Környezetgazdálkodás

Cikksorozatunk előző részeiben ismertettük a támogatási kérelem benyújtására vonatkozó alapinformációkat, a választható tematikus előíráscsoportokat, a területméréssel kapcsolatos tudnivalókat, az AKG-ba belépő minden gazdálkodóra érvényes általános elvárásokat és az értékelés szempontjait.

Az AKG-hoz kapcsolódó ismereteket tartalmazó cikksorozatunkban most a szántó tematikus előíráscsoportokhoz tartozó egyes vállalásokat, elvárásokat tekintjük át.

Szántó vonatkozásában az AKG-s területeken nem igényelhető támogatás a következő hasznosításokra: rizs, energiafű, nád, tarló, talajtakarás nélküli pihentetett terület, energetikai céllal telepített kínai nád, fás szárú energetikai célú ültetvény, valamint az ültetvény földhasználati kategóriába sorolt, a pályázati felhívás 7. mellékletben szereplő növényfajok, így a földieper sem. Hajtatásos termesztés sem hozható be az AKG szántóterületre, valamint az ideiglenes gyep csak gyepgazdálkodási földhasználati kategória esetében támogatható.

Kötelező alapvállalások között szerepel a „Szűkített növényvédőszer készítmények alkalmazása.” E szerint a nem, vagy csak korlátozással használható növényvédőszer készítmények listáját az IH minden év január 31-ig közleményben teszi közzé.

Amennyiben a területünkön zárlati károsító vagy zárlati károsítót terjesztő rovarok megjelenésére kerül sor, úgy a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalok által közzétett védekezési felhívás szerint, a védekezési felhívásban foglaltaknak megfelelően a fenti korlátozástól eltérő módon felhasználható növényvédőszer-készítmény. Azonban az EU-ban nem engedélyezett hatóanyagok az AKG támogatott területeken szükséghelyzeti engedéllyel sem használhatók.

Ugyancsak alapvállalás lehet a „Növényvédelmi előrejelzés alkalmazása.” előírás, mely megvalósítható többek között az alábbi eszközökkel, módszerekkel:

• növényvédelmi megfigyelések (eGN-be rögzítéssel), vagy
• növényvédelmi előrejelzési rendszerhez való csatlakozás, vagy
• meteorológiai állomás üzemeltetésével

A korábbi gyakorlattól eltérően alapvállalás lett a következő „Akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat elvégzése”.

E szerint már nem elégséges a szűkített talajvizsgálat megléte. Elvárt azonban, hogy a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt, a szántó földhasználati kategória teljes területére, 5 évnél nem régebbi (1 minta max 5 ha), minden évre folyamatos bővített talajvizsgálati eredményekkel rendelkezzünk.

Folyamatosság szempontjából a talajminta leadásának időpontja számít így, ha még nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, akkor a talajminta leadásáról a laboratórium által kiállított, a pályázati felhívás 14. melléklet szerinti átvételi igazolás is elfogadható, legfeljebb a minta leadásától számított 1 évig.

Amennyiben még nem rendelkezünk 5 éven belüli bővített talajvizsgálati eredménnyel, úgy legkésőbb a 2025. évi egységes kérelem benyújtásának jogvesztő határnapjáig kell a talajvizsgálati kötelezettséget teljesíteni, vagy akkreditált talajlaboratórium által a talajminta leadásáról kiállított átvételi igazolással rendelkezni.

A talajmintavételt bárki elvégezheti, azonban a talajvizsgálatot csak akkreditációval rendelkező talajlaboratóriumok végezhetik el.

Az érintett területre már rendelkezésre álló, az előírásoknak megfelelő talajvizsgálati eredmény attól függetlenül elfogadható, hogy a talajvizsgálati eredményt kinek a nevére állították ki.

További alapelőírás „Talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási terv készítése talajtani szakértő bevonásával.” évente, általánosságban szeptember 30-ig, talajvizsgálati eredmények alapján a következő évre vonatkozóan.

A 2025. évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet a 2025. évi egységes kérelem benyújtási határidejének utolsó napjáig kell elkészíteni. Amennyiben még nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, úgy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet.

A tápanyag-gazdálkodási tervet – a lentebbi kivételtől eltekintve – talajtani szakértő* bevonásával kell elkészíteni, aki az elkészített terv aláírásával igazolja a közreműködését.

A tápanyag-gazdálkodási tervet a saját gazdaságára vonatkozóan önállóan elkészítheti az a gazdálkodó (beleértve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét, vagy alkalmazottját, vagy a tagját és az őstermelők családi gazdaságának képviselőjét vagy tagját), aki szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben, vagy nem szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben, de a pályázati felhívás 17. mellékletben szereplő felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

*Talajtani szakértő: külön jogszabály alapján talajvédelmi, illetve tápanyag-gazdálkodási szakértő engedéllyel rendelkező személy, vagy a külön névjegyzéki szaktanácsadóként tápanyag-gazdálkodás, talajvédelem, szántóföldi növénytermesztés vagy kertészet szakterületen regisztrált névjegyzéki szaktanácsadó

A tápanyag-gazdálkodási terv elkésztése során figyelembe kell venni az egyes vállalásokban meghatározott értékeket, valamint a nitrát-érzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008 (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: 59/2008 (IV. 29.) FVM rendelet) szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékeket.

A tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell műtrágyák esetén az N, P, K elemek hektáronkénti kijuttatható hatóanyag maximális mennyiségét, míg szerves trágya esetén a N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag - hasznosulási értékekre és a maximálisan alkalmazható hatóanyag mennyiségre vonatkoztatott határértékek figyelembe vételével megállapított - hektáronkénti maximális mennyiségét.

Ha az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A vegyes vagy keverék hasznosítás egy növénykultúraként veendőek figyelembe. Az adott tábla vonatkozásában a tápanyag-gazdálkodási tervben meghatározott maximális N, P, K hatóanyagnál több hatóanyagot nem juttatható ki.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tárgyévre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási terv adattartalmát a NÉBIH honlapján elérhető elektronikus Gazdálkodási Naplóban (e-GN) rögzíteni és ügyfélkapun keresztül be kell nyújtani a tárgyévet követő év január 31. napjáig.

Alapkötelezettség továbbá az is, hogy „A kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt legalább egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése és bedolgozása vagy istállótrágya-, vagy biogáz iszap kijuttatása.”

A kötelezően betartandó ezen előírás alól mentesülnek azok a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek, amelyeken a 2025. évi egységes kérelem benyújtási időszak utolsó napjától 2029. december 31. napjáig, a KET teljes területének legalább 90 %-án, megszakítás nélkül, évelő szálas pillangós takarmánynövény vagy évelő gyógy-, aroma- és fűszernövény termesztése történik vagy zöldugarként vagy méhlegelőként kerül hasznosításra. Fontos, hogy ez a mentesség csak az alapvállalás alól mentesít. Az alapvállalásként teljesítendő vállalást (A) és a szabadon választott vállalást (V) két külön évben kell teljesíteni.

Fentiek teljesítéshez kapcsolódóan, mit kell tudnunk a zöldtrágyázásról?

A zöldtrágyanövény olyan vetett növényfaj vagy növényfajok keveréke, amely legalább 60 napig növénytakaróként beborítja a talajt – főnövényként, vagy bejelentett másodvetésként - és a talajtermékenység javításának céljából bedolgozásra kerül, ezért a kaszálék sem hordható le a területről. A zöldtrágyanövényként elfogadható növények listáját a pályázati felhívás 10. melléklete tartalmazza azzal, hogy az árvakelés nem minősül zöldtrágyanövénynek.

A zöldtrágyanövény vetésének és bedolgozásának is meg kell történnie a kötelezettségvállalási időszak alatt. A kötelezettségvállalási időszak vége (2029. december 31. napja) után történt zöldtrágyanövény bedolgozása nem vehető figyelembe a vállalás teljesítésének, mivel a zöldtrágyázás teljesítésének éve a bedolgozás naptári éve.

A zöldtrágyanövény bedolgozása megvalósulhat beforgatással vagy forgatás nélküli tárcsázással. A talajmegújító szántó TECS esetén a zöldtrágyanövény bedolgozása megvalósítható a zöldtrágyanövény elművelésével is, azaz mechanikai úton vagy leszárítással történő megsemmisítésével valósul meg.

Fontos, hogy egy adott kultúra melléktermékként való bedolgozása nem számolható el zöldtrágya bedolgozásnak is.

Az Agro-ökológiai Program keretében nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést nem lehet figyelembe venni AKG zöldtrágya növényként.

Továbbá az Agro-ökológiai Program talajtakarás szántóterületen gyakorlat teljesítése céljából vetett takarónövény abban az esetben fogadható el zöldtrágyanövénynek, ha az a takarónövény vetését követő év február 28. napját követő 60 nap után kerül bedolgozásra.

Az istállótrágyázás elfogadásának is vannak szabályai, melyek az alábbiak:

A kijuttatott istállótrágyát az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet alapján előírt 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni. Az istállótrágya kijuttatása akkor kerül elfogadásra, ha a kedvezményezett az adott évi tápanyag-gazdálkodási terv alapján adott növényre meghatározott N hatóanyag legalább 40 %-át a szervestrágya hasznosuló N tartalmából biztosítja.

Ha az adott növényre meghatározott N hatóanyag szükséglet 40 %-ának szervestrágyával történő kijuttatása meghaladná a 170 kg/ha/naptári év szerves eredetű N hatóanyag mennyiséget, abban az esetben sem lehet 170 kg/ha/ naptári év szerves eredetű N hatóanyagtól többet kijuttatni és így az 40 %-os értéktől el lehet térni.

Sorozatunkat az önállóan választható előírások áttekintésével folytatjuk.

NAK / Sztahura Erzsébet