2023. november 22-én a Nestlé Hungária Csepregen, Vas vármegyében szervezett fórumot a helyi mezőgazdasági termelőknek a 2022-ben indított talajmegújító gazdálkodási gyakorlatokat támogató programjáról.
Két részes cikksorozatunk korábbi részében a programhoz történő csatlakozás lehetőségeiről volt szó, valamint a Biospheres kísérleti parcellák mikorrhiza analízisének eredményeit foglaltuk össze. Jelen, második cikkünkben pedig a takarónövények fontossága kerül górcső alá, továbbá a talajművelés intenzitás csökkentésének pozitív hatásait ismertetjük az olvasóinkkal, valamint a terepszemle eredményeit foglaljuk össze.
A fórumon számos kiváló előadást hallhattunk. Anthony Le Quemener, a Biospheres műszaki igazgatójának előadása a takarónövények jelentőségéről szólt, amelyet számos kísérleti eredmény támaszt alá. Az előadást Kökény Attila, talajmegújító tanácsadó fordította le a jelenlévőknek és egészítette ki hazai tapasztalatokkal.
A takarónövényekkel a legtöbb gazdálkodó már dolgozott, melyek alkalmazásával a cél a gyomelnyomás, talajmegóvás, talaj termékenységének javítása. Pozitív hatásai közé tartozik még a pezsgő talajélet, jobb talajszerkezet, jobb beszivárgás, jóval kisebb erózió és nagyobb tápanyag-feltáródás elérése. Kiemelték, hogy a takarónövények előnye leginkább akkor tud érvényesülni, ha csökkentett műveléssel párosul a használatuk.
1. kép: takarónövény keverék összetétele: facélia, négermag, len, alexandriai here, perzsa here, pohánka, bíborhere
Ahhoz, hogy eredményesen használjuk a takarónövényeket és talajfejlődést érjünk el velük, fontos a gazdaságunk kezdeti szervesanyag szintjének ismerete. Lényeges továbbá annak eldöntése is, hogy milyen mennyiségű és minőségű talajépítést szeretnénk elérni az évek során. Van két mérőszám, amelyek ismerete elkerülhetetlen a különböző takarónövények optimális használata érdekében. Az egyik ilyen szám a szén-nitrogén arány, a másik az úgynevezett stabilitási index (ISMO), amelyet a francia INRAE kutatóintézet dolgozott ki. Az elmondottak rávilágítottak arra, hogy a szén-nitrogén arány az, amely lényegében megmutatja mennyi nitrogén leadására/kibocsájtására képes a takarmánynövényünk, vagy komposztált trágyánk (más-más értékek), a stabilitási indexből (ISMO) pedig azt láthatjuk, milyen gyorsan képes azt felvenni a növényünk.
A fórumon azt javasolták, hogy a gazdálkodók maradjanak a 20 szén-nitrogén arány közelében, vagy alatta addig, amíg fejleszteni akarják a talaj nitrogén készletét. Példa: egy 16-os szén-nitrogén arányú takarmánynövény keveréknek magasabb a komposztált trágya szén-nitrogén arányánál, viszont ennek jóval alacsonyabb, 25% a stabilitási indexe. Ez azt jelenti, hogy jóval gyorsabban adja le a tápanyagokat a következő növény számára. Kevesebb nitrogént bocsájt ki, ad le, de azt jóval gyorsabban, mint a komposztált trágya, amely alacsonyabb, 12-es szén-nitrogén aránnyal rendelkezik, de magasabb, 70% stabilitása indexel.
A különböző időben vetett takarónövényekről is szó volt, mint a nyári, vagy téli takarónövény-keverékek. A 60 napos „zöldítést” (pl. repce aratás után vetünk és búza előtt) a leggyakrabban alkalmazott technológia Magyarországon, azonban ez kockázatos lehet, mert tápanyagot és vizet vonhat el a következő fő kultúrától, tehát hosszabb időszakban kellene gondolkodnunk a cél elérése érdekében. Maximum három tonna biomasszát tudunk elérni vele, de a hazai célérték 6 tonna szárazanyag lenne, mert ebben az esetben épül a talaj szén tartalma. Amennyiben ennél nagyobb biomasszát szeretnénk, abban az esetben augusztus elején javasolt vetni a takarónövény-keveréket, s az vagy áttelel, vagy kifagyó lesz, de mindenképp nagyobb biomasszát fog hozni, mint a „zöldítés”. A takarónövény március eleji terminálása segít, pl. víz és tápanyag elvonás minimalizálásában.
A programban résztvevő szakemberek a fagyérzékeny takarónövény-keverék vetését javasolták, hogy az enyhe teleken is kifagyjon, így tavasszal könnyen elművelhetőek egyetlen sekély műveléssel is. Akkor érdemes áttelelő takarónövény-keveréket alkalmazni, amikor kellően gyors már a talaj tápanyag-körforgása és képes tavaszra lebontani az összes szerves anyagot és nem jelent majd gondot annak eldolgozása sem, mert általában már csak a no-till gazdálkodásban alkalmazzák.
A terminálás végezhető mechanikai módon, talajművelő eszközökkel és kémia úton, vegyszerekkel. A terminálást sekély művelési mélységben szükséges kivitelezni ahhoz, hogy kevés szén- és vízveszteségünk legyen. Sekély művelés 10 centiméter feletti, de a legjobb, ha 5 centiméter vagy annál sekélyebb művelést alkalmazunk. A franciák előszeretettel használják például a különböző hántolónak (scalper) nevezett eszközöket a sekély művelés kivitelezésére.
A talajmegújító rendszer alapja a minimum művelés után a no-till bevezetése, ugyanis a talajbolygatással csökkentjük a talaj szén és víz készletét. A talajban lévő szén megkötése azért is áll a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatok fókuszában, mert a szerves szénnek rendkívül fontos szerepe van a talaj kialakulásban, a természetes tápanyagkörforgásban.
A terepszemle során Bodorics Pál három különböző területét hasonlítottuk össze. Az első tábla olyan takarónövényes terület volt, amelyet vizes állapotban alaposan megműveltek, majd a növények kikelése előtt aszály súlytotta a területet. A második területen a mulcsvetés hatásait figyelhettük meg. A harmadik no till-es, talajművelés nélküli direktvetéses kukorica volt.
2. kép: mulcsvetésű terület
3. kép: szegletes lednek gyökerein lévő nitrogénkötő rhizóbium gümők
A talajállapot változást jól láthattuk a szemle során. Lényegében a talajművelés intenzitásának csökkentése morzsalékosabb, vízbefogadóbb talajt eredményezett, szervesanyag tartalma gazdagabb volt.
Szerencsére világszerte egyre többen ismerik fel a talaj megőrzésének fontosságát, ugyanakkor a többség még mindig bizalmatlan az új módszerekkel szemben. Pedig a megfelelő gyakorlatok alkalmazásával, mint például takarónövény-keverékek használatával, talajművelés elhagyásával vagy minimális szintre történő csökkentésével, a műtrágyahasználat és növényvédőszerek csökkentésével bizonyítottan nő a talajok szervesanyag tartalma, a szén készlete, gazdagodik a talajélet ennélfogva nő a víztározó képessége, javul a szerkezete, jóval több fajta mikorrhiza gomba talál táptalajt is. Végső soron a termesztett növényeink ellenállóbbak lesznek a különböző stresszekkel szemben, ezért biztonságosabb és nagyobb terméseredményt hoznak.
Talajaink védelme közös feladatunk!
NAK / Gergely Márta
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön