Jelen kis cikkünkben nem térünk ki „legyen másodvetés, vagy ne legyen” dilemmára, illetve a „hogyan” kérdésre, hiszen van olyan gazdálkodó, aki a folyamatos növényi gyökerek jelenléte – fő- és melléktermék gyökerei – nélkül már el sem tudja képzelni gazdálkodását, hiszen megtapasztalja mindezek tápanyag- és vízmegtartásra, talajszerkezetre adott pozitív hatásait (többek között pl. a vonóerőigény csökkenést). Persze van olyan gazdálkodó is, aki tart ettől, vagy nem akarja alkalmazni a másodvetésű növényeket. Tehát most mindezek kifejtésére nem kerül sor, hanem sokkal inkább arra, hogy a jelenleg zajló Egységes kérelem (EK) kapcsán mi minden szabály teljesíthető egy másodvetés betervezésével, ügyelve a másodvetés összetételére, a vetés, illetve talajba dolgozás időpontjaira.

Az EK rendelet* szerint a másodvetés a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után a következő év első főnövényének vetéséig betakarított vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott növénykultúra, ahol a vetést megelőző talajmunkákra az agronómiailag indokolt idő** figyelembevételével végzik el. A másodvetésnek a megelőző főnövénytől – keverékek esetében minden komponens vonatkozásában - különböző növénycsaládhoz kell tartoznia.

Most tekintsük át, mikor jöhet szóba a másodvetés! Kezdjük a Feltételességgel.

A talajerózió elleni védekezés egyik elvárt formáját a „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6. előírás” rögzíti.

E szerint fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után vagy őszi kultúra*** - beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést – vetésével, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével.

Itt tehát a másodvetést december 31-ig kell fenntartani, direkt összetétel nem rögzített. Arra azonban ügyelni kell, hogy a főnövény és a másodvetés vetése között 30 napnál több idő nem telhet el, vagy amennyiben eltelne, úgy legalább a vetés előtti 30 napig az első növény tarlóját fenn kell tartani, ahol csak sekély tarlóhántás végezhető (pl. középmély lazítás nem).

Mindez teljesíthető VPAKG zöldtrágyanövényekkel és a HMKÁ8 ökológiai másodvetéssel, is, ha azt nem 60 napig, hanem december 31-ig tartjuk fenn. Persze ezen esetekben figyelni kell az elvárt növényi összetételre is, valamint arra, hogy az ökológiai másodvetésnél növényvédőszer nem alkalmazható talajba dolgozásig.

Természetesen a talajtakarást vállalhatjuk őszi kultúra vetésével*, s közben beiktathatunk aratás után egy VPAKG zöldtrágyázást, vagy ökológiai másodvetést, amennyiben ezen kultúrákat a betakarítás és az őszi kultúra vetése előtt 60 napig fenn tudjuk tartani.

Maradva a Feltételességnél az előbb is említett bármely másodvetés a Vetésváltás szabályai betartásával külön kultúrának számít a szántóterületeken (HMKÁ 7.).

A HMKÁ 8. előírás alkalmazása – amikor is a szántóterület bizonyos százalékán (pl. 7 %-án) nem termelő területeket kell fenntartani. Az idén persze a parlagra derogáció van, így sokan bizonyára ezt az opciót választják. Azonban, ha mégsem, és a 7 %-os variációból 4 %-ot ökológiai másodvetéssel teljesítik, úgy - annak összetételére ügyelve - október 1-ig el kell vetni, s itt a növényvédőszer használat sem lehetséges talajba dolgozásig, melynek minimum 60 napig a területen kell lenni.

Ezen másodvetéssel teljesíthető a HMKÁ7 a vetésváltás megtörése, vagy amennyiben december 31-ig fenntartjuk, úgy a HMKÁ6 talajtakarás is.

Ugyanakkor az Agro-ökológiai program „Terménydiverzifikáció” gyakorlatában is elszámolható, ha a tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban hosszabb ideig van jelen, mint az EK beadási időszakban bejelentett növény (pl. árpa után). S amennyi eltérő keverékkel történik a vetés, úgy a másodvetés, annyiféle kultúraként vehető figyelembe a diverzifikáció kapcsán. Pl. lehet most a gazdaság egészében csak búza, de megfelelő másodvetéssel akár 4-5 féle növényt is teljesíthetünk.

A fentieken túl az Agro-ökológiai program egyes gyakorlataival az átjárhatóság nem ilyen egyértelmű.

Nézzük a választható 1. pontos talajtakarásos gyakorlatot, amikor is február 28-ig fenntartandó az őszi vetés, vagy a tarló, vagy a megfelelő összetételű másodvetés (itt azonban a betakarítás – vagy a tarlóállapot megszűntét követő 15 napon belül a vetést is el kell végezni).

Ezen gyakorlat keretében – a Feltételességgel ellentétben – nem számolható el a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetés az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetés. Mindez azonban a Feltételesség vetésváltási szabályainál, talajtakarási elvárásánál megfelelő, s bizonyos növénykultúrák fenntarthatóságával - az AÖP terménydiverzifikációban is érvényesíthető.

Általánosságban tudni kell, hogy a fentiekben ismertetett másodvetések csak abban az esetben kerülnek figyelembevételre, ha azokat az Egységes kérelemben betervezzük, majd a vetést, illetve a betakarítást, vagy bedolgozást az előírások szerint 15 napon belül bejelentjük elektronikus úton az EK felületen agrotechnikai műveletként.

Nem vehető figyelembe olyan másodvetés, amely nem képez összefüggő talajborítottságot a mezőgazdasági táblán, vagy a tárgyév október 31-e és a tárgyévet követő év február 15-e között kerül elvetésre. Kivétel az ökológiai másodvetés, melyet október 1-ig kell elvetni.

*13/2023. (IV. 19.) AM rendelet

**agronómiailag indokolt idő: az előző növénykultúra tábláról való lekerülését követő legfeljebb egy hónap (AÖP-ben 15 nap)

***őszi vetésű növénykultúrák: őszi káposztarepce, őszi mák, őszi búza, őszi durumbúza, őszi tönkölybúza, őszi novum búza, őszi tönkebúza, őszi alakor búza, rozs, évelő rozs, őszi árpa, őszi zab, őszi tritikálé, őszi takarmányborsó, őszi zöldborsó, őszi fokhagyma, őszi vöröshagyma;

További információk az alábbi linken érhetők el:

https://www.nak.hu/kap-2023-2027

NAK / Sztahura Erzsébet