Tapasztalataink alapján egy gazdasági éven belül az időjárási szélsőségek aránya folyamatosan növekszik. Ezek a szélsőségek már most is – és a jövőben – még inkább nehéz feladatok elé állítják a gazdákat. A talajművelésben sem célszerű a rutinszerű eljárások alkalmazása, a gazdáknak megfontoltan kell dönteni. Ezt csak úgy érhető el, ha a területeiken rendszeresen végeznek állapotfelméréseket (egyik legfontosabb a gyökérzóna-vizsgálat). Ezek a hibák egyszerű talajállapot-vizsgálatokkal (pálcaszondás, ásópróbás) elkerülhetőek, s időben felismerve a bajt, javíthatók.
Már a legtöbb gazdálkodó felkészítette talaját a téli nedvesség befogadására, melyet többek között a fentiek szerint feltárt mélységű eketalp, tárcsatalp rétegek fellazításával érheti el. Víztárolás szempontjából az aktív gyökérzónamélység – legalább 40 cm – megtartása és kialakítása (lazítóval, kultivátorral) lehet a megoldás, amely esélyt adhat a tavaszi, nyári szárazság minél kisebb termésveszteséggel való átvészelésére.
Ha jól ismerjük talajainkat úgy tudjuk, hogy a talajban rendelkezésre álló nedvesség nagymértékben függ a művelési módtól, az alapművelések minőségétől. Alapműveléskor a legfőbb feladat, hogy olyan talajállapotot alakítsunk ki, amely kevésbé vízvesztő, ezen felül segítsük elő a téli csapadék a talajba jutását és tározását.
A téli vízbefogadás, lefelé irányuló vízmozgás okán kellett a Nitrát direktívában is a trágyázási tilalmi időszakot országonként meghatározni, mely hazai gyakorlatban – több éves kutatás eredőjeként – idén már november 30.-február 15 közötti időszak Nitrátérzékeny területen. Az őszi kalászosok természetesen február 1.-től majd fejtrágyázhatók. Tehát az a periódus, amikor a késő őszi –téli időszakban – az alacsony hőmérséklet és a növényi gyökerek szívóhatásának hiányában – a talajra jutó vizek mozgása dominánsan lefelé irányuló, azaz ekkor tudna a talajunk vízzel feltöltődni a tavaszi intenzívebb növényi vízigény kielégítéséhez. Persze a lefelé irányuló vízmozgás vinné a talajvizek felé is a kijutatott trágya hatóanyagtartalmát, mely sem a gazdálkodónak nem jó – veszteség, sem a vizeinknek. Ezen okok miatt került meghatározásra az is, hogy Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére, bár a betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb 100 kg szármaradványhoz 0,8 kg N mennyiségben.
Nitrátérzékeny területen könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya betakarítás után abban az esetben juttatható ki, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg.
A középmély lazítást tehát ne vessük el, hiszen a víztározásra a talaj élővilágára gyakorolt pozitív hatása mindenképpen kedvezőbb a gazdálkodásra, esetileg a tavaszi aszály enyhítésére. Amennyiben a támogatási feltételek teljesítése érdekében is végezzük, úgy azt a cselekményt követő 15 napon belül jelentsük be elektronikus úton!
(NAK/Sztahura)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön