Fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodók a számukra legmegfelelőbb agrotechnikát alkalmazva alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez védve talajukat, a talaj vízgazdálkodását, termékenységét. A kisfim sorozatunkban ebben kívánunk segítséget nyújtani. Kutatók és gazdálkodók rámutatnak arra, hogy a szántás felgyorsítja az egyébként is jelentősen csökkenő, a talajban lévő szerves anyagok bomlását és mineralizációját. Annak érdekében, hogy a szén-dioxid és a tápanyagok a talajban maradjanak, a kutatók azt javasolják, hogy kevésbé intenzíven műveljük a talajt, összetett vetésforgót és úgynevezett „talajtakaró növényeket" alkalmazzunk, és hagyjuk a lehető legtöbb növényi maradványt a talaj felszínén.
Az egészséges talajon hagyott tarlómaradványok nagy mértékben hozzájárulnak a humuszképződés feltételeinek biztosításához. Ebből következik, hogy közvetlen módon javul a termőtalajunk szerkezete, továbbá a talajművelés szempontjából is érezhetően, mérhetően kedvezőbb tulajdonságokkal bír: könnyebb talajszerkezet, jobb vízgazdálkodás, és hatékonyabb tápanyagszolgáltató-képesség figyelhető meg. A szárbontás másodlagos következményeként azonban megnövekszik a talajban élő mikroorganizmusok száma, ezáltal közvetlen módon növeljük a biodiverzitást. Egészségesebb talajban egészségesebb, ellenállóbb kultúrnövényeket tudunk termelni, amely a napjaink szélsőséges időjárását tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír.
További részletekért tekintse meg kisfilmünket az alábbi linkre kattintva.
NAK/ Sztahura Erzsébet