Környezetgazdálkodás

Az egyes szennyvizek, kezelt iszapok, szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válik a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit a talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) engedélyez, amely legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezhető.

• környezetgazdálkodás
• szennyvíz
• szennyvíziszap
• ökológiai gazdálkodás
• mezőgazdasági felhasználás

Tilos

• a tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap mezőgazdaságban történő felhasználása;
• a szennyvíziszap termőföldön történő tárolása, felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap mennyiség szállítható ki;
• a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben.
• a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása védett természeti területen, továbbá azon a földrészleten, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak.
• a szennyvíziszap felhasználása a rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen, továbbá védett ivóvízbázisokon, karsztos területeken;

Szennyvizek, szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználása esetén 300 méter védőtávolságot kell tartani a lakott területtől, lakóépülettől.

Kapcsolódó alapfogalmak a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználás tükrében:

szennyvíz: a szennyvíztisztító művekben, a szennyvíz szennyező anyagainak eltávolítása, illetve lebontása után keletkező szennyezőanyag tartalmú víz;

szennyvíziszap: azaz kezelt iszap: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (különösen szennyvíziszap felhasználásával történő biogáz előállítás, komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék kémiai kezelésével nyert olyan iszapok;

szennyvíziszap komposzt: olyan szennyvíziszap, amelyhez az e rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és az a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen kerül előállításramezőgazdasági terület: az a külterületi földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, fásított terület művelési ágban tartanak nyilván;

mezőgazdasági felhasználás: olyan tevékenység, ami szennyvíznek, szennyvíziszapnak, valamint szennyvíziszap komposztnak mezőgazdasági terület talajára történő kijuttatását, illetve bedolgozását célozza;.

ökológiai gazdálkodás:

• A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE (2007. június 28.)az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről és
• A BIZOTTSÁG 889/2008/EK RENDELETE (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról rendeletek alapján történő gazdálkodás;

Az információk tájékoztató jellegűek a mindenkor hatályos jogszabályoknak kell megfelelni. Vonatkozó jogszabály: a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet.

NAK/ Tasnádi Gabriella