Napjainkban az emelkedő gázárak egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára. A növénytáplálás és hozamnövelés céljából a mikrobiális készítmények alkalmazása vonzó alternatívája lehet a műtrágyáknak, mivel azokkal a kijuttatandó műtrágyák mennyiségének egy részét ki lehet váltani, továbbá a 2023-tól induló új KAP Agro-ökológiai Programjában is választható gyakorlat.
Cikkünkben – a téma fontos aktualitására tekintettel – a baktérium oltóanyagok N utánpótlásban játszott szerepével foglalkozunk, és annak gyakorlati vonatkozásairól kérdeztük meg Dr. Pénzes Évát, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és
-forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetőjét.
Véleménye szerint a nitrogén-körforgalom elképzelhetetlen mikrobák nélkül. A talajban található természetes eredetű, szerves kötésben megjelenő nitrogén több mint 98%-a nitrogénfixáló baktériumoknak köszönhető. Számos baktérium faj képes a levegő 78%-át kitevő elemi nitrogén ammóniává, illetve ammóniumionná történő átalakítására (nitrogénfixáció).
Milyen feltételek szükségesek ezen folyamatok baktériumok általi megvalósíthatóságához? A N2-fixálás nagy energiaigényű folyamat, ezért ehhez szerves anyagokban gazdag talajközegre van szükség. Továbbá a nitrogenáz-szintézishez Mo, Fe, Co, S elemekre is szükség van és a részleges oxigénhiány a kedvező. A nitrogénkötést a talaj felvehető NH4+, NO3- -tartalma fékezi, a foszfor viszont fokozza.
Ezek alapján milyen gyakorlati következtetéseket vonhatunk le? – kérdeztük az ügyvezetőt.
- A baktérium oltóanyagok alkalmazása és a szervestrágyázás egymás hatását erősítik.
- A nitrogén megkötésére pozitívan hat a szármaradványok területen hagyása és szakszerű biológiai kezelése.
- A talajbaktérium oltóanyagok alkalmazásához célszerű a talaj Mo, Fe, S ellátottságát is ellenőrizni és megfelelő kiegészítésükről gondoskodni a hatékony N-fixálás érdekében.
- A termesztett kultúra N-igényének műtrágya formában való kijuttatásakor vegyük figyelembe a következőket. Ha a szervestrágyázás mellett szakszerű a tarlókezelés és baktériumos talajoltás történik, akkor már jelentős nitrogént biztosítunk, így nagyobb figyelmet fordíthatunk arra, hogy a még szükséges N-pótlást talajkímélő műtrágyázással biztosítsuk. Mivel a N-fixáló baktériumok gyakorlatilag az év jelentős részében folyamatosan dolgoznak, a nitrogenáz enzimrendszer megfelelő működéséhez a felvehető P tápelemnek is folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Ezért célszerű olyan oltóanyagot alkalmazni, ami a N-fixálók mellett a talaj kötött P-készletének feltárását és mobilizálását végző baktériumokat is tartalmaz. A kettő szinergizmusa gyakran látványos eredményeket produkál.
- A talaj mérsékelt vagy sekélyebb bolygatása - mivel ez a talajművelési mód kevésbé biztosítja az oxigéndús talajállapotot - kedvez a nitrogenáz enzim működésének. A humuszos talajréteg kissé mélyebb, oxigénhiányos részei ideálisak lehetnek egyes nitrogénkötők működéséhez. A talaj átázottsága, a pórustér kisebb oxigénellátottsága miatt, szintén előnyös a N-fixáció szempontjából. Ezért kedvez a talajoltáshoz a kora tavaszi és az őszi időszak.
Összefoglalva tehát a fentieket, a növénykultúrák megfelelő nitrogén ellátottságához egyik lehetséges eszköz a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, igy többek között a baktériumos talajoltási technológia.
NAK/ Sztahura Erzsébet
