendszer és a piaci árinformációs rendszer felé továbbra is adatszolgáltatási kötelezettség van érvényben.
- A statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozás kiegészült azzal, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséget a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Kötelezettségszegés esetén 1 hónapos határidővel felszólítja az adatszolgáltatót. Ha az adatszolgáltatási kötelezettségének ezt követően sem tesz eleget 10.000- 1 millió Ft-ig terjedő ágazatfelügyeleti bírság szabható ki rá. A bírság nem haladhatja meg a jogsértő megelőző évi nettó árbevételének 5%-t.
- Az adatszolgáltatás részleteit a miniszter e jogszabály alapján felhatalmazva a miniszter külön rendeletben szabályozza.
- Hatályát veszti az Mgtp 20§ (4) bekezdése, miszerint az ágazatfelügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményének függvényében, különös tekintettel a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a piaci szereplő gazdasági súlyára arányosan meghatározni.
7. A törvénymódosítás, a kihirdetést követő 16. napon, azaz 2019. április 28-án lép érvénybe, kivéve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogutódlásával kapcsolatos, a 2 §/a-k pontokban érintett átvezetések, melyek 2019. július 1-től lépnek érvénybe.
(NAK/ Nagy Anikó)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön