Környezetgazdálkodás

2024. február 27-én 329 igen, 275 nem és 24 tartózkodás szavazattal elfogadta az Európai Parlament a Természet-helyreállítási Törvény (nem hivatalos fordítás; Nature Restoration Law) szöveg tervezetét. Most már a Tanácsnak is el kell fogadnia, mielőtt azt az EU Hivatalos Lapjában közzéteszik és 20 nappal később hatályba lép.

Az európai élőhelyek több, mint 80%-a rossz állapotban van. Emiatt a Bizottság 2022. június 22-én javaslatot tett egy, a természet-helyreállításáról szóló jogszabályra, amely hozzájárul a károsodott természeti értékek helyreállításához és hosszú távú megőrzéséhez az EU szárazföldi és tengeri területein, az EU éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez, valamint az ezekhez kapcsolódó nemzetközi kötelezettségvállalásainak (ENSZ Biodiverzitás Egyezmény) teljesítéséhez.

Az új jogszabály fő célja, hogy az EU 2030-ig a szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémáját helyreállítsa.

Az átfogó uniós célok elérése érdekében a tagállamoknak 2030-ig a jogszabály hatálya alá tartozó élőhelyek (az erdőktől és legelőktől kezdve, a vizes élőhelyeken, folyókon és tavakon át egészen a korallzátonyokig) legalább 30%-át kell rossz állapotból jó állapotba hozniuk, ami 2040-re 60%-ra, 2050-re pedig 90%-ra emelkedik. A Parlament álláspontjával összhangban a tagországoknak 2030-ig elsőbbséget kell biztosítaniuk a Natura 2000 területeknek. A jó állapot elérését követően az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy a helyrehozott terület állapota ne romoljon jelentősen. A tagállamoknak nemzeti helyreállítási terveket is el kell fogadniuk, amelyekben részletezik, hogyan kívánják elérni az említett célokat.

Mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó célkitűzések

A mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének javítása érdekében az uniós országoknak a következő három mutató közül kettő esetében kell javulást elérniük: a gyepek lepkeindexe; a nagy változatosságot mutató tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya; a szántóföldek ásványi talajában tárolt szerves szénkészlet. Továbbá intézkedéseket kell hozni a mezőgazdasági területek madárindexének (farmland bird index) növelésére is, mivel a madarak jó jelzői a biológiai sokféleség általános állapotának.

Mivel a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása az egyik legköltséghatékonyabb módja a mezőgazdasági ágazatban a kibocsátások csökkentésének, a tagországoknak 2030-ig a lecsapolt tőzeglápok legalább 30%-át helyre kell állítani (az érintett 30% legalább egynegyedét pedig újra kell nedvesíteni), 2040-ig 40%-át, 2050-ig pedig 50%-át (ahol az 50% legalább egyharmadát újra kell nedvesíteni). Az újra nedvesítés a gazdálkodók és a magánföldtulajdonosok számára továbbra is önkéntes marad.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a jogszabály a Parlament kérésének megfelelően rendelkezik egy „vészfékről”, így a mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó célkitűzések kivételes körülmények között felfüggeszthetők, olyan esetekben, ha azok jelentősen csökkentik az uniós fogyasztást kielégítő élelmiszertermeléséhez szükséges földterület nagyságát.

Egyéb ökoszisztémákra vonatkozó célkitűzések

A jogszabály az erdei ökoszisztémák több mutatójának pozitív alakulását és további hárommilliárd fa ültetését is előírja. A tagállamoknak továbbá legalább 25 000 km folyószakaszt kell visszaállítaniuk szabad folyásúvá, és biztosítaniuk kell, hogy a városi zöldfelületek és a városi fák lombkoronaszintje ne csökkenjen.

Forrás: Európai Parlamenti sajtóközlemény

Az Európai Parlament által elfogadott jogszabály várhatóan a nyár folyamán kerül megküldésre a tagállamok részére. Ezután 2 év áll a tagállamok rendelkezésére, hogy kialakítsák a nemzeti szintű megvalósítási tervet, amelyekkel a jogszabályban foglalt célok elérhetőek.

Magyarországon a rendelet hazai környezetbe ültetéséért és megvalósításáért az Agrárminisztérium lesz a felelős, amelyben a társszervezetek munkájára is feltétlenül számítanak.

NAK / Gyenes Adrienn, Vadkerti-Tóth Viktor