A cikksorozat első részében a talajvizsgálati eredmények KA (Arany-féle kötöttségi szám) értékét mutattuk be. Említettük azt is, hogy a jogszabályi kötelezettségek – Nitrát rendelet, integrált növényvédelem -, illetve pályázati feltételek teljesítése miatt egyre több gazdálkodónak kötelező talajvizsgálat. Fontosnak tartjuk, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredmények adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni tudják.
Nézzük tovább a laborvizsgálati jegyzőkönyv adatait!
Kémhatás (pH)
A fizikai talajféleség – Arany-féle kötöttség (KA) értelmezéssel - mellett a másik lényegi tulajdonság a talajok kémhatása. Talajok esetében pH-át csak oldatban tudunk mérni. A pH mérést 1 rész talaj és 2,5 rész desztillált vízzel, vagy pedig kálium klorid oldat hozzáadásával végzik. A vizes és a kálium kloridos kémhatás között 0,2-0,3 pH értéknyi eltérés van. Az eltérés magyarázata, hogy a kálium kloridos oldószer a talajkolloidok felületéről a szuszpenzióba több savanyúságot okozó H+ iont „kényszerít”, ami a mérésnél megmutatkozik.
A talajsavanyúságot a jellemzően a hidrolitos aciditás (y1) érték mutatja. Ezeknek a paramétereknek a megállapításakor arra kapunk választ, hogy a talajszemcsék (kolloidok) felületén mennyi savanyúságot okozó H+ iont van megkötve. Ennek ismerete a meszező anyagok megállapításához szükséges.Ha az y1 érték 8-nál nagyobb, akkor mindenképpen kell meszezni, 4-8 között feltételesen, 4 alatt pedig nem.
A talajokat kémhatását általánosan az alábbi kategóriák szerint csoportosíthatjuk:
- ≤4,5 erősen savanyú
- 4.5-5.5 savanyú
- 5.5-6.8 gyengén savanyú
- 6.8-7.2 semleges
- 7.2-8.5 gyengén lúgos
- 8.5-9 lúgos
- ≥9 erősen lúgos
A talajok kémhatása meghatározza többek között a termeszthető növények körét, a tápanyagok mozgását a talajban. Általában a gyengén savanyú és semleges körülmények között a legkönnyebb a növényeknek a tápelemeket felvenni. Mind a túl alacsony, mind a túl magas kémhatásnál a tápanyagok megkötődnek és a növények számára nem felvehető állapotba kerülnek.
(Forrás: www.novenytaplalas.hu)
Szénsavas mésztartalom (CaCO3 %)
A talaj kémhatására jelentősen hat – de nem csak és kizárólag – a talaj mésztartalma. Azoknál a talajoknál, ahol a mésztartalom a 15%-ot meghaladja, jelentős foszforlekötődésre számíthatunk. A mész hiánya is sok problémát okozhat pl. a paprika-, a paradicsom- és az almatermesztők körében (eltarthatósági probléma). A mész ezen felül hozzájárul a talaj szerkezetének kialakításához, hiszen a talaj morzsás szerkezetének kialakításában szerepe domináns (pl. csernozjom (mezőségi) talajok).
Mésztartalom vizsgálata házilag! Ehhez háztartási ecetre – vagy 10%-os sósavra – és egy kis talajra lesz szükség. Ha a rögre kevés ecetet/sósavat cseppentünk, s ez hallhatóan pezsegni kezd, de nem habzik, akkor a talaj mésztartalma éppen elegendő. Ha hirtelen pezsgést tapasztalunk, úgy talajunkban sok a mész. Ez gátolja a foszfor, a kálium, a vas és más elemek felvételét. Az ilyen talajon a növények levelei sárgulhatnak (klorózis) és elhalnak. Előfordulhat, hogy a talajminta nem reagál az ecetre, ez mészhiányt jelez.
A szénsavas mésztartalom határértékei (MÉM-NAK)
Korábbi cikkünk a témában:
Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek I.
(NAK/Sztahura E.)
