Környezetgazdálkodás

Az egységes kérelem beadása előtt érdemes ismét áttekinteni a tervezett vetésszerkezetünket. Ez részben fontos azért is, hogy az előző cikkünkben ismertetett vetésváltás szabályait is lehetőség szerint tartsuk be. Másik ok, hogy a területalapon nyújtott közvetlen kifizetések egészéhez szükséges a zöldítés szabályrendszerének betartása is. A zöldítés egyik eleme a diverzifikációs előírások megtartása. A növénytermesztés diverzifikálásának célja , hogy a változatosabb körülmények között könnyebben megtalálják életfeltételeiket az egyes élőlények, valamint a nagyobb diverzitás a károsítók terjedésének visszaszorítása szempontjából is előnyös.

Amennyiben a gazdálkodó nem kistermelő, vagy ökológiai gazdálkodó, úgy a megállapított szántóterülete nagyságának függvényében teljesítenie kell a terménydiverzifikáció feltételeit: 10–30 hektár szántóterület között legalább két növénykultúrát kell termeszteni, amelyen belül a fő növénykultúra nem teheti ki a szántóterület több mint 75%-át. 30 hektár szántó felett legalább három különböző növénykultúrát kell vetni, amelyből a fő növénykultúra nem teheti ki a szántóterület több mint 75%-át és a két fő növénykultúra együttesen nem teheti ki a szántóterület több mint 95%-át. A vizsgált időszak május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszak, mely alatt egyidejűleg több különböző növénykultúrát kell vetni. Diverzifikáció szempontjából az a növény számít, amely a fenti időszakban hosszabb ideig van a területen (tehát lehet a másodvetés a diverzifikációs főnövény.)

E területi felsőhatárok alól két kultúra képez kivételt: a parlagon hagyott terület és az ideiglenes gyep. Vagyis a parlag és az ideiglenes gyep a szántó bármekkora részét elfoglalhatja, esetükben nem kell betartani a 75%-os felső határt.

Ahhoz, hogy a MÁK meg tudja állapítani, hogy másodvetések esetében egyazon területen a terménydiverzifikáció szempontjából tárgyévben mely kultúrát kell figyelembe venni, a gazdálkodóknak az egységes kérelemben a főnövényre vonatkozó betakarítási, valamint a másodvetésre vonatkozó vetési időpontokat be kell jelenteniük, hiszen ettől az időponttól -és nem pedig a mag kikelésétől- tekinthető a növény az adott táblán jelenlévőnek.

PÉLDÁK A TERMÉNYDIVERZIFIKÁCIÓRA

Első és legkövethetőbb teljesítése a terménydiverzifikációnak, ha a gazdálkodó egy időpontban három különböző táblán, három különböző növénykultúrát termeszt a május 1. és szeptember 30. közötti időszakban, egymással párhuzamosan.

Ebben a példában a legnagyobb területet elfoglaló növény az őszi árpa (56%), míg a két legnagyobb területet elfoglaló növény az őszi árpa és a kukorica (együtt 82%), tehát nem sérül a maximális arányokra vonatkozó rendelkezés sem (75%, ill 95%).

De lehetőség van hagyományos, vagy ökológiai másodvetéssel is részben teljesítenie az elvárásokat:

Látható a szemléltető ábrán, hogy az 1. táblán az őszi búza, a 2. táblán a fehérmustár-olajretek keverék, míg a 3. táblán az olaszperje-hajdina keverék lesz figyelembe veendő terménydiverzifikációs szempontból.

Ebben a példában a legnagyobb területet elfoglaló növény (terménydiverzifikáció szempontjából figyelembe vett kultúrákat és területeket alapul véve!) a fehérmustár-olajretek keverék (58%), míg a két legnagyobb területet elfoglaló növény a fehérmustár-olajretek keverék és az őszi búza (együtt 90,3%), tehát nem sérül a maximális arányokra vonatkozó rendelkezés sem (75, ill 95%). A legkisebb területen vetett olaszperje-hajdina keverék 9,7%-ot foglal el, így bőven teljesül az 5%-os minimumkövetelmény is.

További információkat az alábbi linken érhet el:

https://2015-2019.kormany.hu/download/4/06/01000/4_termenydiverzifikacio.pdf

http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/411-zoldites-gazdalkodoi-kezikonyv

NAK/Sztahura