Környezetgazdálkodás

A tápanyag-gazdálkodás terén egyre fontosabbá válik a gyakorlati növénytáplálás szemléletmódjába a növények vizsgálatának fontosságát is beemelni.  A növény táplálkozási igényeinek kielégítéséhez – a minél gazdaságosabb növénytermesztéshez –, a minőségi és mennyiségi termelés megalapozásához a talaj vizsgálatán túl egyre inkább teret kap a növények egészségi állapotának, kondíciójának megismerésére irányuló igény is.


A helyes és költségkímélő tápanyag-utánpótlásnak a talaj-növény egységes táplálkozási rendszer vizsgálatára kell támaszkodnia. A műtrágya-felhasználással nő az igény, s a környezeti elvárás is, hogy a talajok tápanyag-szolgáltatását és ezzel a várható műtrágyahatásokat egyre pontosabban határozzuk meg. Ennek egyik eleme a ténylegesen figyelembe vett talajvizsgálat, a másik elem a kapcsolódó növények értékeinek ismerete is. A növény/levélvizsgálat a többéves kultúráknál (szőlő, gyümölcs) már korábban is elterjedt volt, illetve a VP AKG horizontális ültetvény előíráscsoportban is – ösztönzőként – választható előírások között szerepel.

Miért fontos a növényeink vizsgálata? A növényi növekedés az ásványi tápanyagok bizonyos koncentrációjának is a függvénye. A növényelemzés/levélanalízis feladata tehát, hogy következtetéseket vonjon le a növényi tápelem-tartalom adataiból az illető növény tápláltsági állapotára, ezen keresztül a talaj tápelem-ellátottságára, illetve trágyaigényére. Hiába ismernénk tehát alaposan és hiánytalanul a talajban lejátszódó jelenségeket, a talaj tápanyag-szolgáltatását meghatározó valamennyi tényezőt, azokból a növényre, a növényi anyagcserére és a növény tápláltsági állapotára nem feltétlenül kapunk megfelelő választ. A közvetlen válaszért magát a növényt kell megkérdezni. Ezért célszerű a talajok mellett a rajtuk termő növényeket is vizsgálni.

Normál esetben a levélellátottságot a fenntartó trágyázás, fejtrágyázás alapjaként használjuk fel, a tápanyagszükséglet módosítójaként. A tápanyagigény szerinti mennyiség ugyanis csökkenthető, ha magas az ellátottság, viszont hiányos ellátásnál emelni kell az adagot adott tápelemből. A VPAKG levélanalízis csak a N, P, K, Ca és Mg paraméterekre elvárt, azonban javasoljuk a mikroelemek vizsgálatát is, hiszen sok esetben ez okozza a hiánytüneteket, a nem megfelelő minőségi, eltarthatósági problémákat. Gyors beavatkozással jelentős anyagi előnyhöz juthat a gazdálkodó.

A megfelelő időben vett növény/levélminta a gyors döntések megalapozásához is segítséget nyújthat – levéltrágya, fejtrágya alkalmazásának szükségessége –, valamint megkereshető az esetleges ok arra vonatkozóan, hogy a talajban elégségesnek vélt tápanyagokat a növény miért, milyen okból kifolyólag nem tudja azt saját fejlődésére fordítani. Tehát a növény aktuális állapotáról ad információt. Számos modern, gyorsvizsgálati eszköz is rendelkezésre áll a hagyományos laboratóriumi vizsgálat mellett. A támogatások egyelőre ez utóbbi eredményeket fogadják el, így erre vonatkozó ismereteket adjuk át.

A megfelelő eredményekhez, mint minden esetben, alapfeltétel a helyes mintavétel. Az adatok alapján fontos döntéseket hozunk, beavatkozásokról, esetleg jelentős ráfordításokról kell határoznunk, tehát lényeges a pontosság, a helyzet valós ismerete. A mintavétel viszonylag rövid ideje miatt ismétlésre nincs, vagy nagyon kicsi a lehetőség.

Ültetvények esetében a növény/levélminta-vételt a követelmények betartásával bárki elvégezheti, de a VP AKG-ban ennek végdátuma is rögzített, azaz minden év augusztus 31-ig. Itt a levélanalízist akkreditációval rendelkező laboratóriumok végezhetik el. A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet (5 hektár), amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni.

Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél, levélnyél) kell, hogy tartalmazzon. Egy mintát 50-100 db növény vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Minden növényi szervet más növényről kell begyűjteni. Almatermésű, bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg.

Nem szabad mintát gyűjteni: növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig; lombtrágyázás után legalább 2 hétig;  sáros, szennyezett növényekről. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem szabad mintát venni. A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni. A minták azonosíthatóságát biztosítani kell.

A mintavétel térbeli és időbeni korlátait ismertettük, s az alábbiakban az optimális, azaz a döntéseink pontos megalapozásához alkalmas mintavételi időpontokat az alábbiakban ismertetjük. Amennyiben a leírtaktól eltérő időben kerül sor a minták begyűjtésére, úgy a tapasztalati értékek szerint azon értékeket a tápanyag-gazdálkodási tervekben már nem érdemes figyelembe venni, torzító tényezők.

Szántóföldi kultúrákban az alábbiak az irányadók:


A tápelem-arányokat még más körülmények vizsgálata előtt vegyük figyelembe. Általában fontos, hogy az értékeléshez ne csak a határértékeket nézzük, mert az azon belüli összeadódásokból még lehet káros az eltérés, melyet csak az arányok mutatnak meg. A kalászosoknál pl. a bokrosodás szakaszát követően legerősebb a növekedés. Ilyenkor a klimatikus tényezők közül a fény és a hő általában kellő mennyiségben áll rendelkezésre, viszont a víz- vagy a tápanyagellátás korlátozó tényező lehet. A tápanyagigény a szárba szökkenés és a virágzás szakaszában a legnagyobb, a tápanyagfelvétel sebessége egységnyi gyökérfelületre vetítve pedig bokrosodás idején. A tápanyaghiány tünetei is éppen ezért kora tavasszal a legszembetűnőbbek. A gyors növekedés azonban hígulással jár, ezért a mintavétel szempontjából a bokrosodás vége vagy virágzás kezdete a legkedvezőbb, amikor viszonylagos nyugalmi állapot uralkodik a növekedésben. Gyümölcs és szőlő ültetvényekben az intezív hajtásnövekedés befejezése utáni időszak a legkedvezőbb a mintavételre, mert a levelek tápelem-tartalma ilyenkor viszonylag hosszabb időn át állandó.

Érdemes elgondolkodni a növény/levélanalízisek elvégeztetésén is, hogy naprakész információ alapján dönthessünk a beavatkozás szükségességéről, illetve a felvételi zavarok okának megismerésével, megszüntetésével hosszabb távon is hasznot eredményez gazdálkodásunk során.


NAK/Sztahura E.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése