Környezetgazdálkodás

A termőföldön gazdálkodó számára lételem, hogy a több ezer év alatt kialakult humuszos talaját helyben tartsa, ne vigye el a víz falvakba, a szomszéd gazdálkodó területére, hiszen a tápanyagban többé-kevésbé gazdag felszíni humuszos talajréteg adhat biztosabb alapot a megfelelő mennyiségű és minőségű termény, termés előállításához.

Néhány héttel ezelőtt írt cikkünkben még az aszályhoz kapcsolódó nehézségekről, a talaj nedvességmegőrző szerepének fontosságáról, fokozásának lehetőségeiről írtunk. Most az őszi – s remélhetőleg téli – csapadékos időszakban előforduló víz általi kártételekről váltunk pár szót. A hirtelen lezúduló csapadék a fedetlen – takarónövénnyel, mulccsal, szármaradvánnyal, őszi vetéssel nem védett talajaink erózióját idézheti elő.  A vízerózió, a víz által előidézett talajpusztulás, a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz- és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza. Hazánkban mintegy 2,3 millió ha területet víz- és szélerózióval érint. A vízerózió részben természetes folyamat, de sokat tehetünk azért, hogy a gazdálkodási módunk ne fokozza ezen hatásokat. Egyre fontosabb az őszi téli csapadék talajban tárolása.

Forrás: KEM Kormányhivatal NTO

Mit tehetünk – mert tennünk kell - a károsodás mértékének csökkentésére?

A teljesség igénye nélkül néhány lehetőséget ismertetünk, melyet a gazdálkodóknak saját lehetőségei szerint a saját érdekében érdemes megfontolnia – 2023-től az agrár-ökológiai programban (AÖP-ben) választhatja -, hogy földjének talaja hosszútávon biztosíthassa számára a gazdaságos gazdálkodás lehetőségét.

Talaj fedése mulcshagyással, lejtő hosszának megtörésével (szintvonalakkal párhuzamos átjárható füves sáv, dupla magszámmal vetett sáv, zöldugar, méhlegelőszegély, stb.), takarónövények alkalmazásával, ültetvényben füves sorköz, szintvonalakkal párhuzamos telepítés, vetés, direktvetés, rőzsefonat stb. Ide sorolandók a forgatás nélküli művelési módok is természetesen.

A talaj fedésével nem engedjük, hogy a talaj szerkezete sérüljön, „szétrobbanjon”, eliszapolódjon, ezáltal tömörödést is generálva, ami későbbiekben –amikor ismételten csapadékhiány következik, vagy majd intenzív esőzés – ismét aszályhatás, illetve erózió léphet fel, tehát tovább fokozódik a degradáció. Az erózióvédelem szempontjai szerint kialakított parcellák talajának tömörödöttségét rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén a megfelelő mélységű talajlazításról gondoskodni kell.

A Komárom -Esztergom megyei Növény- és Talajvédelmi osztály által kiadott tájékoztató is felhívja a figyelmet arra, hogy lehetőleg a lejtőirányú talajművelést és vetést kerüljük el különösen kapáskultúráknál, mert azonos csapadékmennyiség és intenzitás mellett a lejtőirányban művelt területen nagyobb eróziós kártétel következik be.

Az erózió elleni védelemben különösen fontos a helyes nyári tarlóápolás. A lejtős terület egy részén (pl. sávokban) el kell hagyni az aratást követő azonnali tarlóhántást, mert a hántatlan tarló jobban ellenáll az eróziónak. Ez esetben mérlegelni kell, hogy a talajnedvesség megőrzése (azonnali tarlóhántás), vagy az erózió elleni védelem (későbbre halasztott, sávos tarlóhántás) a fontosabb. A tarlóhántást mulcshagyó technológiával javasolt végrehajtani, mert az egyrészt védi a talajfelszínt (besugárzás, erózió, nedvességvesztés), másrészt kedvezőbb feltételeket teremt a talajélet számára. A talaj nedvességi állapotától és az utóveteménytől függően a tarlóba vetett zöldtrágyanövények, takarónövények szintén előnyösek az erózió elleni védelemben.

A NÉBIH weboldalán rögzített adatok szerint a „gyengén erodált szántó hozama 10-20 %-kal, a közepesen erodált szántó hozama 40-60 %-kal, míg az erősen erodált szántó hozama 60-80 %-kal kevesebb, mint a hasonló típusú, nem erodált talajoké.”.

Az igen lejtős, szabdalt területeken a szántóföldi hasznosítás helyett esetileg alternatív megoldást jelenthet majd a 2023-tól induló Nem termelő beruházások keretében támogatott, és fenntartási összegekkel ösztönzött erózió elleni védelmet nyújtó gyepterületek, agrárerdészeti rendszerek kialakítása is.

További hasznos információkat talál az alábbi linken elérhető kiadványokban, cikkekben:

Helyes Talajvédelmi Gyakorlat

A talajvédelem 10 szabálya

A NÉBIH tájékoztatója az alábbi linken érhető el.

A Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal tájékoztatója az alábbi linken olvasható.

NAK/ Sztahura Erzsébet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/komarom-esztergom/hirek/a-talaj-vizerozioja-elleni-vedekezesi-kotelezettseggel-kapcsolatos-tajekoztatas

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése