A koronavírus-járvány miatt bő egy hónapja elrendelt veszélyhelyzet időszakában szinte egymást érik a kormány gazdaságvédelmi és egyéb kármentesítési, illetve kármegelőzési intézkedései. Ezek közül több az erdőgazdálkodók számára is segítséget jelent, de az ágazatot általánosan érintő érdemi intézkedésre tudomásunk szerint először most került sor.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy „az Evt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott, az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenés pótlására vonatkozó kötelezettség a veszélyhelyzet megszűnését követő év április 15. napjáig teljesíthető”.
Ez azt jelenti, hogy ha egy erdőgazdálkodó a pótlási kötelezettségének a veszélyhelyzeti korlátozások miatt nem tudott megfelelni, akkor a mulasztás miatt az idei évben nem kell erdőgazdálkodási bírsággal számolnia.
Az erdőtörvény következetes és szigorú szabályozása értelmében a véghasználati fakitermeléssel érintett, vagy egyéb okból kritikusan kiritkult erdőt az erdőgazdálkodónak újra kell erdősítenie. Az erdőfelújítás általában több évig tartó folyamat, amelynek az egyes mérföldköveihez a törvény határidőket szab meg. A határidők teljesítését az erdészeti hatóság rendszeresen ellenőrzi, és ha szükséges, intézkedéseket hoz a kötelezettség szakszerű és időben teljesítése érdekében. Ilyen mérföldkő az erdőfelújítás megkezdése, a mennyiségi károsodással érintett erdőfelújítás helyreállítása, valamint a befejezett erdőfelújításra előírt állapot elérése. Ezek közül általában az első két esetben merül fel olyan erdősítési feladat (csemeteültetés, ápolás), amelynek az elmulasztása már a tárgyévben jelentősen visszavetheti az erdősítés állapotát, azaz szankciót eredményezhet. A most hozott intézkedés a két eset közül az egyiket rendezi megnyugtatóan.
Az erdősítés megkezdésének elmaradása esetére feltételezhetően azért nem terjed ki a kormány intézkedése, mert ebben az esetben az erdészeti hatóság a hatályos szabályozás szerint is tehet engedményt, az adott határidő módosításával. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a „határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be”. A veszélyhelyzeti korlátozás nem szerepel a felsorolásban, illetve az erdőgazdálkodóknak 2019. ősz végétől 2020. március közepéig tulajdonképpen lett volna lehetőségük a csemeteültetésre, így a határidő módosítása és a szankció elmaradása az erdészeti hatóság mérlegelésétől függ.
További eset, ha a felújítatlan vagy leromlott állapotú, erdőfelújítással érintett erdőben új erdőgazdálkodó kezdi meg a tevékenységét. A hatályos szabályozás szerint számára akkor lehet a rendes munkavégzéshez szükséges új határidőket megszabni, ha a felmerülő csemeteültetési és ápolási feladatokat már elvégezte. A szabályozás ebben az esetben az előzőhöz hasonló vis maior lehetőségeket nem tartalmaz, így mulasztás esetén az erdőgazdálkodónak az idei évben még mindenképpen számolnia kell a bírsággal.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara időközben javaslatot tett az agrártárcának annak érdekében, hogy a veszélyhelyzeti engedmény az utóbbi esetekre is terjedjen ki.
(NAK/Szalai Károly)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön