Környezetgazdálkodás

Napjaink és a jövő kihívásai közé tartozik a termőtalajaink védelme, állapotuk megőrzése és javítása. Sürgető kérdés a biológiai leromlás mértékének csökkentése, lehetőségeinkhez képest annak visszaállítása. A termőtalajt az egymással kölcsönhatásban lévő, általunk ismert tudományok összessége határozza meg: fizika, kémia, biológia.

A biológiailag aktív talaj könnyebben művelhető, forrás: Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége

Fizikai tulajdonságok: szemcseösszetétel, szerkezet, térfogat, porozitás, levegő-, hő-, vízgazdálkodás, sűrűség, kötöttség.

Kémiai tulajdonságok: talaj kolloidok, hidrolitos savanyúság, ioncsere, kémhatás.

Biológiai tulajdonságok: mikroflóra, -fauna, mezofauna, makrofauna, biotikus, abiotikus élő és élettelen szerves anyagok, C-körforgás, humusz.

Az első kettő tényezőt képesek vagyunk vizsgálni, a kapott adatokat pedig értelmezni. Köztudott például, hogy a mezőgazdaságban termesztett növényeink a termőtalaj kémhatására különösen érzékenyek. A talajban élő természetes mikrobiális közösségek, baktériumok és gombák semleges, vagy kis mértékben lúgos környezetben érzik jól magukat, ezzel szemben a gombák szélesebb réteget képviselnek az életfeltételeket illetően. A pH-érték megmutatja a talajban lévő kémhatást.

A harmadik, és egyben kiemelkedő tényezőről, a biológiai tulajdonságokról van a legkevesebb tudásunk. Mindenképpen látni kell, hogy az általunk jelenleg közel 100%-on használt termesztő közeg (termőtalaj) a mai mezőgazdasági gyakorlat tekintetében nem fenntartható. Megfelelő lépéseket kell tenni ahhoz, hogy a mérleg nyelve a fenntarthatóság irányába mozduljon el. Látni kell, hogy míg a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira tudunk hatni - úgy, mint a pH, humusz - a mai modern tudásunkkal felvértezve, addig a biológiai tulajdonságok vizsgálatát széles körben ki kell terjeszteni. Meg kell értenünk, hogy amit a mezőgazdasági gyakorlatban hosszú ideje alkalmaztunk, annak az ideje inkább előbb, mint utóbb lejár, a talaj fizikailag és kémiailag „elfáradt”.

Ennek köszönhető, hogy a szakértők szerint eljött a biológiai szemléletmód hajnala. Megoldást jelenthet a modern, tudományos alapokon, hosszú évek során kidolgozott, csúcstechnológiával előállított mikrobiológiai készítmények alkalmazása a termőtalajaink védelme érdekében. A világban és Magyarországon is hosszú ideje megfigyelhető a biológiai sokszínűség gyorsuló pusztulása. Fel kell ismernünk, hogy foglalkozni kell a talaj, mint egy élő természeti rendszer kérdésével. Erre nyújthatnak segítséget az olyan talajjavító, talajoltó mikrobiális készítmények, amelyek alkalmazásával elősegíthetjük a termőtalajaink regenerációs folyamatait, hozzájárulnak a természetes megújuláshoz. A biológiai talajjavító és oltóanyagok használatával fokozódik a Termőföld biológiai aktivitása. Minden esetben figyelembe kell venni a talajban élő mikrobiális közösségek élettani igényeit a helyes agrotechnikai (talajoltás és kondicionálás) műveletek kiválasztásánál. A mikrobiális készítmények kijuttatása során olyan élő szervezeteket juttatunk a talajba, melyek hatásmechanizmusukkal segítik a foszfor, a kálium és egyéb makro és mikroelemek feltárását, annak mobilizálását, emellett támogatják a növénymaradványok lebontását, valamint nitrogént kötnek meg. Csak a biológia képes arra, hogy ezeket a folyamatokat olyan kölcsönhatási rendszerré (talajrendszer) szervezze, amelyben az eredő teljesítmény nagyobb, mint az egyes részek hozadékának összege. Ezt a jelenséget nevezzük szinergiának, ami a biológiailag aktív, egészséges talaj fontos ismérve, s annak működését a talajoltással lehet hatékonyan javítani.