Környezetgazdálkodás

Napjainkban az emelkedő gázárak egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára. A növénytáplálás és hozamnövelés céljából a mikrobiális készítmények alkalmazása vonzó alternatívája lehet a műtrágyáknak, mivel azokkal a kijuttatandó műtrágyák mennyiségének egy részét ki lehet váltani, továbbá a 2023-tól induló új KAP Agro-ökológiai Programjában is választható gyakorlat.

Cikkünkben – a téma fontos aktualitására tekintettel – a baktérium oltóanyagok N utánpótlásban játszott szerepével foglalkozunk, és annak gyakorlati vonatkozásairól kérdeztük meg Dr. Pénzes Évát, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és­
-forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetőjét.

Véleménye szerint a nitrogén-körforgalom elképzelhetetlen mikrobák nélkül. A talajban található természetes eredetű, szerves kötésben megjelenő nitrogén több mint 98%-a nitrogénfixáló baktériumoknak köszönhető. Számos baktérium faj képes a levegő 78%-át kitevő elemi nitrogén ammóniává, illetve ammóniumionná történő átalakítására (nitrogénfixáció).

Milyen feltételek szükségesek ezen folyamatok baktériumok általi megvalósíthatóságához? A N₂-fixálás nagy energiaigényű folyamat, ezért ehhez szerves anyagokban gazdag talajközegre van szükség. Továbbá a nitrogenáz-szintézishez Mo, Fe, Co, S elemekre is szükség van és a részleges oxigénhiány a kedvező. A nitrogénkötést a talaj felvehető NH₄⁺, NO₃^- -tartalma fékezi, a foszfor viszont fokozza.

Ezek alapján milyen gyakorlati következtetéseket vonhatunk le? – kérdeztük az ügyvezetőt.

• A baktérium oltóanyagok alkalmazása és a szervestrágyázás egymás hatását erősítik.
• A nitrogén megkötésére pozitívan hat a szármaradványok területen hagyása és szakszerű biológiai kezelése.
• A talajbaktérium oltóanyagok alkalmazásához célszerű a talaj Mo, Fe, S ellátottságát is ellenőrizni és megfelelő kiegészítésükről gondoskodni a hatékony N-fixálás érdekében.
• A termesztett kultúra N-igényének műtrágya formában való kijuttatásakor vegyük figyelembe a következőket. Ha a szervestrágyázás mellett szakszerű a tarlókezelés és baktériumos talajoltás történik, akkor már jelentős nitrogént biztosítunk, így nagyobb figyelmet fordíthatunk arra, hogy a még szükséges N-pótlást talajkímélő műtrágyázással biztosítsuk. Mivel a N-fixáló baktériumok gyakorlatilag az év jelentős részében folyamatosan dolgoznak, a nitrogenáz enzimrendszer megfelelő működéséhez a felvehető P tápelemnek is folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Ezért célszerű olyan oltóanyagot alkalmazni, ami a N-fixálók mellett a talaj kötött P-készletének feltárását és mobilizálását végző baktériumokat is tartalmaz. A kettő szinergizmusa gyakran látványos eredményeket produkál.
• A talaj mérsékelt vagy sekélyebb bolygatása - mivel ez a talajművelési mód kevésbé biztosítja az oxigéndús talajállapotot - kedvez a nitrogenáz enzim működésének. A humuszos talajréteg kissé mélyebb, oxigénhiányos részei ideálisak lehetnek egyes nitrogénkötők működéséhez. A talaj átázottsága, a pórustér kisebb oxigénellátottsága miatt, szintén előnyös a N-fixáció szempontjából. Ezért kedvez a talajoltáshoz a kora tavaszi és az őszi időszak.

Összefoglalva tehát a fentieket, a növénykultúrák megfelelő nitrogén ellátottságához egyik lehetséges eszköz a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, igy többek között a baktériumos talajoltási technológia.

NAK/ Sztahura Erzsébet