Környezetgazdálkodás

Az ökoszisztéma szolgáltatásai: elfeledett szövetségeseink

Az emberiség régóta próbálkozik a természet erejének uralásával, miközben egyre inkább úgy kezeli mintha az csak egy akadály lenne a fejlődés útjában. Mesterséges (mérnökinek kikiáltott) beavatkozásokkal igyekszünk elérni a kívánt eredményeket, miközben észrevétlenül pusztítjuk el azokat az ökológiai folyamatokat, amelyek évszázadokon át biztosították a létezésünkhöz szükséges feltételeket, többek között a föld termékenységét és a kártevők kordában tartását. Mindezek következménye, hogy évről-évre súlyosabb problémákkal kell szembenéznünk: a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a talajok leromlása, vizeink szennyeződése mind annak a jelei, hogy a természet egyensúlya megbomlott.

A jó hír az, hogy létezik még az a hagyományos tudás – a józan paraszti ész – ami látott a tájban, érzékelte a változásait és ennek megfelelően tudott alkalmazkodni hozzá.

Mezei pocok: egyszerre kártevő és zsákmány

A mezei pocok egy jó példa a korábban említett dinamikára: hiszen gyorsan fel tud szaporodni és tömeges jelenlétével számottevő károkat okoz a szántóföldi növénytermesztésben, ami komoly problémát jelent a gazdálkodónak. Ezzel párhuzamosan ez a kisrágcsáló az európai ragadozómadarak egyik legfontosabb táplékforrása is – ennek megfelelően a felszaporodási hullámot nagyjából egy év „késéssel” követné a ragadozók felszaporodása is és máris meglenne a szükséges kontroll a pocok felett. Ha a gazdálkodásban támogatjuk ezen madarak megtelepedését, akkor már jelentős lépéseket tettünk a hatékony pocokkár mérséklésért ezzel a természetes védekezési módszerrel.

A ragadozómadarak szerepe a pocokszabályozásban, avagy mennyi az annyi

Minden ragadozómadár fajunk szívesen fogyasztja a pockot, amelyik meg tudja fogni. Érdekességképpen megemlítjük azt is, hogy nem csak a ragadozómadarak fogyasztják előszeretettel, hanem a szürke gémek, gólyák, kócsagok is felcsipegetik, ha van rá lehetőségük. Egy leegyszerűsített számolási példán szemléltetjük, hogy nagyságrendileg ez mit jelenthet:

Hazánkban nagyjából 8 000 pár erdei fülesbagoly fészkel – ez 16 000 példányt jelent (fiókák nélkül). Egy erdei fülesbagoly átlagosan 4 pockot eszik meg naponta. Ez azt jelenti, hogy csak az erdei fülesbaglyok éves szinten több mint 23 000 000 pockot fogyasztanak el. De ugyanitt említhetnénk akár a barna rétihéját is, aminek a tápláléka pocokgradációs években 86%-ban mezei pocokból áll.

/Az adatok Haraszthy László előadásából származnak. Az adatokat 1600 órányi vadkamera felvétel és 1283 zsákmányállat elemzése támasztja alá. /

Mit tehetünk a ragadozómadarak megtelepedéséért?

A gazdálkodók számára egyszerű, ugyanakkor hatékony lehetőségek állnak rendelkezésre a ragadozómadarak megjelenésének támogatására:

• T-ülőfák kihelyezése: a vörös vércse és az egerészölyv számára ideális és igen kedvelt megfigyelőhelyeket biztosítanak a vadászathoz.
• Fészkelésre alkalmas helyek, lehetőségek kialakítása: magas fák, fasorok, erdőfoltok megtartása, esetleg vércseládák kihelyezése segíti a madarak fészkelését.
• Kaszálatlan területek fennhagyása: az előzőhöz hasonlóan a földön fészkelő ragadozómadár fajok (például rétihéják) megtelepedését segíthetik elő.
• Növényvédőszerek mérséklése: a ragadozó madarak is érzékenyek a mezőgazdasági kemikáliákra és mivel előszeretettel fogyasztják a mérgezésben elpusztult pockokat (vagy bármilyen más állatfajt), így az felgyülemlik a szervezetükben és előbb vagy utóbb ők is elpusztulnak a mérgezésben.

A támogatások hozzájárulása a ragadozómadarak jelenlétéhez

A fent említett okokból az AKG támogatás a kezdetektől fogva tartalmaz olyan támogatható tevékenységeket (például T-ülőfa kihelyezése, kaszálatlanul hagyott területek fennhagyása vagy földön fészkelő védett madár fészkének megtalálása esetén védőzóna kialakítása stb.), amelyek közvetlenül vagy közvetetten hozzájárulnak ahhoz, hogy egy egyensúlyban lévő agrár-élőhely jöhessen létre.

A 2023-2027-es KAP támogatások közül hasonló célokat fog szolgálni az agrár-erdészeti rendszerek telepítése és az AÖP támogatás egyes előírásai (Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken és Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata). AKG tekintetében is vannak a ragadozómadarakra nézve további pozitív változások: az eddig megszokott „madaras Tematikus Előírás Csoportok (TECS-ek)” mellett egy új TECS, a Natura 2000 szántó is meghirdetésre került, melyben szintén alapvállalásként szerepel több, a ragadozómadarak szempontjából előnyös előírás.

Amiről ritkán beszélünk: ragadozómadár mérgezések

Bár a ragadozómadarak pótolhatatlan szerepet játszanak az agrártáj ökológiai egyensúlyának fenntartásában, mégis előfordul, hogy áldozatául esnek szándékos mérgezéseknek. Idén márciusban a Tápió-vidéken fedeztek fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai kiterjedt mérgezett csali kihelyezést és ennek következtében védett és fokozottan védett madarak tömeges pusztulását. Az ilyen cselekményeket a 2021-es Tura-Galgahévíz térségében történt eseményeket követő Btk. szigorítás már bűncselekménnyé nyilvánítja. A mérgezett csalik kihelyezése nemcsak jogszabály-ellenes és komoly ökológiai károkat okoz, hanem a civil lakosság tekintetében is veszélyes (kutyák, de akár kisgyerekek is megtalálhatják és megehetik a mérgező csalikat).

NAK KAP-hálózat ZTE / Gyenes Adrienn