Környezetgazdálkodás

A mezőgazdaság növényvédőszer-göngyöleg kibocsátása éves szinten jelentős mennyiségű, ezért kiemelten fontos és példaértékű a Cseber Nonprofit Kft. elmúlt két évtizedes munkája. A CSEBER erőfeszítéseinek köszönhetően a hazai gazdatársadalom számára már szinte természetes, hogy a használt növényvédőszeres göngyölegeket az országszerte több mint 150 gyűjtőhely egyikére eljuttatják. Az elmúlt 21 év alatt összesen 25 ezer tonna növényvédőszer-göngyöleget gyűjtöttek vissza.

Mint közismert, a „Három a magyar igazság” kampány 2019-ben indult, melynek célja a növényvédőszeres göngyölegek szakszerű tisztításának és visszagyűjtésének előmozdítása. A kampány keretében kiemelt figyelmet kapott a visszagyűjtött csomagolóeszközök újrahasznosítása, hiszen ezekből értékes másodnyersanyag keletkezik, amely új göngyölegek előállításához is felhasználható. A CSEBER és a Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt. 2023. július 1-jétől közösen folytatja ezt a tevékenységet, tovább erősítve a fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás terén létrejött partneri együttműködéseket.

Az Európai Fenntarthatósági Hét keretei között került megrendezésre a VIII. CSEBER Fenntarthatósági Konferencia, ahol Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója beszámolt arról, hogy hat-, de erősebb napokon nyolc és félmillió palackot visznek vissza az automatákba. Az esztergomi hulladékudvaron kívül még nyolcvanhárom fog megnyílni szerte az országban, a textilkonténerek számát ezerötszázról hatezerre növelik, valamint a konyhai biohulladékok és nagyméretű traktorgumik gyűjtését is megkezdték. A CSEBER-rel való együttműködés különösen eredményesnek bizonyult: az elmúlt év során a növényvédőszerrel szennyezett csomagolások visszagyűjtési aránya elérte a 77%-ot, amely európai szinten is kimagasló eredménynek számít, ugyanakkor még rengeteg teendő van a hulladékáramok hatékonyabb kezelése terén. Célul tűzték ki, hogy fokozzák az együttműködést a különböző hulladékáramok területén, különös tekintettel a bigbag zsákok hatékonyabb visszagyűjtésének érdekében, valamint további visszaváltási pontokat is létrehoznak.

Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős alelnöke, előadásában a mezőgazdaság jövőbeli fenntarthatóságának kulcselemeit hangsúlyozta a konferencián. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntartható mezőgazdaság nemcsak a természeti erőforrások megőrzését célozza, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is előnyös kell, hogy legyen. Az egészséges talaj fenntartása, a vízgazdálkodás optimalizálása, a biodiverzitás megőrzése és a vegyszerhasználat csökkentése mind jelentős részei a fenntartható gazdálkodásnak. Előadásában külön kiemelte a klímaváltozás és a vízhiány okozta kihívásokat, amelyek a mezőgazdaságban is radikális változásokat követelnek meg. A fenntartható gazdálkodás nem csak egy szükségszerű válasz a környezeti kihívásokra, hanem gazdaságilag is előnyös lehet, hiszen az inputköltségek csökkentésével és a talajmegújító technológiák alkalmazásával hosszú távú hasznot hoz a gazdálkodóknak. Az agrárágazat jövőjét nagyban befolyásolja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése és alkalmazása, amelyek elősegítik a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok hosszú távú összehangolását.

A konferencián kiemelték, hogy a növényvédelemmel kapcsolatban sok esetben negatív kép jelenik meg a laikusok fejében. Fontos hangsúlyozni, hogy ahogyan a gazdálkodók nem engedhetik meg maguknak a műtrágya pazarlását, úgy a növényvédelem sem a vegyszerek mértéktelen használatáról szól, hiszen ezek jelentős költségekkel is járnak. Ráadásul az Európai Unióban egyre szűkül a rendelkezésre álló engedélyezett hatóanyagok köre, valamint számos bevált növényvédőszer eltűnik a piacról. Mindez nagy kihívást jelent a gazdák számára, akiknek ilyen körülmények között is képesnek kell lenniük magas minőségű és megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítására. Ezt tovább nehezíti, hogy az alternatív módszerek és új technológiák fejlesztése lassan halad, így a termelők fokozott odafigyeléssel és körültekintéssel kénytelenek egyensúlyozni a hatékonyság és fenntarthatóság között.

Az élelmiszertermelés önmagában is összetett rendszer, de a termelési folyamatokon túl egyre több szervezet és iparági szereplő tűzte ki célul a környezeti lábnyom csökkentését, valamint a körforgásos gazdaságban való aktívabb részvételt. A CropLife Europe szerint minden tonna újrahasznosított nagy sűrűségű polietilén (HDPE) műanyag, amelyet új termékek előállítására használnak fel a szűz HDPE helyett, több mint 50 millió hőegységnyi energiamegtakarítást jelent – ez egyenértékű több mint 1700 liter benzin energiatartalmával. Az okszerűen gazdálkodó termelők tehát nemcsak jövedelmezőségüket növelik, hanem aktívan hozzájárulnak a környezet védelméhez is.

A CSEBER példája is bizonyítja, hogy a fenntartható fejlődés elérése érdekében mennyire fontos a széleskörű együttműködés és a partnerek közötti hatékony kommunikáció. Ez összhangban áll az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak egyik alapvető pillérével, a „Partnerség a célok eléréséért” elvével, amely nélkül a fenntarthatósági törekvések nem lehetnek sikeresek.

NAK / Pető Krisztina, Makra Vivien