Idén 2023. június 7-8-án került megrendezésre a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow. A közel 1,5 hektáros NAK Szakmai Színtér általános szlogenje: „Ültessük gyakorlatba a fenntarthatóságot”, ahol alapvetően a következő tematikus blokkok találhatóak: hagyományos gyümölcsös, fásítás és biodiverzitás, mezővédő erdősáv, erdőtelepítés, NAK Szakképzés, NAK Szolgáltatás, köztesművelés, méhlegelő, terménydiverzifikáció, fás legelő, jégkármérséklő-rendszer, nem utolsósorban pedig a talaj és a mezőgazdasági vízgazdálkodás.
Idén a NAK Szakmai Színtéren belül egy 10 x 10 méteres sátorban kapott helyet a klíma, a talaj és a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az idei év mottója pedig: „Változó klíma, alkalmazkodó gazdálkodás”, ahol a NAK szakmai szakértő stábját az alábbi intézetek szakértői erősítették:
- Talajtani Intézet,
- Országos Vízügyi Főigazgatóság,
- Nemzeti Földügyi Központ.
A talajon nem csak állsz, hanem élsz is! A gazdálkodók jól felfogott érdeke a talaj védelme, a talaj szerkezetességének javítása, ugyanis ezen tényezők jelentősen hatnak a talaj vízvezető és vízbefogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, továbbá jelentősen csökkentik a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket. Kiemelten fontos a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés, a megfelelő terület-, és tájhasználat. A talajok Magyarország természeti erőforrásainak jelentős részét képezik, ezért azok ésszerű használata, megőrzése és sokrétű funkcióinak fenntartása mind társadalmi-gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú és állandó tudatos tevékenységet követel.
A Talajtani Intézet több mint 70 éve végez talajtani alap- és alkalmazott kutatásokat, a környezet-, és földtudományok, az általánosabb értelemben vett agrártudományok (vidékfejlesztés, területi tervezés, mezőgazdasági vízgazdálkodás), valamint a környezet-, és természetvédelem területén. A kutatás mellett az Intézet részt vesz a tudományos és szakmai ismeretek átadásában is a társadalom részére.
A Szántóföldi Napok 2023-as tematikájához kapcsolódva az alábbi bemutatókat tekinthették meg a termelők és a diákok:
- Talajkémia: A talaj egyik alapvető tulajdonsága a pH értéke, vagy más néven kémhatása, amely nagymértékben befolyásolja a talajban lejátszódó folyamatok irányát és sebességét. A hatás közvetlenül és közvetve is jelentkezik. Előbbire példaként hozható a gazdák által kiadott tápanyagok időleges vagy végleges lekötődése a talajalkotókon, utóbbira a kedvező talajszerkezet kialakulása és annak a vízgazdálkodásban betöltött szerepe. A pH az egyik legkönnyebben megváltoztatható talajtulajdonság, ezért optimális tartományban tartva jelentősen javíthatja a gazdálkodás eredményességét. A helyszínen a leggyakoribb hazai talajféleségek kerülnek bemutatásra, a jellemző kémhatásuk és az ebből eredő tulajdonságaik, valamint a befolyásolás lehetőségeinek ismertetése.
- Beszivárgás: A mezőgazdaságban felhasznált szerves-, és műtrágyák, valamint növényvédőszerek vagy közvetlenül a talajon keresztül fejtik ki hatásukat, vagy a növény felületére kijuttatva idővel a talajra kerülhetnek. Ezt követően a csapadék bemosó hatására a talaj mélyebb rétegei felé mozdulnak el, potenciálisan a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztetve. Ebben a folyamatban a talaj szűrő, megkötő és átalakító képessége kulcsszerepet tölt be, e funkciók működőképessége határozza meg a vizeket érő terhelés mértékét. A helyszíni bemutatón két eltérő tulajdonságokkal rendelkező talajmodell segítségével került szemléltetésre a bemosódás jelensége és a lekötődés mértéke. A szennyező anyag feltűnő színű festékkel történő jelölése segíti a folyamat vizualizációját, és annak felismerését, hogy a talajok megkötőképessége véges, kimerülését követően a szennyezések akadálytalanul áramlanak tovább a felszín alatti vízbe.
- Erózió: A legjelentősebb talajdegradációs folyamat hazánkban is a vízerózió. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék hatására lejtős területeken kialakuló felszíni vízlefolyás magával ragadja a talaj alkotórészeit, rövid idő alatt elpusztítva ezzel a sok éves talajképződés eredményét. A felszíni vizeket érő tápanyag terhelés elsősorban foszfor esetében jelentős, de a nitrogénformák hatása sem sokkal marad el ettől. A mezőgazdasági talajok szerkezete alapvetően befolyásolja, hogy a lehulló csapadék milyen arányban képes beszivárogni a talajokba. A jó szerkezetű, kellően porózus talajok esetén a felszíni lefolyás kismértékű marad, így az eróziós hatás nem jelentős. A talajok szerkezetét a talajművelési eljárásokkal lehet elsősorban befolyásolni, ezért az erózió által veszélyeztetett területeken a talajkímélő művelésmódok alkalmazása, illetve a talajművelés teljes elhagyása kiemelt jelentőségű. A helyszíni bemutató az eltérő szerkezetű talajok különböző erodálhatóságára hívja fel a figyelmet, megjelenítve a felszíni lefolyás és a beszivárgás arányaiban meglévő különbségeket.
A fenntarthatóság nem más, mint a természetes- és mesterséges infrastruktúra harmonikus együttműködése, jól felfogott érdekünk a talajaink, vizeink védelme, ésszerű használata, megőrzése és sokrétű funkcióinak fenntartása, mind társadalmi-gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú és állandó tudatos tevékenységet követel!
Olvassa el a cikksorozatunk másik két részét is, melyek a Vízkeresletfejlesztés illetve a Vízkínálatfejlesztés témáját ölelik fel.
Talajtani Intézet
Sztahura Erzsébet - NAK
Tasnádi Gabriella - NAK